2020, és úgy tűnik, 2021 is a koronavírus-járványról szól az egész világon. Miért gondolja, hogy jó ötlet ebben a helyzetben egy nemzetközi fenntarthatósági expót szervezni Magyarországon? Mi az apropó?

Az expó célja, hogy megoldások bemutatásával hozzájáruljon a fenntarthatósági fordulathoz. November 29-től december 5-ig tartjuk az eseményt, addigra elérhető lesz az átoltottság egy olyan szintje, amely mellett a szükséges egészségügyi és biztonsági előírások betartásával biztonságosan megtartható a rendezvény. Egyes kutatók szerint

Ameddig ezt nem látjuk be, és nem cselekszünk, addig bármikor megtörténhet egy hasonló katasztrófa. A globalizáció sajátossága pedig az, hogy ami a világ bármely pontján történik, az hatással lehet a bolygónk egészére. Ebből fájdalmas leckét adott az elmúlt egy év, de egyúttal meg is erősítette azt a meggyőződésünket, hogy az emberiséget érintő kihívások megoldása nem halasztható tovább.

Fontos, hogy megragadjuk azt a gazdasági lehetőséget, amit a környezeti és klímaválság elkerüléséhez egyébként is szükségszerű fenntartható fejlődési fordulat rejt – az ezt sikerrel vevő nemzetek és vállalatok olyan versenyelőnyre tehetnek szert, ami meghatározza a koronavírus-válság utáni gazdasági kilábalás sikerét is. Bár most mindenki a járványra figyel, de egyértelmű, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem lesz a 21. század legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kérdése. A kérdésére visszakanyarodva tehát nem egyszerűen jó ötlet, hanem egyenesen szükségszerű a változtatásra képes szereplők, a tudomány, a politika és a gazdaság képviselőinek mozgósítása.

Mi a célja a Planet Budapest 2021-nek?

Alapvető célunk, hogy inspiráló közeget biztosítsunk a nemzetközi tudományos diskurzushoz, de az elméleteken túlmenően a mindennapi életünkbe könnyen beilleszthető megoldásokat is mutassunk. Ehhez a régió legmeghatározóbb innovációit vonultatjuk fel a hulladékgazdálkodás, az élelmiszer-termelés, a vízgazdálkodás, az energia, a közlekedés vagy éppen az okosvárosok területéről. A Planet Budapest célja, hogy a kihívások megvitatása mellett megmutassa a fenntarthatóságban rejlő lehetőségeket is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint például a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés 2030-ra világszerte 24 millió új munkahelyet teremthet. Szeretnénk, ha a magyar vállalati szféra is látná, hogy a fenntartható fejlődési fordulat nemcsak kihívás, hanem óriási lehetőség is.

Mire alapozza ezt? A kihívásrészét mindenki érti, de mi ebben a lehetőség? Milyen trendek alapozzák meg ezt?

Az iparági előrejelzések szerint a fenntartható technológiák fejlesztésével foglalkozó szektor növekedése messze meghaladja a gazdaság szinte összes többi szegmensének várható növekedési ütemét. Ebből is látszik, hogy a fenntarthatósági fordulat fontos kitörési pont lehet nemcsak a zöldfordulatot sikeresen végrehajtó országoknak, hanem a fenntartható technológiákra nyitott vállalkozásoknak is. A fenntarthatóság versenyelőnyt jelent, hiszen ma már a befektetők közel fele a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi pénzügyi beruházásainál.

Olyan szegmensek szereznek várhatóan fontos szerepet a jövő gazdaságában, mint a szén-dioxid-lábnyom csökkentésére irányuló technológiák, a fenntartható városfejlesztést segítő megoldások vagy éppen a víztisztítással kapcsolatos eljárások. A fenntartható technológiák a munkahely teremtéshez is hozzájárulnak, ami különösen fontos, mert a foglalkoztatás is átalakul az előttünk álló évtizedekben.

Magyarország hol tart nemzetközi viszonylatban a fenntarthatósági törekvésekben, innovációkban?

Hazánk egyike a világ 21 olyan országának, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. 2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság.

