Úgy tűnik, hogy a pedagógusok között is vannak, akik „pedagógusabbak”, mint a többiek, ha a koronavírus elleni védőoltás beadásáról van szó. A szakképzési intézményekben oktatókat például valamiért hátrébb sorolta a rendszer, így ők csak a héten kapják meg az oltásukat.
Nagy a káosz, forrnak is az indulatok – írta le az aktuális helyzetet a pedagógusok oltásával kapcsolatban az egyik legnagyobb hazai oktatási szervezet, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Gosztonyi Gábor elmondta, jelenleg a fő probléma, hogy a mellékelt ábra szerint igencsak úgy tűnik, hátrébb sorolták a pedagógusi oltási sorban a szakképzésben (technikumban, szakképző iskolában) dolgozókat.
Ugyanis a szakképzési intézményekben dolgozó pedagógusokhoz csupán kedd délutántól kezdtek el érkezni a koronavírus elleni oltásra behívó SMS-ek, amelyek alapján csütörtöktől kezdődik a tanárok számára a második oltási kör.
Nem csupán a szakmai szervezethez, a húsvéti hosszú hétvége alatt az Index szerkesztőségéhez is befutott jó néhány felháborodott, kétségbeesett levél az érintettektől, akik nem értik, hogy őket pedagógusként, mint többen elmondták, ezúttal miért kezelik másodrendű állampolgárként. Főleg azok után, hogy a kormányzati kommunikáció eredetileg arról szólt, hogy a március végi bejelentés szerint soron kívül beoltják a pedagógusokat.
Mi már eleve a pedagógusokra vonatkozó úgynevezett soronkívüliséget is vitatjuk, miután most hétvégén alapbetegség nélküli, teljesen egészséges, munkájukból fakadóan nem fokozottan veszélyeztetett, 28 éves fiatalok is megkaphatták a vakcinát. Ehhez képest megközelítőleg 32 ezer olyan, szakképzésben dolgozó van az országban, akiket most már biztosan csak a második menetben, ha minden igaz, a hét második felében fognak beoltani, függetlenül attól, hogy mikor regisztráltak
– állítja Gosztonyi Gábor.
A PSZ alelnöke mindezt azért is tartja erősen aggályosnak, mert elmondása alapján a KRÉTA rendszerén keresztül minden pedagógus, beleértve a szakképzésben dolgozókat is, egységesen azt a tájékoztatást kapták, hogy soron kívül kaphatják a koronavírus elleni vakcinát. Gosztonyi Gábor szerint azonban az iskoláikat fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arról már elfelejtette értesíteni a szakképzésben dolgozókat, hogy ők pontosan mikor kerülnek sorra.
Ha az érintettekkel nem is, az ITM azóta az ATV kérdésére válaszolva elárulta, hogy húsvét után, április 8–9–10-én oltják be a szakképzésben dolgozó tanárokat.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában már március végén megemlítette, hogy a szakképző iskolákat hátrébb sorolják az oltási sorban, mert még adategyeztetéseket kell végezni ezekben az intézményekben. Ám a kormányfő a későbbiekben nem fejtette ki, hogy pontosan mit ért szükséges adminisztráció alatt. Azt később a központi koronavírus oldal közölte, hogy a pedagógusok soron kívüli oltására összesen 162 ezer dolgozó kap behívót.
A koronavirus.gov.hu-n április 1-jén még arról volt szó, hogy aznap valóban megkezdődött az óvodai és iskolai pedagógusok soron kívüli oltása. A koronavírus-oldal szerint 400 kórházi oltóponton kaphatták meg múlt hét csütörtökön, pénteken és szombaton a koronavírus elleni Pfizer-vakcinát a pedagógusok, akik március 24-ig érvényesen regisztráltak a védőoltásra. Azt is írták, hogy a múlt szombatig zajló oltásra 78 ezer fő kapott behívót, az e hetire pedig több mint 84 ezren fognak.
