Világszerte látványos törést okozott az egyébként is jelentős átalakuláson átmenő autóiparnak a koronavírus válság, és ezen belül a magyar gyártást is megviselte 2020.
Globálisan 15,3 százalékkal, 63,4 millió darabra esett vissza a forgalomba helyezett új autók száma, az Európai Unióban 24 százalékos volt a visszaesés, így alulról karcolta a 10 millió darabot a forgalom, Magyarországon pedig a tavaszi mélypont után 2020 végére az értékesített mennyiség komoly hajrával érte el, hogy csak 56 ezerrel maradjon alatta a 2019-es szintnek – derül ki az Euler Hermes hitelbiztosító legfrissebb ágazati elemzéséből. Európában egyébként az értékesítés szintje bár felgyorsult az áprilisi 76 százlékos zuhanást követően, még decemberben sem érte utol a 2019-es év végi eladásokat.
Nemcsak az értékesített mennyiségben érhető tetten, de a gyártás is megérezte a pandémia hatását. Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint
a Magyarországon megtapasztalt 17,5 százalékos darabszám csökkenés
messze nem jelent olyan drámai visszaesést, mint amilyenre a francia (46 százalék) vagy a német autóipar (24 százalék) kényszerült.
A magyar export ötödét adó autóipar ezzel az uniós középmezőnybe került a járvány negatív hatásai tekintetében, miközben a leginkább válságállónak a svéd, a belga és a román autógyártás bizonyult, mivel ez utóbbi országokban eleve kisebb a gyártási kapacitás és minimális volt a volumencsökkenés is. Az EU teljes autóipara egyébként a 2019-es 14,1 millió darabhoz képest közel negyedével kevesebb, mindössze 10,8 millió járművet bocsátott ki tavaly.
A magyar GDP-hez az autóipari gyártókapacitás közvetlenül 5-6 százalékkal járul hozzá, további 8-9 százalékot az autóipari beszállítók tesznek hozzá. A teljes szektort mintegy 175 800 főt foglalkoztatott, amelyből mintegy 30 ezer veszthette el az állását az Euler Hermes iparági becslésekre alapozott elemzése szerint.
A pandémia visszafogta a beruházási kedvet is a szektorban, több gyártó is elhalasztotta a tervezett fejlesztései egy részét. Az új autóipari beruházások volumene 2020-ban 1,29 milliárd euróra esett vissza a 2019-es 1,66 milliárd euróról.
Az EU-ban 14,6 millió embert foglalkoztat az autóipar, és a tagállamok összesített GDP-jének 7 százalékát állítja elő. Az éves szinten 60 milliárd eurót meghaladó kutatás-fejlesztési beruházásmennyiséggel az autóipar az innováció éllovas szektora, nem véletlen, hogy az uniós K+F támogatások harmada ide irányul. Külkereskedelem terén pedig évente 74 milliárd euró többletet termel az autóipar az Európai Uniónak.
Hosszabb távon az autómegosztók térnyerése mellett az befolyásolhatja a piacot, hogy mekkora bírságokat kapnak az európai gyártók a világ legszigorúbb széndioxid kibocsátási értékeket megszabó Európai Uniótól a 2021-re kitűzött kilométerenkénti 95 grammos kvóta megsértéséért. Az elemzés szerint várhatóan a gyártói profit jelentős részét elviszi majd a 2021-es bírság, mivel előreláthatólag nem tudják teljesíteni az autónként előírt emissziós szintet. Összevetésképp az az Egyesült Államokban 125, míg Japán 122, Kína pedig 117 grammos kilométerenkénti határértéket szabott meg.
Ugyancsak jelentős piacbefolyásoló tényező az elektromos, vagy alternatív meghajtású autók lassú térnyerése, valamint a benzines autók előretörése a dízel rovására. Uniós szinten az új autók gyártásában még mindig 59 százalék a benzines autók aránya, a dízel 30,5 százalékra esett vissza és csak 10,6 százalék az elektromos, hibrid és alternatív üzemanyagú autók aránya.
Magyarország állami ösztönzőkkel megtámogatott akkumlátorgyártó kapacitásbővítése előnyös pozíciókat biztosíthat ebben a versenyben. Bujdosó Tünde arra is emlékeztet, hogy az akkumulátor-feldolgozás és -újrahasznosítás kardinális kérdés, hiszen a használt akkumulátorok 95 százaléka újrahasznosítható, miközben a legfontosabb alapanyag, a lítium bányászata korlátos, és néhány állam uralja a piacot. A nemrég felfedezett német lítiumlelőhely feltárásáig pedig még számos kérdésre kell választ találni. További jelentős technológiai trend a robotizáció terjedése, amely a fizikai munkaerő csökkenésével jár már most is. Emellett az informatikai fejlesztések válnak meghatározóvá az autóiparban is: az elektromos autókban az alkalmazások és szoftverek a meghatározóak működés szempontjából, emiatt új elektronikai és IT-cégek jelennek meg az autóiparban – jósolja Bujdosó Tünde.
(Borítókép: Készülő autó egy magyarországi autógyárban 2020. június 15-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)