Jelenleg is zajlik a jövő évi költségvetés parlamenti tárgyalása. A 2022-es büdzsé általános vitája egészen péntekig, összesen harmincórás időkeretben tart.
Varga Mihály korábban hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt a gazdaság újraindítása a 2022-es költségvetés leghangsúlyosabb eleme, ugyanakkor a jövő évi költségvetés is megőrzi a kormány eddigi értékeit:
A pénzügyminiszter azt már a Parlamentben zajló szerdai vitában közölte, hogy
5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak jövőre.
Továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság.
Varga Mihály hozzátette, szeretnék, ha Magyarország 2030-ra az EU öt legsikeresebb országa közé tartozna, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják.
A nem várt kiadások finanszírozására ezúttal 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek
– derült ki szintén a tárcavezető vitaindító beszédéből.
Varga Mihály arra is kitért, hogy a 2022-es költségvetés megőrzi az idei büdzsé két alappillérét: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint – ha szükséges – a járványügyi kiadásokra. A gazdaság-újraindítási akcióterv a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.
A Költségvetési Tanács (KT) ugyanakkor az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében továbbra is indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését – hangzott el a költségvetési vitán. Kovács Árpád, a KT elnöke kifejtette,
a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.
A tanács ezért célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta a szakember.
A 2022-es költségvetés ugyanakkor rugalmasságot biztosít Magyarország számára, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire, és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból – mondta az Állami Számvevőszék elnöke.
Domokos László szerint az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőnyt jelent Magyarország számára. Ám az ÁSZ elnök arra is kitért, számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.
(via MTI)