Megnéztük, hogy áll a 16–18 éves korosztály koronavírus elleni oltásának előkészülete. Orbán Viktor szűk egy hete arról beszélt, ők következnek. Vajon a cisztás fibrózisosok mellett más, kiemelten veszélyeztetett csoportok is előrébb kerülnek a sorban? Egyáltalán hány 16–18 éves kapta meg eddig az oltását? Kérdések, válaszok.
Orbán Viktor már múlt pénteken beharangozta, hogy indul a 16–18 évesek oltása is a koronavírus ellen, sőt már el is különítették a nekik járó vakcinaporciót. Egyedül a Pfizer vakcináját lehet beadni ennek a korosztálynak, az USA-ban bizonyos államokban már március óta immunizálják vele a 16 év felettieket, de Izraelben is adják a fiataloknak. Itthon viszont egyelőre csak a Heim Pál Kórház egyik orvosa nyilatkozott róla, hogy náluk már elkezdtek oltani 16–18 év közötti beteg gyerekeket.
A hvg.hu kérdésére a Koronavírus Sajtóközpont az mondta, a cisztás fibrózisban szenvedő fiataloknak kezdték el beadni a vakcinát. Ez egy öröklődő genetikai betegség, amely a többi között súlyos emésztési és légzőszervi megbetegedéshez vezet, a betegek légutaiban pangó váladék keletkezhet; rendkívül kitettek a légzőszervi gyulladásoknak. A koronavírus kiemelt veszélyt jelent ezekre a fiatalkorúakra, s ezért a veszélyeztetett csoportba sorolták és immunizálni kezdték őket.
Hogy kik tartozhatnak még a cisztás fibrózisosokhoz hasonló, súlyos kockázati csoportba? Például azok a gyerekek, akiknek fibrózissal járó tüdőbetegségük van, akiknek oxigénes kezelésre van szüksége otthon, vagy akiknek veleszületett súlyos, nem korrigálható szív- vagy májbetegsége, veseelégtelensége van, esetleg súlyosabb stádiumú rosszindulatú daganata. Ugyancsak ide tartoznak azok a gyerekek, akiknek veleszületett immunhiánya van, vagy akiknek immunrendszert gyengítő gyógyszert kell szedniük (immunszupresszió), valamint az extrém módon elhízott gyermekek is.
A magas kockázatú betegségcsoportokba ezres nagyságrendben tartoznak gyerekek, az alacsonyabba több tízezren.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Havasi Katalin a vele készített interjúnkban elmondta, ők jelezték a tiszti főorvosnak, a krónikus beteg gyermekeket mindenképp előre kellene venni az oltási rendben, hiszen rájuk nézve óriási veszélyt rejt a Covid.
Jogos kérdés tehát, hogy a többi 16–18 éves krónikus beteg, akikre ugyancsak kiemelt veszélyt jelent a SARS-CoV-2-es koronavírus, mikor kaphatja meg, megkaphatja-e előbb a védőoltást? S persze az is, eddig hányan kaptak oltást ebből a korosztályból, s mikor kezdődhet a teljes 16–18 éves korcsoport beoltása, amiről Orbán Viktor múlt héten szót ejtett? A Heim Pálból az Emmihez, onnan pedig az operatív törzs oltási munkacsoportjához irányítottak bennünket; elküldtük a kérdéseinket.
A válaszok híján egyelőre annyit sikerült megtudnunk, hogy jelenleg két hazai intézményben oltják a 16–18 éveseket: a Heim Pál Gyermekkórház mellett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. A Heim Pálban tudomásunk szerint 15 cisztás fibrózisos fiatal kapott eddig vakcinát, a Korányitól egyelőre nem kaptunk választ arra, náluk hány gyermeknek adtak be védőoltást. (Frissítés: szerda délelőtt a Korányi kórház sajtósától megtudtuk, hogy náluk még nem kezdődött meg a 16-18 évesek oltása).
Az Emmiben információink szerint a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő adatai alapján mérik fel, hogy a 16–18 évesek közül mely krónikus betegségcsoportokba tartozókat kell mihamarabb elküldeni a kijelölt oltópontra. A végső jóváhagyás a minisztériumban születik.
Mucsi János tüdőgyógyász kifejtette az Indexnek, hogy a 16–18 év közöttiek már regisztrálhatnak a vakcinára Magyarországon, és 1-2 hónapon belül ők is sorra kerülnek.
Egy másik orvos forrásunktól viszont úgy értesültünk, hogy
a 16 év felettiek ugyan elkezdtek regisztrálni, ám egyes szülők azt jelezték, hogy a regisztráció után gyermekük nem került be a sorba, viszont újraregisztrálni már nem tudnak.
Ennek az is lehet az oka, hogy még nincs meg a végső döntés az egészséges 16–18 év közöttiek oltási eljárásrendjéről, így viszont furcsa, hogy miért tudnak mégis regisztrálni? Ez a probléma hamarosan az Országos Kórházi Főigazgatóság elé kerül, ha még nincs ott.
(Frissítés2: cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk olyan szülő, akinek gyermeke regisztált az oltásra, de ez nem látható a rendszben. A Miniszterelnöki Kabinetirodához irányították, ahonnan egy adatvédelmi tisztviselőtől a következő választ kapta: „Az oltásra érvényesen 18 életév betöltése után lehet regisztrálni, erre tekintettel a 18 év alattiak nem kerülnek bele az oltási adatbázisba, ahogy az az adatvédelmi tájékoztatóban is szerepel”. Viszont a jelentkező szülő is ismer olyan 17 évest, aki sikeresen regisztrált, és már időpontot is foglalhatott Sinopharm-vakcinára.)
Amit biztosan tudunk, hogy a gyermekorvosok egyeztetnek az egészségügyi kormányzattal, s ahogy eddig, ők továbbra is azt javasolják, hogy a Covid-fertőzés miatt magasabb kockázati kategóriába sorolt krónikus beteg gyerekeket a lehető leghamarabb oltsák be. Mivel a miniszterelnök a múlt pénteki rádióinterjújában azt mondta, a teljes 16–18 közötti korosztálynak elkülönítik az oltóanyagot, a házi gyermekorvosok most reménykednek, hogy előbb valóra válik, amit szeretnének, mint gondolták volna, sőt a tervezettnél szélesebb körben.
Az oltási kampányról több verzió van, a gyermekorvosok is húznának egy irányba, de a kormányzatnak is van terve, ezeket próbálják most összefésülni. A házi gyermekorvosok például szeretnének részt venni a saját betegeik oltásában, szeretnék motiválni őket, és felügyelet alatt tudni védettségüket, ennek azonban logisztikai nehézségei vannak. A gondozóközpontok ugyanígy szívesen beoltanák a saját gondozottjaikat. Néhány napon belül megszülethet a döntés a kérdésben, és két héten belül elindulhat a tömeges oltási kampány.
(Borítókép: Diftéria elleni védőoltást kap egy jemeni lány egy egészségügyi központban Szanaában 2018. március 17-én. Fotó: Jahja Arhab / MTI / EPA)