Magasabb fokozatba kapcsolhat a hazai és globális gazdasági kilábalás, ám a tartósan lazának ígérkező monetáris kondíciók miatt az inflációs kockázatokkal változatlanul számolni kell a CIB Bank elemzői szerint. A magyar gazdaság növekedése 4-5 százalék lehet az idén, az éves infláció megközelítheti a 4 százalékot, míg a forint árfolyama 355 és 365 forint között mozoghat 2021-ben.
A fejlett országokban a szigorú korlátozásoknak, valamint az immunizáció következtében eljutottunk a nyitáshoz. Az oltások tekintetében Magyarország világviszonylatban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után a harmadik helyen áll, „szinte térdig gázolunk a vakcinákban, de a kereslet már nem találkozik ezzel” – fogalmazott csütörtökön Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint emiatt a nyájimmunitást rövid távon feltehetően nem fogjuk tudni elérni.
Az első negyedévet a járvány határozta meg: ahonnan már érkeztek GDP-adatok, ott látszódnak is a lezárások hatásai. Az elemző szerint
a második negyedévben megindulhat a kilábalás, míg a második félévben már kilőhet a globális gazdaság.
Ezt az extrém laza monetáris politika, illetve a fiskális stimulus is segíti. Az USA-ban például 7-8 százalékos lehet az idei növekedés, ami már-már „Kína-szerű” teljesítmény. Az elemző szerint Európában is robusztus lesz a kilábalás, de sokkal gyengébb, min az USA-ban, ahol egyébként nem elhanyagolható módon már attól tartanak, hogy túlfűtötté válik a gazdaság.
Az infláció megugorhat a világgazdaságban, ugyanis a koronavírus-járvány okozta pandémia olyan változásokat okozott a hosszú távú tényezőkben, amelyektől tartósan magasabb inflációs pályára állhat a gazdaság. Úgy véli, hogy a félelem abból fakad, hogy a Covid előtt alacsony volt az infláció és a kamat, valamint a növekedés üteme is kisebb volt – ez fűtötte például a részvénypiacot, vagy épp az ingatlanpiacot. „Az a félelem, hogy ha ebben törés lesz, fejre állhat a gazdaság” – tette hozzá a szakértő.
A növekedést nézve Csehországgal, Németországgal és Szlovákiával vagyunk körülbelül azonos szinten jelenleg, Lengyelország teljesít jobban, de a lengyel gazdaság általában válságállóbb szokott lenni. Trippon várakozása szerint ugyanakkor
a V4-es országok közül 2021–2022-ben a magyar növekedés lesz a legnagyobb: idén 4,1-4,5 százalék körül mozoghat a GDP-növekedés, míg jövőre 4,7-re gyorsul.
Idei prognózisukról elmondta, hogy azt feltehetően felfelé korrigálják majd: 4,1-ről 4,5 százalék környékére, ugyanis a korábban vártnál gyorsabb nyitás meglátszik majd a növekedési adatokban is. A piaci konszenzus egyébként 4,5 százalék körüli, és a jegybank is hasonló mértékű növekedést vár az idei évre.
Az év első három hónapjában a vártnak megfelelően gyorsult az infláció hazánkban is, ami mögött elsősorban az alacsony bázis, az üzemanyagok drágulása és a dohánytermékek jövedékiadó-emelése állt. A CIB Bank elemzői szerint
a második negyedévben tovább emelkedik az éves pénzromlási ütem, és várakozásaik szerint 5 százalék közelében tetőzik.
Alapforgatókönyvük a tavasz végi csúcsokról fokozatos lassulással számol, az év második felének kilátásait azonban jelentős bizonytalanságok övezik, és nem elhanyagolhatók a felfelé mutató kockázatok.
„A gazdaság újranyitásával párhuzamosan a piacra ömlő elhalasztott kereslet mellett kínálat oldali tényezők is az irányba mutatnak, hogy az infláció látványos lassulása a második félévben elmarad” – emelte ki a vezető elemző. Éves átlagban 3,8-3,9 százalék közötti infláció vár, de az év végére is csak picivel lehet az átlagos alatt az év/év index. Szerinte az előttünk álló időszak legnagyobb monetáris politikai kihívása a gazdasági helyreállítás támogatása mellett a másodkörös inflációs hatások elkerülése, az inflációs várakozások horgonyzottan tartása, vagyis annak megakadályozása, hogy az átmenetileg megemelkedő infláció, beépülve a várakozásokba, egy vártnál hosszabb ideig tartó magasabb inflációs pályát eredményezzen.
A forintról elmondta, hogy az euró/forint keresztárfolyam az év hátralévő részében is jellemzően a 355–365 közötti csatornában ingadozhat.
(Borítókép: Vásárló és pénztáros védőmaszkban egy élelmiszerlánc-üzletben Budapesten 2020. március 27-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)