Index Vakbarát Hírportál

Kannabiszolaj: veszélyes drog, vagy gyógyszer?

2021. május 13., csütörtök 20:47

A kannabisz növényből kinyert CBD-olajok itthon egyfelől súlyos epilepsziával küzdő betegeken segítenek, miközben a kannabiszolajokat sokan univerzális csodaszerként terítik a piacon. A magyar kormány pedig, dacolva a nemzetközi trendekkel, továbbra is elzárkózik a kannabisz gyógyászati használatától.

Mint étrend-kiegészítőnek minősülő termékek, újabban már a legismertebb háztartási és szépségipari cikkeket kínáló áruházláncok polcain is bármikor szembejönnek a kannabiszból készült CBD-olajok. Találni például olyan kegyszert, amely termékleírása szerint egyfelől segít az anyagcsere-folyamatok egyensúlyának fenntartásában és a táplálékkal bevitt energia jobb hasznosításában. Másfelől a bármit is jelentő pure CBD-formula a bőr zsírtartalmának normalizálásával hozzájárul a puha, egészséges és fiatalos bőr kialakításához és megőrzéséhez.

A szertár pedig ezen a ponton nem ürül ki, sőt, a drogéria a magyar internet CBD-olaj-kínálatát végigböngészve itt kezdődik csak igazán. A netgyógyszertár és a kis online növényhatározó alapján a CBD-olaj tényleg mindenre jó hatással van. Többek között a szervezet energiatermelésére, a zsírok raktározó és sejtekben történő átalakítására, a cukor lebontására az izomsejtekben, az étvágyra, a fájdalomérzetre, az általános közérzetre, a memóriára, az alvási ciklusra és még a testhőmérséklet szabályozására is! Egyszóval a kannabiszolaj a szervezet szinte összes funkcióját befolyásolja!

A gyakran az említettekhez hasonlóan meggyőzőre fazonírozott, bombasztikus marketing által nemegyszer univerzális csodaszerként feltüntetett CBD-olajok valóban igazán trendbe jöttek, az utóbbi időben itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezzel együtt pedig egyre több félreértés övezi a kannabiszolaj műfaját és annak gyógyászati felhasználását. És nem csupán az a kérdés, hogy a CBD-olajnak van-e bármi köze a tudatmódosító hatású kábítószerekhez – mondta az Indexnek Szelestei Miklós, a civil Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke.

Heti 300 helyett havi 3 epilepsziás roham

A kannabisz növényből származó gyógyhatású készítmények sorába tartozó CBD-olajok karriertörténete közel tíz évvel ezelőtt kezdődött az Egyesült Államokban. A súlyos epilepsziás gyermekeket nevelő családokban merült föl utolsó reménysugarat jelentő lehetőségként a kannabisz növény hatóanyagainak gyógyászati használata. Akkoriban Kalifornia és Colorado államban kísérleti jelleggel el is kezdték használni a kannabiszolajokat. A gyerekek pedig sokkal kevesebb epilepsziás rohamot kaptak, és sokat javult az életminőségük.

Ezen belül is a leghíresebb eset a tavaly elhunyt Charlotte Figi nevű kislányé volt, aki egy ritka betegségből fakadóan tolószékbe kényszerült, és akár heti 300 epilepsziás rohammal is meg kellett küzdenie, amely a beszédben is megakadályozta. Miután az édesanyja elérte, hogy hatéves korában CBD-tartalmú kannabiszolajat kaphasson a lánya, az úttörőnek számító kezeléstől a heti 300 epilepsziás roham lecsökkent havi háromra. Az esetet akkor nem csupán a hagyományos amerikai sajtó kapta fel, nagy karriert futott be a netes fórumokon és a közösségi oldalakon.

Kiderült, hogy itt nem a tudatmódosításért felelős THC játszik fontos szerepet, hanem a CBD, vagyis a kannabidiol csillapítja az epilepsziát. És ennek a CBD-vegyületnek nincs semmiféle tudatmódosító hatása, nem okoz befolyásoltságot vagy bármiféle bódulatot, így a gyerekeknél is biztonsággal használható, mert nincs ilyen mellékhatása. Azok a kutatások pedig már régóta zajlanak, amelyek a kannabisz kemoterápiával járó mellékhatásainak csillapítását, például az álmatlanságra, a fájdalomra vagy az evészavarokra gyakorolt hatását vizsgálják

– magyarázza Szelestei Miklós.

