Az Európai Bizottság május 3-i döntésével a nagykunsági szilvapálinka védett elnevezés lett az Európai Unióban – közölte az agrártárca.

A nagykunsági szilvapálinka előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet. A nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban vörös szilvából, illetve besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően a belőle főzött pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik.

A nagykunsági szilvapálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után – pálinka, törkölypálinka, békési szilvapálinka, gönci barackpálinka, kecskeméti barackpálinka, szabolcsi almapálinka, szatmári szilvapálinka, újfehértói meggypálinka és vasi vadkörte pálinka – a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.

A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké.