A beadott koronavírus elleni vakcinák számát tekintve május 1-je óta Magyarország az élboly tagja 100 főre vetítve. Az elmúlt hat napban csak Mongólia és San Marino került hazánk elé a napi beadott dózisokat nézve – hétnapos mozgóátlagban: a legfrissebb, május 4-i adatok szerint Mongóliában 100-ból 2,85 ember kapott oltást, San Marino 1,35/100-zal áll, míg Magyarország 1,22/100-zal.

Ahogy a szomorú Covid-halálozási adatok esetében, most is érdemes kivenni a listáról a pár tíz vagy százezres lélekszámú országokat, hiszen, itt a nagyobb populációra, egymillió főre vetített adatok értelmezhetetlenek.

Az egymillió fő feletti EU-országok mellett az Egyesült Királyságot, Japánt, Indiát, Kínát, Dél-Koreát és az Egyesült Államokat, vagyis a világ 10 legnagyobb gazdaságának nem uniós tagjait helyeztük el a grafikonon.

Ez alapján április 25-én hagytuk le az Egyesült Államokat, melyet múlt csütörtökön az Egyesült Királyság is megelőzött. Egy napra rá már a németek álltak a második helyen, és május 3. óta már Európa uralja a top-5-öt (Magyarország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Egyesült Királyság). Érdekesség, hogy a legfrissebb, keddi adatok alapján a litvánok adták be a 4. legtöbb vakcinát 100 fős viszonylatban.

Április 3. és 14-e között már vezetett Magyarország, akkor is az Egyesült Államokkal futottunk versenyt.

Múlt hét kedden 355 ezer Pfizer-vakcina érkezett Magyarországra, április 29-én pedig a Sinopharm-gyárból jött 400 ezer adag oltóanyag. E hét kedden újabb 334 ezer Pfizer-vakcinát vett át hazánk, így egy hét alatt közel 1,1 millió dózist lehetett elkezdeni beadni, ez pörgette fel a hazai oltási kampányt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a második negyedévre (ennek majdnem a fele eltelt már) összesen 4,6 millió dózis Pfizer-vakcina érkezését ígérte kedden, májusra 1,3, júniusra 2,2 millió adag érkezik. Ez azt jelenti, hogy még akkor is rengeteg marad belőle, ha kipörgetik belőle a második oltásokat, és beoltanak mindenki mást, aki regisztrált. Szerdáig mintegy 4,7 millióan regisztráltak, közülük 4 123 697-en kapták meg az első védőoltást, és 2 248 775 ember kapta meg az emlékeztető oltást is. Vagyis csak Pfizer-vakcinából több mint 2 millió adag maradhat, ha minden regisztrált megkapta mindkét oltását.

Az átoltottsági versenyben december 26-a óta Izrael (62,5 százalék) vezet világviszonylatban (a legalább egymilliós lakosú országok között), itt a legalább egy beadott oltás alapján néztük a rangsort.

A világátlag 7,9 százalék, az uniós 25,8.

Magyarországon jelenleg Pfizer-, Moderna-, AstraZeneca- és Janssen-vakcinákat lehet beadni az uniós beszerzésből, míg Magyarország saját szakállára behoz kínai (Sinopharm) és orosz Szputnyik V vakcinákat. Többek között az utóbbi két oltóanyagnak köszönhető, hogy világszinten is pazarul állunk. A széles paletta árnyoldala, hogy a keleti vakcinákkal szemben jelentős (egyre csendesülő) lakossági ellenállás van, s ennek feloldására a kormány április utolsó hétvégéjén közzétett egy statisztikailag hiányos, a kutatók által szétcincált táblázatot a beadott vakcinákat követő megbetegedésekről, halálozásokról, mellyel az eredeti céllal ellentétes hatást sikerült kiváltani.

A remekül haladó magyar oltási kampány mellett, ne hallgassuk el, hogy hét napos mozgóátlaggal számolva, 1 millió főre vetítve még mindig hazánk vezet globális szinten a Covid-halálozásban. A magyar Covid-halálozási statisztikák visszásságait Ferenci Tamás biostatisztikus taglalta egy hosszabb publicisztikában az Indexen.

(Borítókép: Koronavírus elleni védőoltásra érkezik egy nő egy somogy megyei kórházba 2021. április 24-én. Fotó: Varga György / MTI)