A kormány az első hullám kezdete óta hozza nyilvánosságra részletesen a koronavírusban elhunyt betegek adatait. Köztük a krónikus alapbetegségeket. Miután mára sajnos közel harmincezer betegről szóló információ szerepel a táblázatban, elmerültünk az adatok elemzésében, ami jóval tanulságosabb volt, mint gondoltuk volna.
A pandémia kitörése óta hangoztatják a járványügyi szakemberek, hogy a Covid–19 elsősorban az időseket és a krónikus megbetegedésben szenvedőket veszélyezteti.
A kijelentés igazságtartalma az épp lecsengőben lévő harmadik hullám begyűrűzésével is megmaradt, miközben módosult is egy kicsit, miután kiderült, hogy az agresszív brit koronavírus-mutáns már a fiatalabb korosztály tagjait, köztük a 18 év alattiakat és a kicsi gyerekeket is egyre nagyobb arányban támadja.
A kormány még az első hullám elején, egész pontosan március 31-én kezdte nyilvánosságra hozni a koronavírusban elhunyt betegek adatait.
Köztük a járvány áldozatainak életkorát, nemét, valamint krónikus alapbetegségeit. Majd nem sokkal ezután a koronavírus-fertőzöttek arányát megyei bontásban is megmutatták. (Mindezt egy képfájlban megadva.) Hiába az idő múlása, az erős szakmai és a társadalmi nyomásgyakorlás, az adatközlés rendje lényegében máig változatlan.
A hivatalos kormányzati koronavírus-oldalon az alapbetegségek bárki számára elérhető kilistázása azért vált forró, nem egy parázs vitát kiváltó témává a kezdetek kezdetén, mert sokan szerették volna megtudni, hogy a koronavírus-fertőzés pontosan mely korosztályra (korosztályokra), illetve milyen krónikus alapbetegségek esetén a legveszélyesebb. Egyúttal azt is nyomon lehet követni, hogy a koronavírus ismert alapbetegség nélkül hány halálos áldozatot követelt.
Ezen a ponton érdemes megemlékezni a kritikákról, melyek szerint teljesen felesleges, cserébe jogsértő és még kártékony is a tavaly márciustól máig bevett tálalásban közölni az elhunytak egyedi, személyes adatait.
Nem egy példát ismerünk, amikor a halálozási listát az aktuális sajtóhírekkel összeolvasva gyakorlatilag bárki azonnal beazonosíthatta az elhunytat, és ismerhette meg az illető alapbetegségeit. Kezdve az ismert köztisztviselőtől az egészségügyi dolgozón át a pedagógusig.
Miközben az említett lista kivételesen részletes, addig egy sor alapvető kérdésről, köztük a kórházba kerülő betegek, elhunytak és a tesztelések területi adatairól, a fertőzöttek és a kórházba kerülők neméről és életkoráról, a kezelések kimeneti adatairól a hivatalos hazai járványügyi adatszolgáltatás már nem ad semmiféle információt.
Ferenci Tamás biostatisztikust az Index azzal kereste meg, hogy megtudja, melyek a koronavírussal összefüggésbe hozható halálozások mögötti leggyakoribb krónikus betegségek.
Mint kiderült, a látszólag egyszerű, táblából kiolvasásnak tűnő feladat mind orvosszakmailag, mind technikailag jóval bonyolultabb, sőt bizonyos értelemben lehetetlen küldetés. A legfőbb probléma, hogy máig semmiféle standardizálás, egységesség nincs az alapbetegségek megadásában a halálozási listában.
Nem csoda, ha látványosan leromlik az adatminőség, miután számtalan betegség neve hol magyarul, hol latinul vagy épp angolul szerepel a listán. Nem is beszélve arról, hogy a halálozási adatok adminisztrátorai a járvány ideje alatt az alapbetegségeket egyszer rövidítve, máskor betűszóval, esetleg teljes, hosszú megnevezésükkel tüntették föl a táblázatban.
Ha mindez nem lenne elég, elgépelések sora is tarkítja a koronavírus-halálozási listát, a következetlen helyesírásról nem is beszélve.
Mindennél árulkodóbb példa, hogy a koronavírusban elhunyt krónikus alapbetegségeként csak a magasvérnyomás-betegséget mintegy 24 különböző formában leírva találjuk meg a hivatalos adatbázisban, tetszőlegesen kombinálva az egybeírást és a különírást, illetve a kötőjeleket, számos elgépeléssel és több különböző nyelven.
Sőt a listában még a halottak nemének megadásakor sem sikerült egységes formulát használni, mert a magyar ékezet sok esetben valahogy csak nem akart megérkezni. És még hosszan lehetne sorolni a problémákat, jellemző, hogy még az is előfordul, hogy két különböző betegnek ugyanaz a sorszáma.
A rengeteg adat küzdelmes (ki)kódolási folyamatának eredményeként Ferenci Tamásnak mégis sikerült az adatsorból biztos állításként kivarázsolnia (alapul véve a május 14-i állapotot, amikor 28 970 elhunyt adatai szerepeltek a listában), hogy
az elhunytak közül 14 892 fő férfi, ami az összes elhunyt 51,4 százaléka.
A biostatisztikus elemzései alapján szintén egyértelműen kirajzolódik, hogy a koronavírusnak összességében a legtöbb halálos áldozata a 70-es, 80-as korosztályban volt, még úgy is, hogy világosan látszik, a harmadik hullámban a brit mutáns miatt elkezdett lejjebb csúszni az elhunytak életkori átlaga.
