Többtucatnyi típusú immunválaszt ad a szervezet koronavírus-fertőzés vagy védőoltás során, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket vizsgáljuk antitestteszttel. Boldogkői Zsoltot és Lakatos Pétert faggattuk a részletekről.
A SARS-CoV-2-es típusú koronavírus elleni leghatékonyabb védelmet a védőoltás jelenti, minden biológus és orvos azt hangoztatja, hogy bármilyen elérhető, igazoltan hatásos és biztonságos vakcina erősebb védettséget ad a súlyos megbetegedéstől, mint ha természetes úton átesnénk a fertőzésen. A fertőzés nem mellesleg potenciálisan halálos veszéllyel fenyeget bennünket.
A vakcinák típusonként eltérő jellegű immunválaszt képesek kiváltani a szervezetből, a megtermelt ellenanyagszintünket pedig nem árt ismerünk. Ugyanis egyre több olyan vizsgálatot olvashatunk, amely igazolja: bizonyos embereknél az oltóanyag nem váltott ki megfelelő immunreakciót, aminek következtében az illetőt hiába oltották be, nem védett a súlyos megbetegedéstől.
Átfogó, ingyenes ellenanyagmérést számos országban végeztek, végeznek, ilyen Ausztria, Izrael vagy épp Szerbia. Óriási szükség van erre, hisz megmutatja, mennyire vagyunk védettek. Különösen fontos lenne egy országos szintű ellenőrzés itthon a Sinopharm-vakcina esetében
– kezdte portálunknak Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.
A kínai oltóanyagot Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben, Peruban és Marokkóban tesztelték, ahol a magyar lakosságtól eltérő korstruktúrájú és genetikájú populációban végezték a klinikai vizsgálatokat. Ráadásul, hangoztatja az MTA doktora, mivel a magyar lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, illetve európai „nagyhatalomnak” számítunk a szív- és érrendszeri betegségekben is, a vírus nagyobb pusztítást végezhet a sorainkban. Sajnos itt elhagyhatjuk a feltételes módot, itt írtunk róla, miért.
Egy közelmúltban végzett olasz vizsgálat azt mutatta, hogy a túlsúlyos emberekben a Pfizer-vakcina kevesebb ellenanyag-képződést indukált
– erősített rá az előbbiekre Boldogkői Zsolt. A kínai vakcinával kapcsolatosan hozzáfűzte: Magyarországon az időseket kezdték el oltani vele, s a WHO, amely időközben vészhelyzeti engedélyt adott a Sinopharm-vakcinának, annyit jelzett korábban, hogy az idősek és a krónikus betegek esetében nincs elegendő bizonyíték arra, hogy megfelelő hatásosságú és biztonságosságú.
Olyan információk is napvilágot láttak, melyek szerint az idősek egy részénél nem jelentkezett megfelelő immunválasz. Erre a kínai járványügyi hivatal egyik magas rangú tisztviselője is utalt korábban.
A kutató jelzi, hogy más típusú vakcinákkal beoltott fiataloknál is tapasztaltak már alacsony antitest-termelődést, noha kisebb arányban.
De hogy is festenek ezek a bizonyos antitestosztályok, amelyek termelődését az ember megméretheti az ellenanyagtesztekkel? Az immunrendszerünk különböző típusú immunglobulinokat (izotípusok szerint IgG, IgA, IgD, IgM és IgE) képes előállítani, ezek védik a szervezetünket a bekerülő idegen anyagoktól, így a vírusoktól, baktériumoktól. Különböző helyeken fordulnak elő, az IgA például a nyálkahártyák felszínén, míg az IgG a vérben és a szövetek közötti folyadékban.
Boldogkői Zsolt hangsúlyozza, nem csupán izotípusok szerint lehet megkülönböztetni őket: a neutralizáló ellenanyagok például azért felelnek, hogy a vírus ne jusson be a sejtekbe, a kötődő antitestek pedig azért, hogy megjelöljék az elpusztítandó sejteket.
A legtöbb antitestteszt a koronavírus tüskefehérjéje elleni ellenanyagválaszt méri, ami az mRNS-alapú vakcinák (Pfizer, Moderna) és az adenovírusvektor-alapú vakcinák (Szputnyik V, Janssen, AstraZeneca) esetében az antitestképződést precízen méri, ám a kínai vakcina teljes elölt vírust tartalmaz. A biológus szerint ez azért fontos, mert a teljes elölt vírust tartalmazó vakcinában többféle antigén is van, s ezek ellen más típusú immunválaszt ad a szervezet, így ezeket is érdemes vizsgálni.
Sok teszt egyszerűen alacsonynak méri a kínai oltóanyag utáni antitestszintet, mert a tüskefehérje elleni ellenanyagválaszt rögzítő vizsgálatok nem mutatják meg a vakcina által kiváltott antitest-termelődés teljes spektrumát.
„A kínai vakcinának is jót tenne, ha pontos képet kapnánk az általa kiváltott immunválaszról.”
