Az idei szokatlanul hideg tavasz miatt már most tudható, hogy alig lesz pergethető repceméz, de az is biztos, hogy messze elmarad majd az akácméztermés is az átlagos években elérhető 10 ezer tonnától.
Az április eleji fagyok országszerte 70-80 százalékban elintézték az épp pattanó akácrügyeket, ezért a méhészek csak imádkozhatnak. Egyrészt azért, hogy a május végi akácvirágzáskor a méhek számára tökéletes körülmények legyenek – azaz kellően meleg, napos, és az akác is adjon nektárt, mert akkor talán valamennyire értékelhető mézmennyiséget tudnak pergetni úgy, hogy nem fosztják ki a kaptárakat, és a méheknek is marad elegendő táplálék. Másrészt azért, hogy épp az idei legyen a tízből az az egy év, amelyben az akác másodvirágzása is ad nektárt, mert egyébként a méhek szempontjából akkor már hiába virágzik.
Az áprilisi fagy mindenesetre gondoskodott arról, hogy
sorozatban az idei a harmadik olyan év, amikor érdemi akácmézmennyiségre nem számíthatnak a méhészek.
Az ágazat problémái eleve ott kezdődtek 2021-ben, hogy a betelelt méhállományok jelentős része, mintegy 230-250 ezer család elpusztult, számos legyengült családot pedig a méhészek számoltak fel.
Ez azt jelenti, hogy 1,2 millió méhcsalád helyett eleve 800 ezerrel kezdődött a tavasz az ágazatban
– mondta az Indexnek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Elmondása szerint Magyarországon az elmúlt 10 évben stabilan 1,2 millió körül alakult a méhcsaládok száma éves átlagban, amint az a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal szakemberei által évente elvégzett méhegészségügyi vizsgálatok során összeírt adatokból kiderül.
2020 végén 1 163 242 méhcsaládról volt tudomása az egyesületnek és az agrártárcának, amely ez alapján folyósítja a nemzeti méhészeti programon keresztül járó támogatásokat. A méhállomány az OMME adatai szerint 2017-ben volt a csúcson 1 253 364 családdal, azóta csökken, 2019-ben 1 206 478 volt. A KSH félévente publikált állatállomány-felmérésében módszertani eltérés miatt az OMME nyilvántartásában szereplőnél kisebb állomány szerepel, a legutolsó, 2019. decemberi publikus adat 848,6 ezer családról szólt. Az elnök szerint minimálisan esett az utóbbi években a méhészetek száma, tavaly 20 754-et tartottak nyilván az országban.
Szavai szerint már Európa-szerte évek óta folyamatosan tapasztalható az a tendencia, hogy tél végére a méhcsaládok 15-30 százaléka elpusztul, noha korábban ez például Magyarországon stabilan öt százalék körül alakult. A téli méhpusztulás okai sokrétűek: megesik, hogy a családok gyenge immunrendszerrel telelnek be az őket év közben ért vegyszerhatások miatt, de továbbra is küzdenek a méhészek a varroa atka okozta fertőzéssel, és előfordul az is, hogy a gazda szaktudáshiánya vezet a jószágok halálához.
Mindezt tetézte, hogy idén annyira hideg volt a március, hogy főleg az északi megyékben egész hónapban csak pár órát repültek a méhek, holott az egészséges fejlődésükhöz legkevesebb 2-3 naponta el kellene hagyniuk a kaptárat vízért, virágporért és friss nektárért. Más kérdés, hogy utóbbiért hiába is indultak volna, mivel a hideg miatt sok növény sem adott nektárt. Épp emiatt a méhcsaládok tavaszi fejlődése is elmarad a normál tavaszokon megszokottól.
A gyümölcsfák virágzása mellett az első komolyabb táplálékforrás a repcevirágzás a méhek számára, azonban az idén is aszállyal kezdődött a tavasz a repceföldeken, a hideg miatt pedig kései és elhúzódó a virágzás is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendszeresen közreadott agrometeorológiai jelentések tanúsága szerint 2021-ben mintegy két héttel elmarad a kultúrnövényeink fejlettsége egy átlagos évben megszokotthoz képest. A repcét ráadásul helyenként a fagy is károsította, igaz, jó regenerálódóképessége miatt még adhat jó termést.
Az OMME elnöke szerint eddig lényegében a múlt hét csütörtök és péntek volt az a két nap, ami az idei szezonban a rovarok számára is hasznos gyűjtéssel telt a repceföldeken.
Ez csak arra elég, hogy a méhek nem halnak éhen,
legalábbis pótolni tudják a március–áprilisban felélt tartalékokat, de érdemi méztermést nem ad” – mondta Bross Péter. Az elnök szerint minimális repcemézpergetésre számíthatnak a méhészek.
Az akácszezon várható termeléscsökkenése pedig előreláthatólag újabb turbulenciát okoz majd a piacon. Az elmúlt évek hozamcsökkenése miatt ugyanis mind a termelői, mind a belföldi kiskereskedelmet ellátó mézkiszerelői, mind pedig a mézexportáló nagykereskedői raktárak kiürültek.
Amennyiben Európa többi részén sem kedvez a tavasz az akácméztermelésnek, akkor előfordulhat, hogy a hazainál lényegesen erősebb nyugat-európai vásárlóerő generálta kereslet annyira megemeli az exportárakat, hogy termelők inkább a nagykereskedőknek értékesítenek a kispiacos személyes árusítás vagy a belföldi kiskereskedelem helyett. Ha az egyéni értékesítés járulékos költségeit és munkaterhét is figyelembe veszik a termelők, akkor sokak számára vonzóak lehetnek az exportárak.
Ez akár azzal is járhat, hogy 2021 második felében és a jövő év elején már nem lesz belföldön érdemi akácmézmennyiség.
A fogyasztói árak minden bizonnyal emelkedni fognak. Így várhatóan kilogrammonként 3 ezer forint alatt nem nagyon lehet majd akácmézet kapni a piacokon – a kiskereskedelmi egységekben pedig már így is magasabbak voltak az árak az áfa és a kereskedő árrése miatt.
Az pedig kérdéses, hogy mindezt mennyire tolerálja majd a meglehetősen árérzékeny magyar vásárló. Tapasztaltuk, hogy az akác áremelkedésével párhuzamosan a kiskereskedelemben folyamatosan nőtt a vegyes virágméz iránti fogyasztói kereslet – tette hozzá Bross Péter. Egyes üzletekben ez az arány már 10-90 százalékot is elérheti, vagyis egyértelműen az olcsóbb mézek felé fordultak a vásárlók.
(Borítókép: Egy méhész ellenőrzi a keretet az akácméz pergetése előtt a Debrecen-Nagycsere közelében lévő méhészetében 2014. május 22-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)