A terézvárosi szigorítás begyűrűzhet más kerületekbe, ami hatással lehet a bérleti díjakra is.
Egy hete írtunk cikket az Indexen arról, mennyire befolyásolják az airbnb-s lakáskiadók az albérletárakat Budapesten, és a többéves kimutatások alapján arra jutottunk: nem feltétlenül ők mozgatják egyedül az árakat. Ez különösen igaz most, amikor a turizmus a bedőlés szélén egyensúlyozik a koronavírus-járvány miatt, és alig jön turista Magyarországra, akik rövid távra bérelnének ingatlant.
Tavaly áprilisban a piac azonnal reagált, ahogy életbe léptek az utazási korlátozások, és az albérletárak hosszú idő után csökkentek. A folyamat néhány hónap elteltével megállt, jelenleg szinte stagnálás látható. A KSH–ingatlan.com lakbérindexének legfrissebb, márciusi eredményei azt mutatják, hogy
az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak az országos kínálatban, Budapesten pedig 0,8 százalékos az emelkedés. Ám országos szinten a bérleti díjak még így is 1,6 százalékkal, a budapestiek 2,2 százalékkal maradnak el a tavaly áprilisi szinttől.
A kínálat viszont mintegy 10 százalékkal bővült éves szinte, közel 21 ezer lakást szeretnének jelenleg kiadni a magyarok.
Április végén az átlagos budapesti albérleti díj 130 ezer forint volt. Az V. kerület bizonyult a legdrágábbnak 170 ezer forintos átlaggal, a legolcsóbbnak pedig a XIX. kerület, ahol ugyanilyen típusú lakásokat már 110 ezer forintos áron kínáltak. A debreceni albérletek esetében az átlagos bérleti díj 100 ezer forintra rúgott, míg Győrben 110 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat átlagosan. A kecskeméti, nyíregyházi és pécsi albérletpiacot egyaránt 90 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte, Szegeden pedig 95 ezer forintot fizettek a bérlők átlagosan.
Az elemzés ugyanazt a kérdést veti fel, amivel mi is részletesen foglalkoztunk cikkünkben: a terézvárosi airbnb-szabályozás vajon más kerületekben is megjelenik-e majd, és ez hogyan fogja befolyásolni a kínálatot és a hazai albérletárakat, valamint a hazai lakáshotelesek helyzetét?