Amellett, hogy adott esetben sokakat frusztrálhat, hogy úgy érzik, méltatlanul nem kapták még meg a koronavírus elleni vakcinát, az itthon elérhető oltóanyagok közt is kialakult egy presztízssorrend. A vakcinairigység ráadásul csak még inkább felerősíti a társadalmi ellentéteket – állítják a szakemberek.
„Amint elindult, emlékszem, pont a születésnapomon, december 8-án regisztráltam a vakcinainfós honlapon, szerintem konkrétan az elsők között jelentkeztem a koronavírus elleni védőoltásra. Bár van egy olyan érzésem, hogy utolsóként oltanak be, miután most lettem 32, és, hála istennek, nincs se krónikus, se más alapbetegségem. Vagy legalábbis nem tudok róla. Ettől függetlenül én is rettegek a brit mutánstól, ami már az én korosztályomat is komolyan veszélyezteti, a napokban haltak meg velem egyidősek is. Szerencsére eddig még nem voltam covidos, de lehetőség szerint nem is szeretném elkapni. Azt most pláne rosszulesik olvasni, hallani, hogy az oltást megkaphatták velem egykorúak is, akik szintén teljesen egészségesek, miközben hozzám képest később regisztráltak. Tudom, hogy minden háziorvosi praxis más és más, de akkor is frusztráló ez így” – mesélte egyik olvasónk, Gábor az Indexnek.
Hozzátette, egyelőre nem kapott semmiféle, oltásra behívó értesítést, se hívást, se SMS-t, ahogy másik olvasónk, Iván sem, aki egy általános iskolában kertészként, karbantartóként dolgozik. Azaz mindennap bejár az munkahelyére, ahol az ügyeleti rendszer miatt az intézmény jelenleg is fogad gyerekeket, ám hamarosan, a kormány terveinek megfelelően április 19-én beindul a nagyüzem, és mind visszatérnek a diákok. Ahogy olvasónk elmondta, 52 éves, és évek óta magas vérnyomással kezelik, ezért januárban online regisztrált a védőoltásra, és ezt később ellenőrizte is. A kollégái közül a pedagógusokat már mind beoltották, beleértve az iskolatitkárt és mindazokat az irodai dolgozókat, akik Ivánnal ellentétben nem találkoznak napi szinten a gyerekekkel. Mint állítja, kiborítja, hogy hiába szeretne, sehogy sem kerül sorra.
Julcsi Csongrád-Csanád megyei várandós kismamaként járta végig a maga oltási kálváriáját, ő a helyi kórházi oltóponton és a háziorvosánál sem tudott vakcinához jutni. (A kismamák oltását március 26-án engedélyezték, nekik a regisztráció után jelezniük kell a háziorvosuknál vagy a nőgyógyászuknál, hogy kérik a védőoltást.) A kismama elmondása szerint egyik helyen sem voltak tisztában azzal, hogy milyen feltételekkel fogadhatják. Háziorvosa a múlt héten például azzal utasította vissza, hogy amint kap vakcinát és utasítást a kormányhivatalból, be fogja oltani. Julcsi ezt követően írt a kormányhivatalnak, ahol szintén nem tudták, hogyan zajlik náluk a kismamák oltása. Végül félve, hogy a megyei hivatalok miatt kimarad, a héten Budapestre utazott, ahol egyből beoltották a Semmelweis Egyetemen, ahol aznap nem ő volt az egyetlen Csongrád-Csanád megyei.
Nem véletlenül fogannak meg olyan érzések, mint a csalódottság, az irigykedés, az elkeseredés – egy olyan feszült helyzet, mint a több mint 13 hónapja velünk lévő járványhelyzet csak még inkább felerősíti a társadalmakban egyébként is jellemző ellentéteket – állítják a szakemberek. „A transzparencia, a világos kritériumok és a nyílt kommunikáció hiánya vagy épp részleges megvalósulása szintén nem segít a helyzeten. Leginkább azon, hogy ne sérüljön a kollektív és az egyéni, mélyen belénk kódolt igazságérzetünk” – mondta el Síklaki István az Indexnek. A szociálpszichológus hozzátette, így most különösen eluralkodhat az az egyébként is jellemző érzet, hogy feudális társadalomban élünk, ahol vannak a megfelelő kapcsolatokkal rendelkező kiváltságosok és a kevésbé kiváltságosok.
