Egyelőre még nem lehet felmérni, mekkora veszteségeket okozott a hazai szőlő-bor ágazatnak a járvány, és azt is nehézkes, hogy mennyire alakította át az ágazat működési, értékesítési modelljét. A nyitás első tapasztalatai viszont kedvezőek, a borturizmust pedig fellendítheti az idei év, még ha a teljes helyreállás csak a turizmus talpra állásával párhuzamosan várható is.
A hazai borászat meglehetősen sokszínű, sokrétű: a különböző minőségi kategóriákba sorolható tömegborokat bel- és külföldön forgalmazó termelőktől a nagyon nagy hozzáadott értéket tartalmazó, saját szőlőből készülő borokat az éttermi és szállodaszektor, vagy pedig a különféle fesztiválok közönsége, de esetenként a csúcsgasztronómia számára akár exportra is értékesítő pincészetekig bezárólag.
Ennek megfelelően nagyon eltérő hatások érték az ágazati szereplőket a koronavírus-járvány több hulláma alatt a különböző szigorúságú járványvédelmi korlátozások miatt.
A korábbi értékesítési csatornáktól, célközönségtől függően volt olyan pincészet, amely szinte teljesen elvesztette a bevételeit, de olyan is, amely számára 15-20 százalékos veszteséget okozott az elmúlt év
– mondta az Indexnek Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára. Értelemszerűen a borturizmusra, a borok saját éttermi vagy rendezvényeken, illetve a horeca szektoron keresztül való értékesítésére alapozott üzleti modellt választókat érték a legnagyobb veszteségek a bezárt éttermek, szállodák, lemondott fesztiválok és a megváltozó fogyasztói szokások miatt.
A járvány kitörésekor volt egy jelentősebb kiesésünk, mivel a pánikvásárlások miatt a láncok a bort hátrébb sorolták a logisztika megtervezésekor a liszttel és a hústermékekkel szemben – idézte fel az Index érdeklődésére Soltész Gergő, az évi 6 millió palackot értékesítő Ostoros Pincészet tulajdonosa. És bár a borászatok azonnal próbáltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akár közvetlen a fogyasztóhoz történő szállításokkal – volt rá példa, hogy egy-egy borvidék borászai körjáratokat szervezve vitték el a fővárosi megrendelőknek más termelők áruját is, szóval a szolidaritás is működött –, akár webes értékesítési lehetőségek beindításával, ez éppen csak minimális könnyebbséget jelentett a többség számára.
A HNT a Palackposta kezdeményezés beindításával próbált segíteni a tagjainak – ebben közel 500 pincészet vett részt –, az agrártárca pedig a saját szőlőt feldolgozó borászatoknak nyújtott közvetlen veszteségfinanszírozást célzó, összesen 2,1 milliárd forintos jövedelemtámogatás mellett a hazai áruk vásárlását is népszerűsítő kampányt is indított.
Az első és a második járványhullám közti nyitás tapasztalatai fájóan rávilágítottak a hazai borkóstolásokra nyitott tőkeerős észak-amerikai, észak-európai és távol-keleti turisták hiányára a bevételekben, mivel a belföldi turizmus ugyan rekordokat döntött, azonban a hazai turista sokkal árérzékenyebb e téren is – mondta Brazsil Dávid. A tavaly nyáron lassabb nyitás mellett döntő, magasabb minőségi kategóriás borokat akár saját pincészetükben, éttermükben kínáló borászok voltak a legkitettebbek a járvány negatív gazdasági hatásainak. Számos pincészet akad, amelynek nagy arányban (akár 80 százalékban) közvetlen értékesítésből származott a bevétele a járvány előtt. Emellett azok a borászatok is komoly bevételkiesést szenvedtek, amelyek a külföldi éttermeknek és szállodáknak értékesítettek jelentősebb mennyiséget, mivel a lezárások globálisan érintették a vendéglátást.