Rengetegen a vírus tüskefehérjéje vagy S-proteinje ellen termelődő antitestszintet méretik az ELISA-teszttel. Tavaly még sokan vásárolták a gyógyszertárban pár ezer forintért kapható, otthon is elvégezhető, IgG- és IgM-szintet mérő teszteket. Az IgM-teszt azt mutatja, van-e aktív fertőzés, az IgG-teszt pedig azt, hogy lezajlott-e fertőzés, ám meglehetősen pontatlanok. Azt gondolom, hogy az a döntő, hogy a tüskefehérje ellen milyen mennyiségben termelődött antitest a szervezetünkben
– magyarázta az Indexnek Lakatos Péter, a labordiagnosztikával foglalkozó Pentacore Laboratórium orvosigazgatója. Ő is elmondta, hogy a vakcinálást követően többtucatnyi fajta ellenanyag képződik a szervezetben, de mivel a SARS-CoV-2-es koronavírus a tüskefehérjén keresztül tud bejutni az emberi testbe, az a legfontosabb, hogy a tüskefehérje ellen védettek vagyunk-e. Ez alapján viszont nincs szükség arra, hogy a teljes vírust tartalmazó vakcinák, így a Sinopharm oltóanyagának beadása után széles spektrumon vizsgáljuk meg az immunválaszunkat. Rákérdeztünk a Semmelweis Egyetem I. Belklinikájának volt igazgatóhelyettesénél, tényleg így van-e.
Erről megoszlanak a vélemények. A vírus-RNS-t védi a nukleokapszid, más néven N-fehérje, amely ellen ugyancsak termelünk antitestet. Bizonyos esetekben hasznos többletinformációt adhat, ha ennek a szintjét is megmérjük, de nem ez a legfontosabb mutató
– így a professzor. Ő és Boldogkői Zsolt is említette a nukleokapszidok elleni ellenanyag-termelődés fontosságát, de nem a legjelentősebb immunválaszok között.
Boldogkői Zsolt kitért az úgynevezett T-sejtes immunitásra is, amely akkor alakul ki, ha valaki megfertőződik, s természetes úton szerez védettséget. A T-sejtek felelnek a fertőzött sejtek elpusztításáért, ezt az antitestszintet már felszereltebb laborokban lehet méretni. Lakatos Péter úgy véli, a sejtes immunitásnak rengeteg aspektusa van, nem lehet egy paraméter alapján megmondani, hogy valakinek megfelelő szintű sejtes immunválasza alakult-e ki. Az biztos, hogy elegendő mértékű sejtes immunitás nélkül semmiféle ellenanyag nem termelődne a testünkben. Előfordulhat olyan, hogy valakinek a sejtes immunitás is megfelelő védettséget biztosít, de nagy általánosságban az ellenanyag-termelődés az igazán fontos, az eddigi fertőző betegségek esetében is ez volt a döntő, és véleménye szerint ettől a Covid esetében sem kell eltérni.
Boldogkői Zsolt úgy látja, a legfontosabb, hogy populációs szinten megmérjük, milyen védelmet biztosítanak a vakcinák. Az Emmit vezető Kásler Miklós múlt hétvégén videóinterjúban beszélt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Infektológiai Intézet, az Országos Korányi Intézet és a Pécsi Egyetem közreműködésével országos szinten indul ellenanyagszintet és a sejtes immunitást mérő vizsgálat.
Az Indexnek Boldogkői Zsolt és Lakatos Péter is azt mondta, az alapbetegségek feltüntetésével, korosztályokra bontva van igazán értelme az ilyen felmérésnek.
A szegedi kutató egy olyan lehetőséget is felvet, hogy mivel a magánszolgáltatóknál hatalmas mennyiségű adat összegyűlik, hisz náluk folyamatosan méretik az ellenanyagszintet az emberek, az állam köthetne velük egy megállapodást az adatok megosztásáról, amiből rettentő fontos tudományos megállapítások születhetnek a Covid elleni további védekezést illetően.
„Abszolút logikus a felvetés – veszi át a szót Lakatos Péter –, a magánszektorban folyamatosan gyűlik az értékes adatsor arról, kinek milyen szinten alakult ki a védettsége megfertőződés vagy oltás révén. Itt az adatvédelmi előírásoknak kell csupán megfelelni. A magánszolgáltatók részéről akkor sem volt ellenállás, amikor tavaly az állam felkérte őket, hogy lépjenek be a PCR-tesztek piacára, s adjanak lehetőséget minél több tesztre, mert az állami lehetőségek végesek.”
Lakatos Péter kétféle adatgyűjtést tartana érdekesnek: az egyikben korcsoportokra bontva lehetne nézni az ellenanyagszintet. „Hogy mindenkinek világos legyen, ez nem azt jelentené, hogy bármelyik labor minősítené az eredmények alapján bármelyik vakcinát.
Itt nem a vakcinák osztályázásáról van szó, hanem arról, hogy megtudjuk, milyen védettséget kap valaki két oltás után, szükséges-e harmadik, esetleg más típusú oltóanyag kell neki”
– rögzíti.
A másik vizsgálatban pedig azt néznék, milyen hosszú ideig ad védettséget az adott vakcina. Ugyan az RNS-alapú szerekről pozitív hírek érkeztek, amelyekről mi is beszámoltunk, de abban egységesen egyetértenek a kutatók, hogy időről időre meg kell majd ismételni a SARS-CoV-2-es típusú vírus elleni védőoltást.
Hogy mikor, azt csak akkor tudjuk meg, ha felmérjük, meddig adnak immunitást a vírus ellen kifejlesztett vakcinák. Viszont Lakatos szerint akármilyen eredményeket is adnak az ellenanyagszinttesztek, már most el kell kezdeni készülni a második körös oltási kampányra.
(Borítókép: Robin Utretcht / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)