A világ legnagyobb olajvállalata, a Saudi Aramco egy százalékát egy vezető globális energetikai vállalat veheti meg, legalábbis Szaúd-Arábiában már ezt fontolgatják – mondta Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg egy keddi televíziós interjúban.
A trónörökös belebegtette azt is, hogy a szaúdi tőzsdén 2019 óta jegyzett Aramco további részvényeit bocsáthatják áruba akár más nemzetközi befektetők számára is a következő egy-két évben.
Az egy százalékos részesedés értéke 19 milliárd dollárra (5 ezer 700 milliárd forintra) becsülhető – mutat rá a Bloomberg. A koronaherceg nem bocsátkozott részletekbe a potenciális vevőt illetően, de annyit elárult, hogy az Aramco eladásai jelentősen megnőnének a szóban forgó energetikai vállalat országában.
A szaúdi olaj legnagyobb vásárlója Kína, a sivatagi királyság kőolajexportjának csaknem 30 százaléka ment az ázsiai óriáshoz 2021 márciusában. Kínát Japán, Dél-Korea és India követi a szaúdi olaj legnagyobb vásárlóinak listáján, így a Bloomberg azt sejteti, hogy ezekből az országokból kerülhet ki az 1 százalékos részesedés új gazdája.
Az Aramco 2019-es kezdeti részvénykibocsátására (IPO) széles körben úgy tekintenek, mint a külföldi befektetéseket bevonzását célzó, az ország gazdasági diverzifikációjának egyik alappillérére – írja a Voice of America.
Hogy ez mit is jelent?
Az olaj biztosította nagy gazdagság ellenére Szaúd-Arábia évtizedekig lényegében fenntarthatatlan fejlődési pályán haladt, az olajbevételekből ugyanis alig költöttek az egyéb iparágak fejlesztésére, ami az előző évtized közepén visszaeső olajár mellett hirtelen még inkább szembetűnő lett. 2016-ban viszont a példaképeinek amerikai techgurukat tekintő Mohamed bin Szalman vezetésével beindult a Vision 2030 projekt, aminek az egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse a monarchia függőségét az olajtól, erősítse a magánszektort, és javítson a szegény és fiatal szaúdiak lehetőségein.
A szaúdi olajvállalat 29,4 milliárd dollárt zsebelt be a szaúdi tőzsdén jegyzett részvényeinek mintegy 2 százalékának eladásával. A külföldi befektetők viszont távol maradtak, a vásárlók között helyi üzletemberek és gazdag családok voltak elsősorban. A belső tőzsdére bocsátás így nem is hozta a várt eredményeket, az eredetileg 100 milliárd dollár helyett kevesebb mint 30 milliárd folyt be Mohamed bin Szalmán álmára. Az IPO utáni bevételt ugyanis az állami befektetési alaphoz folyósították, hogy abból finanszírozzák a koronaherceg nagyra törő terveit, a Vision 2030 projektet.
Vélhetően a külföldi energetikai vállalat bevonása az Aramco tulajdonosi körébe is ezt a célt szolgálja. Ennek gyanúját erősíti annak ténye, hogy az Aramco a 75 milliárd dolláros, állami bevételt képező osztalék fenntartása céljából elkezdte eladni a nem központi jelentőségű vagyoneszközeit. A koronaherceg úgy tűnik, egyre inkább az Aramcóra támaszkodik az ország reformterveinek megvalósításában.