Korunk egyik égető problémája a koronavírus-járványon kívül a klímaváltozás. Az ipari termelés, a mezőgazdaság, a közlekedés egyaránt jelentős hatást gyakorol rá, mivel nagymértékű üvegházhatású gázt juttat a légkörbe. Ennek a csökkentése rendkívül fontos klímavédelmi szempontból, így mások mellett elengedhetetlen a közlekedés, vagyis a közösségi közlekedés fejlesztése is.

Orbán Viktor többször is hangot adott a tervnek, amely szerint

A miniszterelnök szerint ennek lenne az egyik sarokköve a közösségi közlekedés szempontjából, hogy a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokban kizárólag elektromos buszokat lehet forgalomba állítani 2022-től.

Nem elég új buszokat venni, fejleszteni kell az infrastruktúrát is

Ráadásul a kormány elindította a „Zöld busz program”-ot, amelynek keretében 36 milliárd forinttal támogatná az elektromos buszok elterjedését. Ennek köszönhetően minden második autóbusz környezetbarát lehet a nagyvárosok helyi közlekedésében 2030-ra.

Ez remekül hangzik, csakhogy meg kell teremteni az infrastrukturális hátterét is, és itt jön képbe a villamos energiával foglalkozó Siemens.

Ez túlmutat azon, hogy veszünk néhány elektromos buszt, és lecseréljük a hagyományos járműveket. Ennek infrastrukturális igénye is van, ami azt jelenti, hogy ki kell építeni a szükséges töltőhálózatot, ám sok esetben nincs elegendő elektromos teljesítmény, tehát a helyi villamos hálózatot is fejleszteni kell. A Siemensnél ez fontos kérdés, hatalmas technológiai váltást, fejlődési lehetőséget látunk benne

– mondta az Indexnek Balasa Levente, a Smart Infrastructure – Distribution Systems üzletágvezetője.

A jelenleg beépített villamos energia kapacitása nem elegendő

Érthető, elvégre nemcsak a buszokról van szó, hanem az autókról is. Egy 20-25 éve forgalomban lévő, belső égésű motorral ellátott jármű rengeteg káros anyagot bocsát ki, és növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét a levegőben. És bár az elektromos autók drágábbak, sokkal környezetkímélőbbek is. Nem véletlen, egyre több autógyártó jelenti be egymás után, hogy belátható időn, 10-15 éven belül teljesen átáll az elektromos autók gyártására.

Ha azzal számolunk, hogy jelenleg nagyjából húszezer elektromos vagy hibridautó közlekedik Magyarországon, amelyek száma két év alatt ugrásszerűen megnő, akkor az ő villamos töltésükhöz szükséges energia vetekszik a magyarországi beépített villamos energia kapacitásának nagyságával. Ezért új kihívásokkal kell szembenéznünk kapacitásoldalon, és fontos lesz például időben is ütemezni, menedzselni az autópark vagy buszdepók villamos töltését

– mondta Balasa Levente, aki arra is kitért, hogy a Siemens az energiatermelésben és a villamos hálózat fejlesztésében is markánsan képviseli magát.

Az eMobilitás elterjedéséhez így a villamos hálózat fejlesztése is elengedhetetlen, ami az elkövetkező évek feladatai közé tartozik, de emellett az is látszik, hogy az elektromos autók robbanásszerű elterjedését a jelenlegi árszintek is korlátozzák.

A digitalizáció segítségével nem jelenthet gondot a buszok és az autók töltése sem

Balasa Levente szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a villamos autózás társadalmi elfogadottsága is hosszabb folyamat. Sőt, a felhasználási szokások is eltérnek a megszokottól, hiszen például nem egy-két perc alatt tankolnak meg az emberek egy benzinkúton, hanem éjszakai töltéssel otthon, vagy nappal az irodában töltik fel az autó akkumulátorát, ami másfajta tudatosságot kíván meg.

Az persze fontos kérdés, hogy az elektromos járműparkot hogyan lehet tölteni, üzemeltetni, és az ehhez szükséges villamos hálózatot felfejleszteni, mégpedig környezettudatosan és költséghatékony módon. Ezen a téren fontos a digitalizáció, amelyben a Siemens jelentős potenciált lát, ahogyan a MicroGrid-megoldásokban is, mint például az irodaépület tetején lévő napelemek, a kisebb energiatárolók, amelyek képesek ellátni az energiaszükségletet.

Az épületek saját termelést tesznek lehetővé, de ezt menedzselni kell intelligens, digitalizált megoldással. Úgy ütemezzük ezeket, hogy amikor a csúcsok vannak, akkor bevonják a saját napelemeket, amelyek az irodaépületeken vannak. Vagy ha nincs napsütés, akkor az éjjel feltöltött energiatárolókból veszik ki az energiát, és csökkentik az elektromos autók töltésének töltőkapacitását, hogy ne menjen el annyi energia. Ezeket pedig időszerűen ütemezni kell. És itt van fontos szerepe a digitalizációnak, amelyre a Siemens megoldásokat kínál

– mondta Balasa Levente, aki arról is beszélt, hogyan képzelhetők el a hazai buszdepók üzemeltetése a Zöld busz program keretében.

Értelemszerűen éjszaka érdemes tölteni a buszokat, és a legegyszerűbb lenne mindet töltőre tenni, csakhogy például 200 busz esetében ez szinte kivitelezhetetlen, mivel hatalmas terhelést ró a hálózatra. Ezért egyrészről előbb fejleszteni kell a hálózatot, másrészről itt jönnek azok a szoftveres megoldások, amelyek lehetővé teszik a buszok ütemezett töltését, valamint optimalizálni tudják az energiaigényt a hálózatból.

Ezek a buszok 150 kilométert már könnyedén tudnak menni egy töltéssel, de több buszgyártó is azzal büszkélkedik, hogy akár 300 kilométert is tud garantálni – függően az időjárástól, földrajzi viszonyoktól. Ez pedig azt jelenti, hogy egy busz egyetlen töltéssel könnyedén kibír egy napot anélkül, hogy napközben újra kellene tölteni.

Érkeznek a lefoglalható akkumulátortöltők

Az autók pedig ennél is többet bírnak, akár 500 kilométert is tudnak menni egyetlen töltéssel, vagyis ez bőven elegendő egy napra. Igaz, más kérdés, ha valaki külföldre menne nyaralni – amikor ismét lehet –, akkor már nem biztos, hogy elegendő az 500 kilométeres hatótáv. Sokakat pedig aggodalommal tölt el, hogy mi történik, ha meg kell állni. Mennyit kell sorba állni? Mennyi idő megy el a töltéssel?

A fejlesztések abba az irányba haladnak, hogy publikusan nézni lehessen, mely benzinkutakon lehet hozzáférni a különböző villamos töltőkhöz, milyen kapacitással rendelkeznek, milyen gyorsan lehet velük tölteni. Sőt, olyan digitalizációs megoldásokon, szoftvereken dolgozunk, amelyek megmutatják a töltők foglaltságát, ráadásul előre le is lehet foglalni az adott töltőt. A hagyományos tankoláshoz képest ez szemléletváltással jár, tudatosabb járműhasználatot és tervezést kíván, mindenesetre az infrastruktúra meglesz hozzá

– mondta Balasa Levente, aki szerint a technológia a közeljövőben megvalósulhat, ráadásul az sem okozhat problémát, ha valakinek útközben kell töltenie, mivel adott esetben hagyományos benzinkúton is eltöltünk 15-20 percet, márpedig annyi idő alatt fel lehet tölteni az elektromos autókat is.

(Borítókép: Balasa Levente. Fotó: Végel Dániel / Siemens)