Egy bennfentes magyar üzletember jelentkezett nálunk azt követően, hogy a kínai vakcina beszerzéséről írtunk. Azt mondja, azért szeretne megszólalni, mert egészen elkeserítő, milyen mértékben húzták le a magyarokat az oltóanyagbizniszben. Mivel lélegeztetőgépek kereskedelmével is foglalkozik, ebben a témában is alámerültünk.
Hosszú interjút közöltünk a közelmúltban annak a gyógyszer-nagykereskedő cégnek az ügyvezetőjével, mely Magyarországra hozza a kínai Sinopharm-vakcinát – ez a vállalkozás veszi meg az oltóanyagot a Sinopharmtól, és az állami tulajdonú Nemzeti Népegészségügyi Központnak adja el. Tuza Máté sok kérdésünkre válaszolt, többek között arra, a Danubia Pharma Kft. hány hazai céggel versenyzett az üzletért, hogyan kezdődtek a tárgyalások a kínaiakkal, és hogyan szállítják haza az 5 millió adag oltóanyagot.
Azt viszont sem a cégtől, sem a külügyminisztériumtól nem sikerült megtudnunk, milyen feltételrendszer alapján választotta ki a kormány épp ezt a céget (a kormány határozatba foglalta, hogy nincs szükség pályáztatásra), és azt sem, milyen haszonnal dolgozik a cég. Tuza Máté ezzel kapcsolatosan annyit mondott:
Mi úgy tudjuk, hogy a magyarországi beszerzési árak az alacsonyabbak közé tartoznak, ha a többi országéval hasonlítjuk össze.
Neki is jeleztük, hogy egy amerikai lap értesülése szerint a szenegáli kormány 13,4 eurós adagáron szerezte be a kínaiaktól a vakcinát, mely a magyar ár (nettó 30 euró) kevesebb mint fele, ám erre azt mondta, a Sinopharm titokban tartja az adásvételi szerződések részleteit, úgyhogy senkinek sem lehet fogalma az árakról. Végül így zárta:
Ami bennünket illet, kijelenthetem, hogy a gyógyszer-nagykereskedelemben elvárt nyereség alsó szintjét súroljuk, és a számok köszönőviszonyban sincsenek a médiában megjelentekkel.
Cikkünk megjelenését követően többen is jelentkeztek nálunk, egyikük egy Dominikai Köztársaságban élő magyar. Felhívta a figyelmünket a helyi vezető lap, a Diaro Libre online kiadásának korábbi cikkére, mely az egészségügyi miniszter nyilatkozatát közli: Raquel Peña de Antuña arról beszélt a sajtónak, hogy
országa adagonként 19 dollárt fizetett a Sinovac kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájáért.
Ez Kína másik, forgalomban lévő inaktivált vakcinája, de az ár azt jelzi, a kínaiak Közép-Amerikában valamiért kevesebbre taksálják egy másik vakcinájukat, mint Közép-Európában. (A Sinopharm állami tulajdonú cég, a Sinovac magánvállalat).
Jelentkezett nálunk egy másik magyar férfi is, aki évek óta Németországban dolgozik. Egy néhány fős gyógyszer-nagykereskedelmi céget vezet, hasonlót, mint a Danubia Pharma, és amikor elkezdtünk beszélgetni, megkért bennünket, hogy a téma érzékenysége miatt ne írjuk le a nevét. Robertként jelöljük.
Robert cége tavaly egy sor egészségügyi eszközt, köztük maszkot szállított Magyarországra, sőt Észak-Európába ugyanolyan típusú lélegeztetőgépeket is behozott Kínából, mint amilyeneket a magyar állam szerzett be – rendkívül magas áron. Ezt a szálat is kibontjuk később.
A férfi a kínai vakcina behozataláról szóló anyagunkat olvasva úgy érezte, meg kell szólalnia.
Elkeseredtem a leírtakat látva. A mi cégünk is foglalkozik vakcinabehozatallal, és sokkal alacsonyabb összegről tárgyalunk a Sinopharm-vakcina esetében, mint amennyiért Magyarország beszerzi az oltóanyagot. Ezt dokumentumokkal tudom igazolni, csak le kell kérnem egy hivatalos e-mailt a szerződő partnertől. Rettentően sajnálom, és szégyenletesnek érzem, hogy a magyarokat, a magyar államot így meg akarják károsítani.
Elmondta, cége minden nagyobb, egészségügyi termékekkel foglalkozó kínai gyárral kapcsolatba került az elmúlt években, kereskedtek velük. Első körben Roberték vevője keresi meg az ő cégüket, a vállalat ezután átlagosan egy hét alatt megtalálja a kínai céget, amelytől be lehet szerezni a kívánt árucikket, és mehet a biznisz.
Levezette nekünk, hogy az oltóanyag esetében hogy működik a rendszer. A kínai állam kizárólag (kereskedelmi) ügynökökön keresztül értékesíti a Sinopharm-vakcinát: globálisan 100–200 olyan „ügynökcéggel” állnak kapcsolatban, mint az övék (vagy a Danubia). Ezek a gyógyszer-nagykereskedők vásárolják meg az oltóanyagot, s értékesítik tovább a kormányoknak (Magyarország esetében az NNK-nak). Gyorsan elértünk a lényeghez, a haszonhoz.
