A gabonaágazat szakértői szerint hosszú távú áremelkedést jelent a takarmányárak 30-40 százalékos növekedése, amit az állattenyésztők már nem tudnak kigazdálkodni, és ez az állati eredetű termékek, így a húsok árában fog jelentkezni – hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, aki elmondta; a takarmánygabonák ára 50-70 százalékkal is magasabb, mint egy évvel ezelőtt, és mivel a termelési költségek mintegy kétharmadát teszi ki a takarmány, ezért ezt a költséget nem tudják már tovább vállalni.
Ha a takarmánygabona ára nem csökken, megjelenik annak hatása a boltok polcain is.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a takarmánynövények áremelkedése nem csupán a hústermékekre van hatással, de a tojás és tejtermékek árai is feljebb kúsznak.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke, a Magyar Mezőgazdaságnak arról számolt be, hogy az a gazdasági szereplő, aki túl akarja élni ezt a helyzetet, annak ezeket a költségnövekedéseket be kell építenie a termékei árába. Mindazonáltal ez nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is.
Nehéz, küzdelmes folyamat lesz, aminek a termékpálya függvényében még csak az elején-közepén tartunk
– figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy a hazai állattenyésztés takarmányszükségletének biztosítása nemzetgazdasági érdek, ezért biztonsági készletet kell felhalmozni.
Éder Tamás hangsúlyozta, a fogyasztói árak növekedése nem lesz olyan mértékű, ami drasztikus fogyasztási struktúraváltást hozna, vagyis étkezési szokásainkban ez a költségemelkedés várhatóan nem fog jelentős változást hozni. Véleménye szerint a húskészítmények a családok értrendjében jelentős mértékben jelen vannak, ezért a fogyasztók továbbra is megteremtik annak a lehetőségét, hogy a megszokott étkezésükben a megemelkedett árak ne legyenek jelentős hatással.
A minőségben jelentkezhet ez a változás, vagyis a kereslet megnőhet az olcsóbb húsrészek, húskészítmények iránt.
A szakember hozzátette, a szektorra pozitív hatással van a vendéglátók nyitása, azonban sok függ a szállodák, éttermek és kávézók járványhelyzet utáni újraindulásától.
A KSH adatai is alátámasztják Éder Tamás szavait. 2021. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A felmérések szerint a hazai fizetések jelentős része élelmiszer-vásárlásra megy. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése szerint a magyar fogyasztói kosár élelmiszeraránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot: a múlt évben az összes háztartás esetében 26 százalék volt ez az érték, míg az Európai Unió átlagában ez 10 százalékkal kevesebb volt.
(Borítókép: A húspultnál egy eladó kiszolgálja az egyik vásárlót 2012. október 5-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)