A Költségvetési Tanács elnöke szerint a 2020-as kiadások nagymértékű növekménye egyértelműen a koronavírus-járvány kezelése miatti egészség- és gazdaságvédelmi többletráfordítások következménye. Kovács Árpád a kormány által tervezett, 5,9 százalékos államháztartási hiánynál alacsonyabb deficitet tartana célszerűnek.

Az egyetemi tanár azt írta a Portfolión olvasható elemzésében, hogy a költségvetés magas, 5,2 százalékos gazdasági növekedésre épít:

Ez megvalósítható, feltételezve, hogy a világban a feszültségek enyhülnek, a tömeges oltások megteremtik a nyitás alapjait. A válságból történő kilábalást azonban bizonytalanságok is övezik, s ezekkel számolva az újraindulást gazdaságösztönző költségvetési intézkedésekkel jövőre is támogatni kell.

Az egyetemi tanár úgy látja: a jövő évi büdzsé tervezetében a bevételek csak részben fedezik a kiadásokat. Kovács Árpád úgy véli: az újraindítás intézkedései több területen szerkezeti változást irányoznak elő olyan fejlesztésekkel, amelyek hosszú távon támogathatják a gazdaság bővülését. Segítőleg hat a háztartások fogyasztási volumenének 4,8 százalékos és a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,2 százalékos emelkedése. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács elnöke szerint éppen ezek a tényezők a gazdaság túlfűtöttségét idézhetik elő, növelve az inflációs nyomást, egyben veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt. Kovács Árpád szerint kockázatos, hogy a tervezetben a tartalékok mértéke csupán a GDP 0,4 százaléka. 

Bár megfelel a stabilitási törvény előírásainak, ám a lehetőségekhez képest szerénynek tartja az egyetemi tanár, hogy az államadósság szintje az idei 79,9 százalékról jövőre 79,3 százalékra süllyed.