A középiskolákban a jelenléti oktatás május 10-i újraindításán túl az operatív törzs döntött arról is, hogy az elmúlt évhez hasonlóan csak írásbeli érettségi vizsga lesz – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújából.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke az Indexnek elmondta, hogy folyamatosan kapcsolatban álltak az államtitkársággal, és nagyjából az a döntés született, amit ők is vártak, kértek: azt, hogy az iskolákba való visszatérés fokozatos legyen.

Az NPK-nál a szülőktől, a diákságtól és a szakma részéről is olyan visszajelzéseket kaptak, hogy ha van rá mód, akkor a középiskolai korosztály lehetőség szerint inkább az érettségi első hete után menjen csak vissza az iskolába, hiszen így a vizsgák is nagyobb biztonsággal bonyolíthatók le.

Addigra talán már egy olyan védettségi fokozatban lesz minden szereplője az oktatásnak, ami biztonságosabb képzést tud biztosítani

– fogalmazott portálunknak Horváth Péter, hozzátéve, hogy ez a lépés szerinte a többség akaratával bizonyára megegyezett.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az általános iskoláknál nyilván picit bonyolultabb a helyzet, hiszen – különösen az első négy évfolyamnál, valamint az óvodákban – a szülők nagyobb része már nagyon nehezen tudja megoldani a felügyelet kérdését is.

Mi lesz veled, érettségi?

A kormányfő arról is beszélt a Kossuth rádióban, hogy az, hogy csak írásbeli érettségi vizsga lesz, azért is fontos, mert az érettségi szerepet játszik az egyetemekre való bejutásban. Úgy véli, azért, hogy fair legyen a tavaly és az idén érettségizők versenye, fontos, hogy összhang legyen a két vizsga között.

Horváth Péter szerint voltak más elképzelések is az érettségiket illetően, de „összességében nem volt váratlan a mai bejelentés”. A szóbelik elmaradásának az NPK elnöke szerint vannak előnyei és hátrányai is:

• A magyar nyelv és irodalom esetében azok a készségek, amelyekkel egy írásbeli megírható, kialakíthatók voltak a digitális oktatásban – nyilván a szóbelire való felkészülés sokkal nehezebb lehetne, de talán még ez is belefért volna.
• Egyes természettudományi tantárgyaknál viszont kísérletezések vannak, amit az iskolák egy része kevésbé tudott megvalósítani – így a szóbeli nyilván nagyobb kihívást jelentett volna a diákoknak.

És akkor ott vannak még a pluszpontok is: az emelt szintű szóbeli vizsgák megszervezése az NPK elnöke szerint talán azért is jó lett volna , mert a felvételiző diákok a szóbeli vizsgákon lehetőséget kaptak volna a javításra. Hiszen, ha a többletpontokról csak éppen néhány százalékkal marad el a diák, akkor a szóbelin még tudott javítani.

A szóbelik kiesésével két diák közel hasonló írásbeli eredménye között drasztikus különbségek is kialakulhatnak, már ami a továbbtanuláshoz szükséges pontokat illeti.

Ugyanis ha nem sikerül elérni a többletponthoz szükséges adott százalékos szintet, akkor lehet, hogy a két írásbeli közti különbség csak 3 százalék volt – egyikük például ennyivel maradt le a pluszpontokról –, de ez a továbbtanuláshoz szükséges pontoknál már 53 lesz. Horváth Péter szerint

ez talán több annál, mint ami méltányos és logikus lenne.

(Borítókép: Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2020. május 6-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)