Noha egyre inkább emelkednek az inflációs kockázatok, és egyre közelíti a jegybanki 4 százalékos toleranciasáv felső határát a pénzromlás havi ütemének alakulása – márciusban már 3,7 százalékos volt – , a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésén
változatlanul hagyta a 0,6 százalékos alapkamatot.
A jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott az egyéb feltételeken, így a kamatfolyosó két szélső értékén sem, marad a marad mínusz 0,05 százalék és a 1,85 százalék is. Az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamat 1,85 százalék maradt.
Legutóbb 2020 júliusában változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal 0,6 százalékkal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon. A Matolcsy György vezette MNB továbbra is az alacsonyan tartott alapkamattal segíti a kormány gazdasági válságkezelését.
A keddi kamatdöntés egyébként megfelelt az elemzői várakozásoknak, de a piac is beárazta, mivel különösebb hatása nem volt a forint–euró árfolyamra sem. A döntés előtt ugyanis a 362–363 forintos sávban ingadozott, majd azt követően is csak kismértékben lépte át a 363 forintot.
A Monetáris Tanács által a kamatdöntést követően egy órával kiadott indoklás kitér a kronavírus-járvány miatti gazdasági válságból való kilábalás elhúzódása jelentette kockázatokra is. Ugyan a jegybank szerint a járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság, azonban a harmadik hullám miatti korlátozások és az ipari ellátási láncokban tapasztalt akadozások miatt a 2021-es első negyedéves GDP-t már a vártnál alacsonyabbra prognosztizálja az MNB.
Éves szinten egyébként a GDP 2021-ben várhatóan 4,0 és 6,0 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5,0 és 6,0 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható az MNB szerint. A belső kereslet az oltási folyamat és a gazdasági nyitás előrehaladásával élénkülhet. A gazdasági helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú a beruházások folytatódó bővülése.
A következő hónapokban további inflációs kiugrásokra számít a jegybank, bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt.
Előfordulhat 5 százalékos infláció is,
mivel azonban az MNB elsősorban az adószűrt maginflációt figyeli, ezért vélhetően nem avatkozik majd be, de a közlemény szerint azért kész határozott lépéseket is tenni. Az indoklás szerint az átmeneti hatások kifutásával a nyári hónapoktól visszatér az infláció a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul. A jegybank egyébként idén már az államadósság csökkenésére, valamint a gazdaság gyors helyreállására számít. De továbbra is támogatják ez utóbbit nemcsak az alacsony kamatszinttel, de további célzott beavatkozásokkal is.
A Monetáris Tanács felülvizsgálta az állampapír-vásárlási programját, miután alapvetően sikeresnek ítélte, amely segít a stabil likviditási helyzet fenntartásában. Ugyan továbbra sem határoznak meg keretösszeget az eszközvásárlási programban, azonban
a jelenlegi 2000 milliárd forintos szintet túllépve folytatják a rendszeres vásárlást, és legközelebb a 3000 milliárd forintos állomány elérésekor vizsgálják felül a programot.
Leszögezték: az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. Folytatják az MHP Hajrá és az NHP kötvényprogramokat is.
Kijelentették azt is, hogy továbbra is az inflációs cél szem előtt tartása és az árstabilitás a jegybank legfőbb célja. A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza – hangsúlyozta az MT a kamatdöntés indoklásában. Kiemelt figyelemmel követik a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság alakulását és a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatásokat. A Monetáris Tanács megerősíti, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – zárul a közlemény.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az MNB mozgásterét egyelőre nem változtatta, hogy az infláció 3,7 százalékra nőtt márciusban, míg a maginfláció 3,9 százalékra mérséklődött. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 50-60 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű kamatemelésre nem lát indokot.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a további monetáris politikát az április-májusi inflációs adatok határozhatják meg, ekkor jelennek majd meg az adatokban a nyitás után végrehajtott áremelések, illetve az esetleges másodkörös inflációs hatások. Hozzátette:
Amennyiben a beérkező adatok indokolják, nem elképzelhetetlen kismértékű szigorítás.
Az elemző szerint az MNB a magyar gazdaság helyreállásával kapcsolatban optimista megközelítést alkalmaz, továbbá elismeri, hogy az infláció a következő hónapokban bázishatások miatt 5 százalék körül alakulhat.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: a közleményben nem volt új monetáris politikai üzenet, az MNB értékelte az elmúlt időszak gazdasági folyamatait, továbbá az állampapír-vásárlási programot vizsgálta felül sikeresnek ítélve meg azt.
Szerinte a forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné,
helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, mellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje.
Áprilisban és májusban a fogyasztói árindex emelkedése jócskán átlépheti a 4 százalékos szintet, a jegybank egyelőre azonban nem fog reagálni a túllövésre, mivel átmenetinek tartja ezeket a hatásokat – foglalta össze Varga Zoltán.