Az Airbnb-jelenség által leginkább érintett kerületek közül Terézváros úttörőként megalkotta az első önkormányzati szabályozást, amely igyekezne élhetővé tenni az airbnb-zés műfaját. Mind a nyugalomra vágyó lakóközösség, mind a rövid távú lakáskiadásból élők számára.
„Élni és élni hagyni – ez volt a mottónk, amikor belevágtunk az első hazai önkormányzati Airbnb-rendelet megalkotásába – mondta az Indexnek Kerék-Beleznay Zsuzsanna, Terézváros alpolgármestere. – Lépnünk kellett, mert régóta sok probléma akadt a helyi buliturizmussal. Ezen belül is a külföldről hozzánk érkező legény- és lánybúcsús társaságokkal. Hangoskodtak, szemeteltek, kihánytak az ablakon, egyszóval nem tartották be a házirendet. Őket ráadásul a feketézők nemegyszer az illegálisan kiadott airbnb-s lakásaikban szállásolták el, így a lakók nem tudták, hogy ki a szállásadó, akit ilyenkor lehetne értesíteni, akinek a zaj és a tapasztalt kényelmetlenségek miatt panaszt lehetne tenni″ – írta le a sokunk számára egyáltalán nem ismeretlen helyzetet az alpolgármester.
Időközben a szomszédos Erzsébetváros mellett az Airbnb-jelenségben leginkább érintett terézvárosi önkormányzatot a lakókon túl ugyanúgy nyomás alá helyezték a tisztességes, szabálykövető szállásadók is, akik szeretnék tudni, hogyan tervezzenek. Főleg, ha az optimista forgatókönyvek szerint a nyarunk már szabad lesz a vírustól, így ismét beindulhat a budapesti, egyúttal a megszokott belvárosi turizmus is.
A szállásadók most egyébként sincsenek könnyű helyzetben, akik csak Terézvárosban rengeteg, közel kétezer legális airbnb-s lakást üzemeltetnek. Teljesen megértjük az ő szempontjaikat is, ezért a korábbi híresztelésekkel ellentétben fel sem merült, hogy szeretnénk az Airbnb üzletágat, adott esetben családok megélhetését ellehetetleníteni. Erről szó sincs, cserébe kompromisszumra, a nyugodt, békés együttélés feltételeinek megteremtésére törekszünk
– emelte ki a leendő, egyelőre rendelettervezetként létező szabályozás egyik megalkotójaként Kerék-Beleznay Zsuzsanna.
A tervezett Airbnb-megregulázás főbb elemei, azaz így működhetnek a jövőben a terézvárosi Airbnb-k:
Összességében pozitív iránynak tartja a most elindult folyamatot Rege Mihály, a Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnöke. Különösen azt a momentumot, hogy lekerült a napirendről a szerinte hamis vád, miszerint az Airbnb lenne felelős a lakhatási válságért, a járványhelyzet kitörése előtt elszálló budapesti lakás- és albérletárakért. Ahogy azt is fontosnak tartják, hogy az airbnb-s lakásokkal kapcsolatos problémáknak igenis legyen gazdája, hogy ezeket mielőbb lehessen orvosolni.
Ugyanakkor Rege Mihálynak és kollégáinak lakáskiadói oldalról vannak kritikai észrevételeik. Azon túl, hogy értik a rendeletalkotói logikát, miszerint alapvetően eddig is a lakók szenvedték el az Airbnb esetleges negatív hatásait, ezért az ő problémáikra is muszáj az önkormányzatnak megoldást kínálnia. Ugyanakkor azt nem tartják életszerűnek, hogy a mostani rendelettervezet alapján a lakóközösségek tulajdonosai félévente szavazgassanak a házban lévő Airbnb-lakások létéről.
Mi úgy látjuk, mindezt pont meg kellene fordítani, és a társasházakkal a jövőben nem azt kellene engedélyeztetni, hogy valaki eleve elindulhasson az Airbnb-vel, hanem akkor közbeavatkozni, amennyiben probléma van. Az szintén jó kérdés, hogy innentől mi lesz a már meglévő legális Airbnb-lakások és tulajdonosaik sorsa, akik sok esetben milliós összegeket fizettek parkolóhely-megváltásra, ha a lakók önkényesen, visszaélve a helyzettel nem adnak zöld utat a vállalkozásnak? Félünk attól, hogy kialakulhatnak ezek a rendkívül méltatlan helyzetek
– fejtette ki Rege Mihály az Indexnek.
