A várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások arányát figyelembe véve a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Ezt prognosztizálja a GKI Gazdaságkutató Zrt., egy ezerfős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásban.
Ez jóval magasabb arány, mint az a 10 százalék, amit a Magyar Nemzeti Bank a saját adatai alapján múlt héten kockázatosnak jelölt meg.
A hitelmoratóriumot a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklése végett vezették be 2020-ban, és 2021. június 30-ig hosszabbították meg. A háztartási hitelállomány 57 százaléka volt moratóriumban 2020 végén – írta a Portfolio. A megkérdezett háztartások 11 százalékának volt moratóriumban lévő hitele idén áprilisban, amelyek havi törlesztése a háztartások jövedelmének átlagosan 37 százalékát tenné ki.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a havi 150 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások vannak, a hitelmoratórium megszüntetése után a törlesztés jövedelmük 72 százalék feletti részét emésztené fel.
A hitelmoratóriumban részt vevő háztartások 37 százalékának véleménye szerint romló, 44 százalékának változatlan, 19 százalékának pedig javuló lesz a pénzügyi helyzete a következő évben. A rosszabb jövedelmi viszonyokkal kalkulálók esetében jelenlegi bevételük 42 százalékát tenné ki a hitelek törlesztése.
Lakóhely szerinti bontásban eltérés figyelhető meg a hitelmoratóriumot igénybe vevő háztartások között. Míg a megyei jogú városokban élő ilyen háztartások egyötödének csökken várhatóan a jövedelme, a fővárosban élők 44 százaléka, a városi lakosok 21 százaléka számít erre.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a falvak lakói vannak, 43 százalékuk pénzügyi helyzetének romlására számít.