Pontos adata nincs a HNT-nek arról, hogy ez a kör mekkora lehetett, és arról sem, mekkorák a veszteségek. Erre majd az új, augusztusban induló borpiaci évtől bevezetendő ePincekönyv adatszolgáltatási rendszerbe feltöltött adatok mélyebb elemzésével lehet választ kapni. Utóbbit egyébként épp a borpiaci helyzet alaposabb megismerhetősége miatt vezeti be a szaktárca.
Az azonban már most tudható a rendelkezésre álló olasz és spanyol statisztikákból, hogy a tömegturizmus 2020-as elmaradása jelentősen csökkentette az éves egy főre eső borfogyasztást is az említett országokban. Ez azokban az országokban volt leginkább tapasztalható, ahová sokan kifejezetten borturisztikai céllal érkeznek. Németország ezalól kivétel, mivel az egyébként Dél-Európában nyaraló németek az utazási tilalmak miatt belföldön maradva 3 százalékkal növelték a hazai előállítású borok fogyasztását, a bormérleg 20,7 literes éves átlagos egy főre eső fogyasztást mutatott – mondta Brazsil Dávid.
Az, hogy nálunk is ez történt-e, csak később derülhet ki, mivel a KSH pár éves csúszással közli ezeket az adatokat. A legutolsó elérhető hosszú idősoros KSH-adat 2019-es: e szerint átlagosan 21 liter az egy főre eső éves fogyasztás, noha 2006-ban, a legutóbbi válság előtt még meghaladta a 33 litert. Az adat értelmezéséhez persze nem árt tudni azt sem, hogy ez nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiséget, hanem a lakosság számára rendelkezésre álló, fogyasztható mennyiségeket, kínálatot jelenti. Vagyis a hazai lakosság fogyasztásán kívül tartalmazza a külföldi turisták magyarországi vásárlásait, viszont nem számítják bele a magyar állampolgárok külföldön történő fogyasztását.
Ezzel nem összevethető a háztartás-statisztikában más módszertan szerint feldolgozott adat, amely 2019-re 5,3 literes éves egy főre eső átlagos fogyasztást mutat, amelyen belül jövedelmi helyzettől függően nagy eltérések is lehetnek a legszegényebbek 3,8 literes éves átlagos fogyasztásától egészen a legvagyonosabb társadalmi tized 10 literes átlagos fogyasztásáig. A HNT becslése szerint egyébként
2020-ban az egy főre eső éves átlagos fogyasztás a teljes népességre vetítve 22-23 liter lehetett.
Viszont az biztató, hogy a fogyasztók a korábbi kutatásaink szerint 95 százalékban magyar borokat isznak – mondta a főtitkár.
A pandémia valós hatásait egyébként az augusztussal kezdődő 2020/2021-es borpiaci évet követő adatszolgáltatás alapján készített elemzések mutathatják meg ágazati szinten – mondta Brazsil Dávid. Egyrészt azért, mert a tavalyi két járványhullám közti nyitás nagyjából a borpiaci évfordulóra esett, másrészt azért, mert az azt követő korlátozások hatásait még ellensúlyozhatja valamelyest egy felpörgő idén nyári értékesítés.
Az viszont egyértelműen leszűrhető járványtapasztalatként, hogy mivel a bor bizalmi termék, ezért az online értékesítés nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a horeca szektor kieső értékesítését
– mondta Brazsil Dávid. Soltész Gergő mindazonáltal elégedett a tavaly 1-2 milliós beruházással beindított webshopjuk tapasztalataival, mivel az összforgalomhoz képest szerény, de folyamatosan bővülő forgalmat bonyolítottak.
A főtitkár szerint azonban a társadalmi távolságtartás, a családi, baráti találkozók, esküvők, ballagások, ünnepek, a szilveszter és a teljes báli szezon elmaradása, minimalizálása ugyancsak visszavetette a borászok többségének forgalmát.
A kiskereskedelmi értékesítés szerepét is nehéz megítélni, részben azért, mert a horeca szektor felé a minőségi borokat továbbértékesítő közvetítő cégek is kiskereskedelmi szereplőnek minősülnek a statisztika szempontjából. A HNT becslése szerint egyébként
a teljes magyarországi borfogyasztás 10-15 százalékát adhatja az éttermi, vendéglátóipari és szállodaszektor.