Innentől máris nem olyan tiszta a kép, hogyan lesz itt igazságos elosztás. Arról nem is beszélve, hogy míg nem igazán találkoztunk alapos érvekkel, hogy miért pont úgy alakul az oltási sorrend, ahogy, a kollektív bizalmatlansággal együtt az oltásirigységet táplálja az is, hogy időközben kialakult egy presztízssorrend a vakcinák között. Ezen belül is egyértelműen a legnagyobb ázsiója itthon máig a német–amerikai Pfizer-vakcinának van, amihez bennünket, magyarokat a vakcinafejlesztésben részt vevő Karikó Katalin miatt köt még egy plusz érzelmi szál is
– magyarázta Síklaki István, aki úgy látja, innentől óhatatlanul kialakul a nézet, hogy a kiváltságos, azaz az oltást kapó csoporton belül az különösen kivételezett, akit Pfizer-vakcinával oltanak be. Ehhez képest joggal érezheti magát valamiféle másodrendű állampolgárnak, akinek csak orosz vagy kínai vakcina jut. Különösen azok után születhet meg bennük valamiféle rossz érzés, irigység, frusztráció, hogy ezeket a keleti típusú vakcinákat egyelőre nem engedélyezték az Európai Unióban, és összességében is van bennünk bizalmatlanság Kínával és Oroszországgal, illetve minden olyan dologgal kapcsolatban, ami ezekből az országokból érkezik.
Pálvölgyi Rita pszichiáter arról is beszélt az Indexnek, hogy a társadalmi csoportok közti irigység különösen akkor indult be, amikor a kezdeti kollektív idegenkedés után az oltás hiánycikké vált, majd a közelmúltban kiderült, hogy a kormány hosszas ellenállása után a pedagógusokat mégis előresorolják, és kiemelt csoportként kezdik oltani. Ez elég nagy hullámokat vert, sokan tették fel a kérdést, hogy ha a tanárokat soron kívül oltják, akkor például a buszsofőröket miért nem. Persze már előtte is megfogalmazódtak hasonló aggályok, hogy például a bírákat miért oltották be még a tanárokat is megelőzve.
A rivalizálás a különböző rétegek és csoportok közt nálunk azért is indulhatott be most látványosan, mert a magyar társadalomban nincs vagy alig van kultúrája a szolidaritásnak. Vagy mintha csak mostanában kezdene kicsit fejlődni. Ezért a mások, a többiek beoltása azonnal az irigységet mozgósítja, nem pedig az az együttérzést, az örömöt és a támogató gesztusokat
– sorolta Pálvölgyi Rita.
A pszichiáter úgy látja, nem csak a vakcinatípus miatt tartunk a hátrányos megkülönböztetéstől. Mindannyian várjuk, hogy mikor jutunk ki végre a fényre, ám a vakcinaigazolvány léte és a belengetett információk arról, hogy bizonyos helyzetekben előnyre tehetnek szert, akik az oltás által már védettséget élveznek, sokakban félelmet ébreszthetnek, hogy ők még később kapják vissza a régi életüket. A negatív érzelmek arzenáljába ezen a ponton vegyül a kontrollvesztettség egy eleve kontrollvesztett helyzetben, hiszen nem tudhatjuk, hogy a mi háziorvosunk praxisában rajtunk kívül még hányan regisztráltak és várnak oltásra. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ha végül jut is vakcina, ám csak keleti, jön-e újabb irigykedési hullám, ha kiderül, hogy csak az utazhat szabadon, akit nyugati vakcinával oltottak.
(Borítókép: A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni Comirnaty-vakcinát készítik elő oltáshoz a fővárosi Szent János Kórház Kútvölgyi tömbjében kialakított oltóponton 2021. április 10-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)