„Mi most Afrikába, a Közel-Keletre és Európába próbálunk Sinopharm-vakcinákat értékesíteni, a piaci ár jelenleg nettó 24 dollár. Egy ügynökcég adagonként átlagosan 0,5-1 dolláros haszonnal tud dolgozni.
Ez azt jelenti, hogy ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ az adásvételi szerződés szerint nettó 30 euróért vásárolt egy adagot, akkor itt az „ügynökcég” nagyon jól járt, az átlagos haszonkulcs sokszorosát könyvelhette el. Ha a mi árszabásunk, vagyis 24 dollár plusz a 0,5-1 dolláros haszon helyett 30 euróért (36,2 dollár) adták, akkor az brutális nyereséget hozott nekik
– fejtegeti Robert. A magyar kormány január végén állapodott meg a kínai vakcinák szállításáról, Robert úgy véli, ekkor valamivel magasabb lehetett a Sinopharm-oltóanyag dózisára, valahol 26–28 dollár között mozoghatott, de 28 dollárnál egészen biztosan nem lehetett több. Még ha ezt is vesszük, a Danubia Pharma átszámítva 36,2 dollárért hozza a vakcinákat. A szállítási költség Robert tapasztalatai szerint 0,1-0,2 dollár, 0,2-nél nem lehet több. Ha ezt levonjuk a vételárból, a Robert által mondott 24-25 dolláros dózisárhoz képest 36 dollárnál tartunk, vagyis
akár 11-12 dollárt is nyerhetett adagonként a Danubia. Ez 55–60 millió dolláros nyereséget jelent, ami január végi dollárárfolyamon nézve 16,2–17,6 milliárd forint.
Kedden írtunk róla az Indexen, hogy a volt Fidesz-tag, Tényi István a Válasz Online tényfeltáró cikke alapján feljelentést tett a Magyarországra hozott Sinopharm-vakcinák miatt, arra hivatkozva, hogy az importtal megbízott Danubia Pharma tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, s az Alaptörvény alapján így nem lehetett volna közpénzből kifizetni a társaságnak a vételárat. A Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztálya viszont elutasította a feljelentést: arra hivatkoztak, hogy volt már egy feljelentés az ügyben, s az ismert tényálláshoz képest nem kerültek elő új tények, adatok. Így nem lesz nyomozás az ügyben.
Robert a lélegeztetőgépes bizniszről is elmondta a véleményét, ugyanis ilyen eszközökkel is kereskedik a vállalata. A Direkt36 tavaly nyáron összegezte, hogy össztömeget tekintve Hollandia és Németország is nagyobb mennyiségű légzéssegítő eszközt hozott be Kínából, mint Magyarország, ám mégis mi költöttük a legtöbbet Európában erre a célra. A németek például dupla akkora mennyiséget rendeltek a magyar ár feléért.
A kormány VG70-es típusú lélegeztetőgépeket is beszerzett tavaly. Forrásunk azt mondta, a cégük tavaly Németországba és Spanyolországba is szállított VG70-es masinákat,
35–39 ezer dolláros darabáron, ha kell, ezt szintén dokumentummal tudja igazolni. A 444.hu által kikért szerződések alapján a külügyminisztérium ugyanezeket a gépeket 70–79 ezer dollárért hozatta be
különböző nagykereskedőkön keresztül, akik hasonlóan kiemelkedő haszonkulccsal adhatták tovább a gépeket a magyar államnak, vagyis ugyanaz a súlyos túlárazás mutatkozik itt is, mint a kínai vakcinák esetében.
Tudja, mennyiért lehet most beszerezni ezeket a lélegeztetőket? Nagyjából 7 ezer dollárért, plusz a szállítási díj. Bárkinek be tudnánk most szerezni ennyiért. A vírus visszaszorításával ugyanis Kínában most már komolyabb szabad kapacitás és kínálat van, mint korábban
– magyarázza a férfi. Mint mondja, a kormány korábbi érvelése, miszerint a gépek villámgyors beszerzése indokolta a horribilis árat, részben állja meg csak a helyét, ennek semmi köze ahhoz, a kínai fél mennyiért árulja a terméket. Ahogy szerinte az sem játszik közre benne, hogy hány darabot rendel egy ország, ugyanis a németek jóval nagyobb tömegben vásároltak, mégis körülbelül a 60 százalékát fizették ki annak, amit a magyarok.
A Válasz Online több cikkben is foglalkozott vele korábban, hogy a magyar lélegeztetős üzlet egyik kulcsfigurája Szeverényi Márk volt, a SRF Silk Road Fund Holding Zrt. vezérigazgatója, ez az anyavállalata a Fourcardinal Kft.-nek, mely mintegy 50 milliárd forintért hozott be kórházi eszközöket, köztük lélegeztetőgépeket 2020-ban. Szeverényi és a kínai vakcinás Danubia Pharma Kft. korábbi tulaja, Lachmann Norbert korábban közös érdekeltséggel bírtak egy másik gyógyszernagykerben, a Q Pharmában.
(Borítókép: Sinopharm-vakcinákat pakolnak a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályára 2021. március 3-án. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)