A hazai környezetvédelmi ráfordítások értéke ma már meghaladja az évi 735 milliárd forintot a vállalatok, a háztartások és az állami intézmények költéseit összeadva. A környezetvédelmi beruházások összege évi több mint 200 milliárd forintra emelkedett. A környezetiparban dolgozók száma pedig 42 ezer fölé nőtt, miközben a fenntartható technológiák fejlesztésével foglalkozó szektor növekedése 2030-ra az évi 25 százalékot is elérheti.

Erős prekoncepció, hogy a magyar társadalom környezettudatossága jócskán elmarad az elvárhatótól. Vannak arra vonatkozó felméréseik, hogy mi a valós helyzet? Mennyire tudatosak a magyar emberek?

A 2020 őszén végzett reprezentatív kutatásunk eredményei ezt a feltevést egyértelműen cáfolják: a felmérés ugyanis azt erősítette meg, hogy mi, magyarok nyitottak vagyunk a fenntarthatóságra, és tudatosak vagyunk ezen a téren, de sokan hiányosnak érzik a meglévő tudásukat, és szívesen tanulnának még a mindennapokban is alkalmazható, fenntartható megoldásokról.

és a társadalom 80 százaléka szerint az egyes állampolgároknak, a kormányzatnak és a politikának, valamint a vállalati szféra képviselőinek egyaránt tenniük kell a fenntartható fordulat sikeres megteremtése érdekében.

Azt, hogy a magyarok érdekeltek a változásban, megerősíti, hogy a megkérdezettek 39 százaléka otthona energetikai korszerűsítésével járulna hozzá a fenntarthatósági fordulathoz, 36 százalék pedig szeretne jobban tájékozódni a fenntarthatósági kérdésekről. Tehát a lakosságnak vannak elképzelései arról is, hogy hogyan tehetne a fenntarthatóságért, de érdeklődik az új megoldások iránt is.

Ha ez valóban ennyire fontos, miért nem indít a kormány tájékoztató programokat, akár hirdetések, plakátok formájában?

Időről időre találkozhatunk tájékoztató programokkal, de társadalmi szintű hatást és hosszú távú változást szemléletformálással érhetünk el. Ebben pedig nagyon fontos eredmény, hogy ősztől a fenntarthatóság a tananyag része, választható tantárgy lesz a középiskolákban. A következő lépésben pedig már az általános iskolákban is elkezdődik a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontú oktatás.

A magyar vállalkozások milyen eredményeket tudnak felmutatni a külpiacokon a fenntartható megoldások és technológiák terén? Hol lát további lehetőséget a magyar cégek előtt?

A koronavírus-járvány okozta válság ellenére a magyar exportteljesítmény 2020-ban 100 milliárd euró felett maradt. A magyar környezetipari export esetében a kiaknázható potenciálra érdemes összpontosítani, ugyanis ez a volumen megfelelő innovációval és befektetői tőke bevonásával néhány éven belül a sokszorosára növelhető. Az egyébként is exportorientált hazai gazdaság a fenntarthatóság felé nyitva újabb erős pillért kaphat. Export növeléséért felelős helyettes államtitkárként arra törekszem, hogy a környezetvédelmi szolgáltatások és termékek exportja legyen az egyik erős támasza az elkövetkező évek, évtizedek külgazdasági expanziójának.

Büszkeséggel tölt el, hogy egy magyar vállalat Bulgáriában tervez nagy kapacitású naperőművet, egy másik pedig Albániában létesít napelemparkot, de van olyan vállalkozás is, amely nemesfémtartalmú elektronikai hulladékok újrafeldolgozása és hasznosítása kapcsán tervez beruházást Szerbiában. Büszke vagyok arra is, hogy magyar vízipari cégek Délkelet-Ázsiában és Afrikában is szép sikereket értek el az elmúlt években. Ghánában például egy magyar cég már 3 nagy kapacitású szennyvíztisztító telepet épít az Eximbank által biztosított hitelből. Az elmúlt években rengeteget dolgoztunk azért, hogy a magyar vízipar új lehetőségeket kapjon világszerte. Az említett ghánai projekt, de sok másik is a Budapesti Víz Világtalálkozónak köszönhetően indult el. Biztos vagyok benne, hogy a Planet Budapest is hatalmas lökést fog adni az exportpiacok iránt érdeklődő magyar vállalkozásoknak.

(Borítókép:  Sárosi Zoltán)