Az ágazat 2020-as jövedelmi helyzetét az sem javította, hogy ugyan abban az évben jelentősen nőtt a borexport mennyisége, azonban ez túlnyomórészt az olcsóbban értékesíthető folyóborokat érintette. Ráadásul a turizmus kiesése mellett a geopolitikai hatások – mint az EU és az USA kereskedelmi vitája miatt kivetett amerikai büntetővámok és az brexit vámkáosza – miatt az uniós piacon jelentkező készletnövekedés éles árversenyt generált, ami 5-10 százalékkal nyomta le az exportárakat 2019-hez képest.
De nem minden exportorientált hazai borászatot tépázott meg a válság: az évi 130 ezer hektoliteres termelését épp a következő szezontól jelentősen, egy 800 millió forintos kapacitásfejlesztő beruházással bővíteni tervező Danubiana Borászat például amellett, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi láncok felé növelte az értékesítését, új piacokra – Japánba és Dél-Koreába – is be tudott lépni. Igaz, ez utóbbi javarészt a francia anyacége segítsége révén sikerült a termelését 90 százalékban exportáló vállalatnak. A kiskereskedelmi értékesítés külföldi bővülésébe szerinte az is belejátszott, hogy a home office miatt a fejlettebb gasztrokultúrájú országokban az otthoni étkezések mellé bátrabban fogyasztottak bort is az emberek. Ausztriába például 40 százalékkal bővült a cég exportja. Nálunk inkább a belföldi értékesítés csökkent a láncok felé az elmúlt évben – mondta a cég vezetője, Schmidt Győző, a Danubiana Borászat vezetője, egyben a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége alelnöke az Indexnek.
Az Európai Bizottság sem nyújtott érdemi támogatásokat – pluszforrást meg pláne nem – közösségi szinten sem az ágazatnak – mondta Brazsil Dávid. Mindössze annyi történt, hogy lehetővé tették a tagállami fejlesztési források átcsoportosítását az olyan válságkezelő intézkedésekre, mint a krízislepárlás vagy a zöldszüret.
Előbbi intézkedés alapvetően az alacsonyabb minőségű tájborok piacról való kivonását szolgálja, most azonban a földrajzi árujelzésekkel védett minőségi termékek előállítói kerültek a legnagyobb bajba, a zöldszüret pedig a termeléscsökkentés eszköze – magyarázta a főtitkár. Borászkörökben ezért némi elégedetlenséget váltott ki az uniós reakció, mivel az ágazatnak inkább többletforrások bevonására és a válsághoz igazodó új és módosított támogatási intézkedésekre lenne szüksége. Magyarországon tavaly 240 ezer hektoliternyi bor krízislepárlására lett volna lehetőség a kiírás szerint, azonban mindössze 48-50 ezer hektoliterre érkezett támogatási igény.
Egyelőre nehéz felmérni, de valószínűleg volt átrendeződés a 2020-as évjáratú minőségi borok arányaiban is – mondta Brazsil Dávid. A főtitkár szerint kiemelkedő évjárat volt a tavalyi, amely lehetőséget adott kiváló minőségű borok készítésére. Ezért a kérdés inkább az szerinte, hogy milyen arányban döntöttek úgy a pincészetek, hogy a prémiumkategóriás termékek előállítása helyett inkább magas minőségű új termékekkel próbálnak szerencsét egyéb piacokon – akár a kiskereskedelmi láncoknál is. Így ugyanis biztosítható a folyamatos likviditás a működéshez. Brazsil Dávid mindenesetre nem számít jelentős változásra a folyó- és a palackosbor-értékesítési arányokban az aktuális borpiaci évben.
Soltész Gergő szerint azért
pár évig eltarthat, mire visszarendeződik a piac, ugyanis többnyire a vendéglátásban fogy jelentősebb mennyiségű prémiumkategóriás vörösbor.