Ám nem csak kritikát, alternatív javaslatokat is megfogalmaz a Felelős Szálláskiadók Szövetsége, akik pont a napokban küldték el a terézvárosi önkormányzatnak is az úgynevezett Airbnb-felügyeletről szóló tervüket. Ez lényegében egy napi 24 órában hívható központi telefonszám lenne, ahová bárki be tudja jelenteni, lakó, közös képviselő, ha bármi problémát észlel a szomszédban.
Rege Mihály hozzáteszi, ehhez praktikusan kiszállási egység is tartozna, arról nem is beszélve, hogy ma már számtalan technikai eszköz rendelkezésre áll, köztük olyan zajmérő berendezések, amelyek monitorozni tudnák, hogy mekkora a hangoskodás egy kiadott lakásban. Ez egyúttal jól visszakövethető rendszert is jelenthetne, hogy melyek az illegális, illetve legális, mégis renitens lakások. Most erre a felvetésre, felajánlásra várják az önkormányzattól a reakciót.
Most épp ott tart a folyamat – tudta meg az Index Terézváros kereskedelemért és turizmusért felelős alpolgármesterétől, hogy a helyi, kerületi képviselő-testület már elfogadta a rendelettervezetet. Ezt azóta elküldték véleményezésre a Gazdasági Versenyhivatalnak, illetve a kormányhivatalnak, majd a javaslataik alapján véglegesíti a tervezetet a terézvárosi képviselő-testület. Életbe akkor lép a rendelet, ha mindhárom testület kimondja rá az áment.
Az országgyűlés által megszavazott kereskedelmi törvény módosítása arra adott lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy éves szinten meghatározzuk a szálláshely-szolgáltatásra rendelkezésre álló napok számát. Ezek után a lakók és a közös képviselők körében is kérdőíves felmérést végeztünk, valamint megkérdeztük a szakmai szervezeteket, többek között a Felelős Szállásadók Szövetségét. Hamar egyértelművé vált, hogy a napok számának korlátozása nem lesz elég a probléma megoldásához. Sőt, ezzel csak az illegális szálláshelyeket szaporítanánk
– érvel Kerék-Beleznay Zsuzsanna, aki úgy véli, idén várhatóan nem, legkorábban a jövő év elején léphet életbe a terézvárosi Airbnb-rendelet, hisz kell időt hagyni a felkészülésre a szállásadóknak. Addig is folyamatosan egyeztetnek a szomszéd, VII. kerülettel, akiknek szintén elküldték a rendelettervezetet. A terézvárosi alpolgármester úgy tudja, ők is dolgoznak hasonló terveken, nekik is van helyi munkacsoportjuk, amely a felelős és élhető airbnb-zés műfaját igyekszik Erzsébetvárosban is meghonosítani.
A közkeletű vélekedéssel ellentétben az adatok alapján nem jelenthető ki, hogy az Airbnb drágítja az albérleteket. Kiderül viszont, hogy az Airbnb csupán 2014–2015 magasságában robbant be Budapesten, miközben a budapesti belvárosi albérletárak már 2010-től folyamatosan drágultak. Ahogy azt sem lehet állítani, hogy pusztán egyetlen tényező, történetesen az Airbnb tehető felelőssé a hazai ingatlanpiaci folyamatokért, mert számtalan más oka is van az árak alakulásának. A rövid távon kiadott lakások a budapesti lakásállomány mindössze egy százalékát teszik ki, a lakatlan lakások aránya 12 százalék, valamint a lakások 16 százaléka cserélt gazdát 2015 és 2018 között. Az Airbnb által leginkább érintett V–IX. kerületekben ugyanezek az arányok: 4, 19 és 20 százalék – állítja Hanti Gergely, aki végzett programtervező matematikusként, egyben rövid távú lakáskiadóként mintegy hobbiból készített tavaly tanulmányt azzal kapcsolatban, hogy az Airbnb-jelenség hogyan hat valójában a budapesti lakáspiacra, illetve ingatlanárakra.
A Felelős Szálláskiadók Szövetségének tavalyi számításai az Airbnb adatai, valamint a booking.com-on kiadott lakások számának nagyvonalú becslése alapján azt mutatják, hogy a koronavírus-válság berobbanása előtt legfeljebb 0,6 százalék lehetett azon egész lakások aránya, amelyeket az év nagyobb felében rövid távú kiadásra hasznosítottak. Ez mára persze a töredékére csökkent, és a korábbi állomány harmadát sem éri el azon lakások száma, amelyek még aktívan jelen vannak a piacon.
(Borítókép: Budapest VII. kerületében a bulinegyedként ismert rész, a Kazinczy utca 2017. augusztus 29-én Fotó: Balogh Zoltán / MTI)