A KSH adatai szerint 25 ezerrel több volt a munkanélküli márciusban, mint egy éve, ugyanakkor markáns növekedés tapasztalható a foglalkoztatottak számában is. A munkanélküliek több mint negyede már legalább egy éve próbált elhelyezkedni.
Szerdán hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a márciusra vonatkozó munkanélküliségi adatokat. Múlt hónapban 194 ezren, tehát 2020. márciusához képest 25 ezerrel többen voltak, viszont a februári adatokhoz képest jelentős, 19 ezerrel kevesebben.
A 2021. január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 0,9 százalékponttal meghaladta a tavalyi első negyedévit – közölték.
A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2,4 százalékponttal, 13,6 százalékra nőtt.
Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki.
A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra, az 55-74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,3 százalékra emelkedett.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.
A munkanélküli nők száma 28 ezerrel, munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,9 százalékosra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 26,4 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 7,3 százalék. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúl kivételével minden régióban nőtt a ráta értéke, a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal Dél-Alföldön.
Jelentősen, egyaránt 1,4 százalékponttal növekedett a munkanélküliség szintje Pest régióban (3,8 százalék) és Észak-Magyarországon (5,7 százalék). A munkanélküliség Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,3, illetve 2,4 százalék).
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) márciusban 303 631 álláskeresőt tartott nyilván,
a januári 8000-es és a februári 3500-as emelkedés után már csak 1400-zal nőtt, az előző havihoz mérve. Idén áprilisban csökkent először a regisztrált álláskeresők száma csaknem 16 ezerrel és ezzel majdnem 3 ezerrel süllyedt a múlt év végi szint alá és 88 ezer 500-zal csökkent a tavaly júniusi csúcsponthoz képest.
A statisztikai hivatal a márciusra vonatkozó foglalkoztatottsági adatokat is hozta szerdán.
Hangsúlyozták: elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztévében úgy vélte, hogy kedvező tendenciák indultak a magyar munkaerőpiacon. A KSH foglalkoztatottakra vonatkozó számait felidézve kifejtette, ebben van minimális szezonális hatás, de jelentős átjárás tapasztalható az ágazatok között. Az egyes ágazatokból elbocsátott munkavállalókat más ágazatok foglalkoztatni tudják, ezt támasztja alá a növekvő tendenciát mutató 72,5 százalékos foglalkoztatotti ráta, és a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenése.
Az ITM államtitkára kiemelte, hogy a regisztrált álláskeresők számának folyamatos csökkenése is a kedvező munkaerőpiaci tendenciát mutatja, az országban mintegy 284 ezer regisztrált álláskereső van.
Megemlítette, hogy külföldről mintegy 40 ezer munkavállaló tért vissza Magyarországra.
Bodó Sándor kitért arra, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, mivel a versenyszféra fel tudja szívni a most munka nélkül maradtakat.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy
az otthoni munkavégzés aránya 15,4 százalék, ami közelíti a múlt év májusi maximumot jelentő 16,7 százalékot.
A távmunka jelentős segítség abban, hogy a foglalkoztatási adatok kedvezőek, a távmunkában foglalkoztatottak nem maradtak munka nélkül a nehéz helyzetben, hanem otthonról tudnak dolgozni.
„Látszik a fény az alagút végén” – fogalmazott Bodó Sándor. Utalt arra, hogy vannak olyan ágazatok – turizmus, vendéglátás –, ahol még mindig jelentős foglalkoztatási gond van. Ugyanakkor látszanak már olyan ágazatok is, amelyek munkaerőt tudnak felvenni. Példaként említette a műszaki tevékenységet, az infokommunikációt, az építőipart, a pénzügyi tevékenységet és a szolgáltató szektor bizonyos részét.