Épül az új, harmadik vasúti vágány a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a 80a–120a szakaszon, vagyis a Budapestről Hatvanon át Miskolc felé és Újszászon át Szolnok felé vezető vasútvonalakon – jelentette be a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Facebookon.

Vitézy Dávid azt írta: a fejlesztések célja, hogy több elővárosi és távolsági vonat tudjon közlekedni ezekről a vonalakról a Keleti pályaudvarra.

A Rákoson egyesülő hatvani és újszászi vonalak együttesen az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosóját jelentik ma is, naponta 42 ezer ingázóval.

A most átépülő belső szakaszon új megálló is létesül a leendő Közlekedési Múzeumnál, a Hungária körútnál, a volt Északi Járműjavító mellett.

Az új megállóban a hatvani és újszászi-szolnoki vonalról érkező elővárosi vonatok kapnak majd új átszállási kapcsolatot az 1-es villamosra, az új megállót pedig akár tízezer utas is használhatja naponta, tehát forgalma Zuglóéhoz lesz mérhető.

Vitézy Dávid megjegyezte: az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását végig bővíteni tudják. Rákos és Hatvan között évek óta zajlik és lassan véget ér a hatvani vonal teljes felújítása, most a kimaradt és a hatvani és újszászi vonal járatainak sűrítéséhez nélkülözhetetlen budapesti szakasz fejlesztése kezdődik meg.

A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között az építkezés indult meg idén, Kőbánya felsőtől Rákosig (és tovább Rákosligetig) pedig rövidesen megkezdődik a következő fejlesztés előkészítése a Budapest Fejlesztési Központban.

A BFK vezérigazgatója arról is írt, hogy tart a Déli Körvasút és a külső körvasút fejlesztése is, amelynek tervezett új megállói (Közvágóhíd, Nádorliget és Népliget a Déli Körvasúton, illetve Egyenes utcai lakótelep, Rákosszentmihály, Újpalota és Pestújhely a külső körvasúton) további irányokba teszik majd lehetővé járatok indítását a hatvani és újszászi vonal felől a jövőben, a Keleti pályaudvar mellett.

Több száz milliárd forintos, átfogó megújuláson esik át Budapest egyik első számú vasúti vonalcsoportja, mely a Miskolc és Szolnok felől érkező távolsági, a kelet-magyarországi teher- és a Hatvan–Gödöllő–Pécel, illetve Újszász–Sülysáp–Gyömrő–Maglód felőli elővárosi forgalom számára rendelkezésre álló kapacitásokat is egyaránt bővíti.

A beruházásokat az Európai Unió támogatásával a kormány döntése alapján végzi a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő és a Budapest Fejlesztési Központ – számol be az MTI.