Ugyanakkor György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az országos oltási munkacsoport vezetője már csak április 3-án árulta el azt a közmédiának, hogy az óvodai nevelők, a szakképzésben dolgozók és a különböző gondozást nyújtó intézményekben nevelő pedagógusok csak a második körben kapnak vakcinát, elmondása alapján 100 ezres nagyságrendben.
Ahogy arról korábban beszámolt az Index, a kormányzati tervekkel ellentétben nem szeretnének április 19-i iskolanyitást a jelentősebb, magyar pedagógusokat képviselő szervezetek. (Köztük például a PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.) Elsősorban azért, mert az oktatásban dolgozókat és számos egészségügyi szakembert nyugtalansággal és félelemmel tölt el, hogy az első oltást követően akár napokon belül vissza kell térni a tantermekbe.
Mint érvelnek, Müller Cecília országos tiszti főorvos, illetve Galgóczi Ágnes járványügyi osztályvezetője is rendszeresen figyelmeztet, hogy a koronavírus elleni oltás nem nyújt azonnali védelmet. Akár hét-három hét is szükséges lehet a kellő immunizáció kialakulásához. Arról nem is beszélve, hogy a beoltottak teljes védelme a vakcina második adagját követően alakul ki. A tanárokat ráadásul a március 1-től a két oltás közt 35 nap különbséggel beadható Pfizer-vakcinával oltják be.
Azt látjuk, hogy a védettség kialakulása alapvetően nem a pedagógusokon múlik, miután a közoktatásban dolgozók majdnem 75 százaléka jelentkezett oltásra, ami messze az átlag magyar oltási hajlandóság fölött van. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha valaki 10-én megkapja az oltást, és 19-én pedagógusként bemegy a gyerekek közé az iskolába, mennyire lesz védve a koronavírus ellen. Miközben a gyerekek rendszeres teszteléséről továbbra sem hallani
– veti fel az aggályokat Gosztonyi Gábor, aki szintén komolyan aggódik, hogy ezek után az iskolák jelenthetik a koronavírus negyedik hullámának lehetséges gócpontjait.
Így a PSZ továbbra is azt javasolja a kormánynak, hogy az oktatási intézmények véletlenül se nyissanak még április 19-én. Illetve utána is legfeljebb fokozatosan álljanak vissza a jelenléti oktatásra úgy, hogy május első hetében elsőként az óvodák és az általános iskolák fogadják ismét a diákokat, míg a középiskolákban amúgy is tanítási szünet van az írásbeli érettségi vizsgák miatt. Majd, amennyiben a járványhelyzet engedi, május 10-től jöhetnének a középiskolák, köztük a szakképző intézmények is, már kellően védett, beoltott pedagógusokkal.
A folyton változó rendszerben és a vele járó névadási logikában ember legyen a talpán, aki még tudja követni, hogy melyik oktatási intézmény egész pontosan milyen típusú képzést takar. Jelen állás szerint, mikor szakképzésről beszélünk, alapvetően kétféle intézményről van szó. Míg a technikumok érettségit adó szakképzést nyújtanak, addig a szakképző iskolák a régi, hagyományos szakmunkásképzők utódai, amelyek annak idején klasszikus szakmunkás-bizonyítványt adtak. A szakképző iskolákban a diákok szakmai vizsgával zárják tanulmányaikat. A szakképzési intézményekben közös, hogy ezek mind az Innovációs és Technológiai Minisztérium fennhatósága alá tartoznak, így munkatársaik a hivatali kategorizálás szerint nem is számítanak pedagógusnak. További jogi értelemben sem vonatkozik már rájuk a köznevelési törvény, ellenben tavaly július 1. óta a Munka törvénykönyve, valamint a szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete szabja meg munkaviszonyukat.
Az Index a szakképzésben dolgozó pedagógusok oltásával kapcsolatban kereste a fenntartót, vagyis az ITM-et az alábbi kérdésekkel. A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket illetékességből továbbították press@koronavirus.gov.hu központi címre. Most onnan várjuk a válaszokat. Amint érdemi információhoz jutunk, arról természetesen hírt adunk.
(Borítókép: Az érettségihez készíti elő egy dolgozó a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégium egyik tantermét 2020. április 30-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)