Az adatok elemzése, illetve a kikódolás után Ferenci Tamás tizenegy fontosabb társbetegséget azonosított. Ezek:
Hogy ezek közül melyik társbetegség a leggyakoribb? Itt határozottan állíthatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegség kategóriája messze kiemelkedik.
Ám Ferenci Tamás szerint hiába mutat a legszembetűnőbb értékként minden más krónikus betegséget megelőzve hatvanszázalékos elterjedtséget a magasvérnyomás-betegség, önmagában félrevezető egyetlen számot közölni. Ugyanis a biostatisztikus szerint ez életkorfüggő, így nem mindegy, hogy a hatvan százalék úgy jött ki, hogy ötvenéves korban negyven, kilencvenéves korban pedig nyolcvan százalék a betegség aránya.
Az adatelemzésből az is egyértelműen kirajzolódik, hogy nem feltétlenül azért szerepel olyan sok, magasvérnyomás-betegséggel küzdő beteg az elhunytak adatait összegző statisztikában, mert a magas vérnyomás önmagában biztosan hatalmas kockázati tényező a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozásokban.
Egyszerűen arról van szó, hogy a magas vérnyomás itthon a hetven év körüliek és felettiek körében egyébként is kiemelkedően jellemző. (Lásd életkori Covid-halálozási statisztika.)
Az, hogy egy társbetegség például az elhunytak húsz százalékánál előfordult, önmagában még semmit nem jelent, hiszen nincs mihez viszonyítani – magyarázza Ferenci Tamás. Vagyis egy krónikus betegség veszélyességét csak akkor lehet megállapítani, ha tudjuk, hogy a nem elhunytak körében mekkora az aránya.
Ami ezen a ponton szintén tanulságos szempont lehet, hogy ezért mozoghat például mindössze tíz százalék körül a koronavírusban elhunytak közt a rosszindulatú daganatosok aránya, mert az ilyen típusú megbetegedésekkel sajnos legfeljebb pár évig élnek együtt a betegek.
Így logikusan lesz annak az esélye is kisebb, hogy a rákos beteg pont ebben az intervallumban kapja el a koronavírust. Ezzel szemben magasvérnyomás-betegséggel akár két-három évtizedet is leélhet valaki.
Ahogy igaz ez a koronavírusban elhunytak körében harmincszázalékos kiterjedtséget mutató cukorbetegségre is, amely a halálozási adatsorban a krónikus alapbetegségek közt a dobogó második helyén szerepel – teszi hozzá a biostatisztikus.
Nincs különösebben konkrét, éles definíció arra vonatkozóan, hogy egy betegség mikortól számít krónikusnak. Azt általánosságban mégis mondhatjuk, a betegséget, ami egy évnél tovább tart, már nevezhetjük krónikusnak.
Ezek általában hosszú idő alatt alakulnak is, és sokáig nem feltétlenül okoznak tüneteket, legfeljebb akkor, ha nagyobb terhelés, igénybevétel éri a szervezetet. Ám amikor megjelennek a panaszok, az már egy előrehaladottabb állapot – mondta el Füstös József, a Wáberer Medical Center Komplex Esetek Központjának vezetője az Indexnek.
A belgyógyász szerint a krónikus betegségeké igencsak tág kategória, klasszikusan ide tartozik:
Azon túl, hogy a hétköznapok során rontják az életminőséget, járhatnak többek között leszázalékolással, csökkent munkavégzéssel. Már csak azért is érdemes odafigyelni a krónikus betegségekre, mert ezek egyúttal fokozott hajlamot jelentenek más betegségek megszerzésére. A krónikus betegek például kevésbé védettek a különféle vírusokkal, fertőzésekkel szemben
– magyarázza Füstös József.
A szakorvos hozzáteszi, a legtöbb krónikus betegség kialakulását az egészségtelen életmódra vezethetjük vissza, köztük a helytelen táplálkozásra, a kellő mennyiségű mozgás, a sport hiányára, az elhízásra, valamint a rendszeres szerhasználatra, köztük a dohányzásra, a drog- és alkoholfogyasztásra.
Ezek a betegségek a daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek, a magasvérnyomás-betegség, valamint a diabétesz kialakulásában mind-mind szerepet játszanak.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) összesen több mint 2,65 millió, krónikus betegségben szenvedőt tart számon Magyarországon. Mindezt a háziorvosi indikátorrendszerben meghatározott szempontrendszer szerint.
A hipertónia, azaz a magasvérnyomás-betegség ennek a 2 652 905-ös krónikusbeteg-számnak közel a 94-95 százalékát teszi ki, alapul véve a NEAK 2019 februárja és 2020 januárja közti adatsorait.
Mindeközben a diabéteszmutatók már jóval barátibb képet mutatnak a 2019. február és 2020. január közti időszakban, bár itthon országosan még így is 560 ezer felett van a cukorbetegek száma, ami több mint az ötöde a teljes krónikusbeteg-számnak.
A kettő közt természetesen vannak átfedések, például akik hipertóniával és/vagy diabétesszel éltek együtt 2019 februárja és 2020 januárja között. Ők a NEAK szerint 2 580 809-en vannak, ami már a teljes krónikusbeteg-szám 97 százalékát is meghaladja.
Mindeközben az úgynevezett iszkémiás szívbetegségben szenvedők száma ugyanebből az időszakból felkerekítve 200 ezer főre jön ki, és a COPD nevű tüdőbetegséggel küzdő betegek száma szintén közelíti a 200 ezret (198 ezer).
(Borítókép: Covid–19-intenzív osztály Olaszországban 2020. október 29-én. Fotó: Michele Lapini / Getty Images)