Adóbevételi kockázatot okozhat a büdzsének a vagyonkezelő alapítványok rendszere. De legalább szja-mentes lesz a koronaárvák támogatása.
A nemrég benyújtott adótörvényeket most is túlnyomórészt a gazdaság működésével kapcsolatos módosítások uralják, alig pár olyan változást tartalmaz, amely magánszemélyek szélesebb körét is kedvezően érinti. Ide sorolható, hogy megszüntetik a gépjárműadó esetében az idén a NAV által kiküldött csekkeken tapasztalt és sokak idegeit borzoló kerekítési szabály alkalmazását, valamint bekerült a csomagba az is, hogy 2022-től leegyszerűsödik a kriptoeszközök utáni adózás.
Szintén könnyebbséget jelent az adózóknak, hogy a 4 gyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének igazolásánál lehetővé teszi, hogy nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adatról – például ha a gyermekek már felnőttek, vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra –, ami már bizonyosan nem változhat. Amennyiben a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot, és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.
Szintén a munkavállalási korú népességnek kedvez az a tervezett módosítás, mely lehetővé tenné, hogy szja-mentes legyen a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók számára az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésük első hat hónapjában folyósítható, munkavállalást ösztönző támogatás. Ez egyébként a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg lehet havonta. Ugyancsak szja-mentessé teszik az álláskeresők részére adható, az eddigi lakhatási támogatást márciustól felváltó mobilitási támogatást.
Szintén szja-mentesek lesznek az Áder János köztársasági elnök által létrehozott klímavédelmi alapítvány meghirdette ösztöndíj- és támogatási programok keretében biztosított juttatások mellett a legfőbb közjogi méltóság másik alapítványa által juttatott támogatások is.
Ezért a koronavírus miatt árvány maradt gyerekek részére folyósított összeg után sem kell majd szjA-t fizetni.
Ugyan külön törvényben szavazták meg, mégis ide sorolható a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége is, amelyet 2022. január 1-jétől vezetne be a kormány, és az előzetes becslések szerint akár egymilliónál is több potenciális érintettje lehet az intézkedésnek. Lényeges, hogy az adómentesség a munkabérek mellett az egyéb jövedelmekre is vonatkozik.
Ugyancsak jelentős változás, hogy az örökösök bizonyos esetben az adóhivatal segítségével hozzájuthatnak az elhunyt nyugdíj-megtakarítására jutó adó-visszatérítéshez. Amennyiben ugyanis az adózó nem tudott rendelkezni az adó-visszatérítésről – márpedig idén a járvány miatt vélhetően sokakat érint ez a probléma –, az adóhivatal az örökösök elévülési időn belüli kérelmére soron kívüli adómegállapítási eljárásban intézkedik az örökhagyó önkéntes pénztári számlájára, nyugdíj-előtakarékossági számlájára vagy nyugdíjbiztosítási számlájára teljesített befizetéseivel összefüggésben igényelhető összeg visszatérítéséről.
Még mindig a munkavállalókat érinti, de már átvezet a vállalati adózás terepére, hogy szja-mentessé teszi a javaslat a céges kerékpárok használatát. A rendelkezés eredményeképp a környezettudatos cégek adóteher nélkül tudnak kerékpárflottákat felállítani, és annak használatát a munkavállalóknak biztosítani – értékelte a törvényjavaslatot az Indexnek Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.
A módosító csomag egyik legnagyobb hatású változásának nevezte, hogy 2022. július 1-jétől további két százalékponttal csökkennek a munkáltatói terhek. Ezt a szakképzési hozzájárulás 1,5 százaléka megszüntetésével, vagyis a szociális hozzájárulási adóba olvasztásával, illetve a szochó 0,5 százalékos csökkentésével valósítaná meg a jogalkotó.
Külön öröm a munkáltatók számára az, hogy a szakképzési hozzájárulás – mint külön adónem – megszűnik, így nemcsak a munkáltatói fizetési kötelezettségek enyhülnek, hanem az adminisztrációs feladatok is jelentősen egyszerűsödnek – fogalmazott Honyák Péter. Szerinte ezzel nő a gazdaság versenyképessége is, mivel 100 forint nettó bér kifizetéséhez így már csak 173 forintra lesz a munkáltatónak szüksége. Ez az összeg 2016-ban még 193 forint, 2010-ben – évi 4 millió forint feletti jövedelem esetén – pedig több mint 300 forint volt – idézte fel a szakértő. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
a változás miatt a nyugdíjkassza bevételei csökkennek, így feltehetően növelni kell majd a központi költségvetésből a nyugdíjak kigazdálkodásához adott támogatás összegét.
Érdekesség az is, hogy a 2022-es költségvetés bevételi előirányzatai között továbbra is szerepel a gazdaság-újraindítási foglalkoztatási alaprészben mintegy 68 milliárd forintnyi elvárt bevétel a szakképzési hozzájárulásból.
A BDO adótanácsadói hírlevelében a szochócsökkentés mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkáltatók a foglalkoztatás első két évében a minimálbérig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a harmadik évben pedig 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe a szociális hozzájárulási adóból a minimálbérig.
A társasági adót érintő egyik fontos változás, hogy különleges kedvezményeket kapnak az idén létrehozandó közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A tervezet szerint ugyanis a vállalatok társasági adózás előtti eredménye csökkenthető a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére alapítóként vagy csatlakozóként átadott, az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százalékával – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százalékával, de legfeljebb az adózás előtt eredmény összegével.
Persze csak abban az esetben, ha az adózónak van erről kiállított igazolása az érintett alapítványtól, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. Emellett a törvényjavaslat egy másik pontján az energiaellátók számára is lehetővé teszik, hogy a jövedelemadó-alapjukat csökkentsék az ilyen alapítványok számára adott támogatás, vagyonjuttatás értékével.