CBD vs. THC

A legális, nem legális kérdése a kannabisz növényből származó szereknél alapvetően ott válik ketté, hogy az adott készítményben a CBD mellett van-e bódulatért felelős THC. A piacon kapható csak és kizárólag CBD-vegyületet tartalmazó, azaz legálisan forgalmazható kannabiszkészítmény, miközben van olyan termék, ami egyszerre tartalmazhatja mind a két hatóanyagot. Azt 2020 novemberében hivatalosan kimondta már az Európai Bíróság is, hogy a CBD önmagában nem narkotikum, ezért nem lehet se tiltani, se büntetni a használóit.

A MOKE elnöke hozzáteszi, a CBD-olaj vényköteles, orvos által felírható verziója elérhető Magyarországon is. Ezt, mint bevizsgált, törzskönyvezett gyógyszert, alapvetően súlyos epilepsziás betegek, köztük gyerekek rohamainak csökkentésére alkalmazzák. Egyébként tb-támogatás mellett, így a betegek többsége viszonylag olcsón jut hozzá alapvetően drága gyógyszerekhez. Ugyanakkor Szelestei Miklós kiemeli, a neten forgalmazott, illetve a drogériákban kapható CBD-olajok nem tartoznak ebbe a kategóriába, mivel ezek nem alapos klinikai teszteknek alávetett készítmények.

Ezek után jó kérdés, hogy az OGYÉI vagy más európai hatóság által sem ellenőrzött CBD-olajra mondhatja-e bárki is, hogy bármiféle gyógyító hatással rendelkezik. Komolyan vehető minőség-ellenőrzés hiányában pedig felmerül, hogy a CBD-olaj valójában mire jó? És itt jelennek meg azok a forgalmazók, akik fantáziát, komoly üzleti lehetőséget látnak a CBD-olajokban, és ennek mentén arra buzdítanak, hogy vegyünk minél több CBD-olajat, mert még a hajhullást is megállítja. Ezzel pedig nem tesznek jót az üzenetnek, hogy a CBD-olaj bizonyos problémákat valóban megold

– vonja le a tanulságot Szelestei Miklós.

Magyarország nem kér az orvosi kannabiszból

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, az Európai Bizottság idén februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, miután a magyar kormány 2020 decemberében az ENSZ kábítószerügyi szakbizottságában másképp szavazott, mint a közös uniós álláspont. Az említett ENSZ-ülésen, Magyarország kivételével, elismerték a kannabisz gyógyászati felhasználhatóságát, ezzel elhárítva előle számos jogi akadályt. Történt ez azt követően, hogy a WHO ezúttal is áttekintette a legújabb kutatási eredményeket, hogy a szabályozás mindinkább tükrözze a tudomány aktuális állását.

Mindeközben a WHO továbbra is azt is állítja, hogy függetlenül a gyógyászati értelmezéstől, a kannabisz továbbra is maradjon a veszélyes kábítószer kategóriában, vagyis szó sincs arról, hogy az ENSZ, A WHO, vagy az Európai Bizottság legalizálná a kannabiszt. A cél nem a kábítószer-liberalizáció, hanem az, hogy a kannabiszt lehetőség szerint minél szélesebb körben állítsák a gyógyítás szolgálatába, hogy az epilepsziásokon túl a krónikus fájdalmakkal, daganatos megbetegedésekkel vagy épp szklerózis multiplexszel küzdők minél teljesen életet élhessenek.

A kannabisz és hatóanyagainak kutatása, valamint használata továbbra is szigorú nemzetközi szabályozás alá esik.

Mint kiderült, Magyarország azért mondott nemet az orvosi marihuánára, mert a kannabisz átsorolása a gyógyászati kategóriába egyértelmű lépés a kábítószer-liberalizáció felé, továbbá indokolatlan beavatkozás a nemzeti drogpolitikába – jelentette ki az ENSZ-ülés és a szavazás utáni nyilatkozatában Dancs Ferenc migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkár, aki arról is beszélt, hogy a drogfogyasztás visszaszorítására irányuló nemzetközi erőfeszítések egyértelműen kudarcot vallottak, ami különösen igaz a kannabiszfogyasztásra.

Ezzel szemben a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület azt szorgalmazza, hogy más európai államokhoz hasonlóan Magyarországon is ideje lenne végre kidolgozni a hazai orvosi kannabiszprogramot, amely lehetővé tenné az orvosi kannabisz kutatását, valamint a betegek széles körű hozzáférését. Természetesen kizárólag gyógyászati céllal, ellenőrzött formában. Amennyiben ez elmarad, a betegek jogai sérülnek. Arról nem is beszélve, hogy tisztázatlan körülmények, valamint az elavult hozzáállás csak tovább rontják sok esetben kétségbeesett emberek életkörülményeit – érvel a civil szervezet.

(Borítókép: Janea Cox, a Flowering Hope Foundation igazgatója 2014. október 10-én Longmont városában, Coloradóban. Fotó: Joe Amon / The Denver Post / Getty Images)

Rovatok