Igaz, a jogszabály nemcsak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára teszi lehetővé a taofelajánlást, hanem a közhasznú szervezetek számára is. Az adóalanyok abban az esetben csökkenthetik a társasági adózás előtti eredményüket, ha az összeg a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására szolgál, továbbá a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és az agrárkárenyhítési alap számára is. Utóbbiak esetében, valamint a felsőoktatási intézmények számára felsőoktatási támogatási megállapodás alapján adott összeg 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, de együttesen legfeljebb az adózási előtti eredmény összegével.
Ugyanakkor a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat nem csak a taotörvény ezen pontjánál kedvezményezi a jogalkotó.
Mentesíti ugyanis a társasági adó megfizetése alól e szervezeteket
az adóalapjuk azon része után, amelyet a céljaik, közfeladatuk, közérdekű tevékenységük megvalósítását szolgáló tevékenység révén szerzett bevételük – így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétel – képvisel az összes bevételükön belül.
De az illetékszabályoknál is gondoltak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra: ugyanis személyes illetékmentességet biztosítanak ezeknek,
figyelemmel az alapítványok társadalmi hasznosságára, értékteremtő szerepére.
Ez ugyanis a javaslat indoklása szerint hozzájárul a közfeladatot ellátó alapítványok szervezeti, vagyoni és működési függetlenségének megőrzéséhez.
Mivel a közérdekű vagyonkezelő alapítványok újonnan létrejövő szervezetek, ezért egyelőre megjósolhatatlan, hány társaságiadó-alany él majd a támogatásuk adta kedvezmény lehetőségével. Vélhetően erre utalt az Állami Számvevőszék is, amikor a 2022-es központi költségvetéshez pénteken benyújtott véleményében azt írta, hogy
a meghatározó bevételi előirányzatok 0,4 százalékának teljesülése kockázatos.
Az ellenőrzés során a részben megalapozottnak minősített bevételi előirányzatok összege 401,3 milliárd forint, a számvevők megítélése szerint a kockázat összege 98,0 milliárd, amely a társasági adóhoz kapcsolható, és amely kisebb hányadban teljesülhet.
Szintén a társasági adót érintő változás, hogy a kormány 2022-től bevezeti az úgynevezett fordított hibrid adószabályokat a társasági adó rendszerébe – mondta az Index érdeklődésére Czilják Norbert, a PwC vezető menedzsere. Ezek olyan, magyar bejegyzésű gazdálkodó szervezetek, amelyek sem hazánkban, sem pedig a tulajdonosuk államában nem viseltek adóterhet. A jövőben az ilyen helyzetekben Magyarország társasági adóval fogja illetni azon jövedelmeiket, amelyek egyébként sem Magyarországon, sem pedig a tulajdonosoknál nem viselnek hasonló adóterhet. A jogszabály tisztázza, hogy a befektetési alapok bizonyos feltételek fennállása esetén nem tekintendőek ilyen fordított hibrid szervezetnek az új szabályok értelmében. Nem számítunk rá, hogy ezen szabályok nyomán jelentős mennyiségű magyar bejegyzésű gazdálkodó válna 2022-től adókötelessé – tette hozzá a szakember.
Ugyancsak jelentős változást hoz a jövő évi költségvetésben is, hogy az adótörvény tervezete szerint megszűnik a tőzsdei, árutőzsdei szolgáltató, kockázatitőkealap-kezelő pénzügyi szervezetek különadója. A szakértő szerint ez összhangban van a kormány gazdaság újraindítási törekvésével, a módosítással érintett gazdálkodók a náluk maradt többletforrást felhasználva várhatóan jelentős mértékben hozzájárulhatnak az elkövetkezendő évek gazdasági növekedéséhez.
Ahogyan az is, hogy az energiaellátók jövedelemadója esetében szintén – már a 2020-as adóév után is alkalmazhatóan – bevezetik a társasági adózásból már ismert veszteségelhatárolási szabályokat a Robin Hood-adóalanyok számára is. Amennyiben tehát egy adóévben a Robin Hood-adó alapja negatív volna, azzal az adózó a következő öt adóévben csökkentheti pozitív adóalapját (legfeljebb az adóévi adóalap feléig). Ez igen jelentős változás, amely tovább erősíti a Robin Hood-adó jövedelemadó-jellegét – tette hozzá Czilják Norbert.
A BDO arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 500 millió forintról három lépésben, fokozatosan csökken. 2022. január 1-jétől a kisvállalkozások esetében már a jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, középvállalkozásoknál pedig a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetén is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.
Az átalányadózásra jogosult egyéni vállalkozók körének kiszélesítése ugyancsak figyelemre méltó változás Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere szerint. A jelenlegi 15 millió forintos bevételi határ helyett jövőre már akár az éves minimálbér összegének tízszereséig – közel 20 millió forint bevételig – választhatják az egyszerűsített adminisztrációval járó adózási módszert. Kiskereskedelmi tevékenység esetében pedig akár a minimálbér ötvenszereséig választható az átalányadózás. A tervezet szerint az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad az egyéni vállalkozóknál
Újdonság az is, hogy az egyéni vállalkozóknak az éves minimálbér feléig nem is kellene egyáltalán személyi jövedelemadót fizetni – adóelőleget is csak ezt követően –, és az is, hogy ezt figyelembe véve is lehetőség lesz számukra a családi adókedvezmény igénybevételére. Méghozzá úgy, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) módosítva az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a kedvezményt csak az átalányban megállapított jövedelem terhére lehet igénybe venni, a minimálbér után nem.
(Borítókép: A Parlament épülete. Fotó: Huszti István / Index)