A tavalyi évben pedig emiatt vélhetően jóval kevesebb prémiumvörösbor-alapanyagot szüretelhettek Magyarországon. Az otthoni és a nyári turizmushoz kötődő kereslet jellemzően reduktív, könnyed borok, a rozé és a gyümölcsös fehérborok, mint az Irsai Olivér iránt élénkült meg az elmúlt időszakban – tette hozzá a szakember. Náluk az esősebb, hidegebb őszi szüret is inkább efelé tolta el a borkészítés arányait, de még ebből is sikerült jót kihozni: a 2020-as Irsai Olivérjük aranyérmes lett az egyik legrangosabbnak számító berlini borversenyen. Azóta 50 százalékkal bővült ebből az értékesítésük.
Vannak olyan becslések, miszerint a kieső horeca értékesítést 90 százalékban kiskereskedelmi láncnál való értékesítéssel próbálta kompenzálni a borászok többsége. Ez pedig alkalmanként az egész piacot érzékenyen érintő lépésekkel sikerült. Amint azt Schmidt Győző az Indexnek elmondta, láttak példát belföldön arra, hogy a kiskereskedelmi láncok régi beszállító partnereinél kialakult aktuális piaci átlagárhoz viszonyítva a gasztropiac bezárása miatt a korábbihoz képest jelentős átadási árcsökkentéssel jelent meg egy-egy pincészet a láncoknál, főleg alkalmi, fix mennyiségekre szóló in and out akciókkal. A hosszabb távon az értékesítést minden szereplő számára megnehezítő ajánlatok a palackonként 30-50 forintos kedvezménytől akár 30-40 százalékos átadási árcsökkentésig szóródtak az elmúlt évben.
A kiskereskedelmi láncok felé nyitásról szóló döntés már csak azért sem lehetett egyszerű a pincészetek számára, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint szinte lehetetlen az átadási árakban a borászok költségnövekedését érvényesíteni a kiskereskedelem felé, miközben a fogyasztói árak alakulásán a szakma megítélése szerint nem látszik a beszállítói árak stagnálása – fogalmazott diplomatikusan a főtitkár. Mint mondta, a HNT abban érdekelt, hogy a szőlészek és borászok, valamint a kiskereskedelmi láncok között normális értékesítési lánc alakuljon ki.
Márpedig tavaly óta mindenki költségei emelkedtek: a termelők a szőlőművelés költségeit még csak-csak érvényesíteni tudták a termést felvásárló borászatok felé, 2020-ban stabilizálódtak a borszőlő-felvásárlási árak. A borászatoknak azonban erre relatíve kis esélyük volt a kereskedelmi láncokkal szemben, pedig a csomagolóanyagok mellett a munkaerő is többe került. Ezért is kezdtünk hosszabb távon a fair trade lehetőségeken gondolkodni a HNT-n belül – tette hozzá a Scmidt Győző, aki szerint
inkább a minőségben kellene versenyezniük a hazai ágazati szereplőknek, és nem abban, ki tud alacsonyabb bekerülési árat ajánlani a kiskereskedelem felé.
Soltész Gergő szerint is fontos, hogy a költségeket minden fél el tudja ismertetni a vevőkkel, mivel fenntartható szőlőtermelői bázis enélkül aligha marad az országban.
Szerinte egyébként a tavalyi év tapasztalatai alapján önmagában az sem garancia a sikerre, ha valaki már beszállít egy kereskedelmi láncnak. Nekik úgy sikerült növelni e csatornán keresztül az értékesítést, hogy a lojális vásárlói kör bővítése érdekében egyáltalán nem fogták vissza a marketingköltéseket, és több új terméktípust vezettek be. Egyrészt ajándékborokat, másrészt 3 literes, csapra szerelhető bag in box borokat dobtak piacra.
De olyan pincészetről is tudni szakmán belül, amely inkább visszafogta a tavalyi termelését annak érdekében, hogy ne rontsa a piaci pozícióit, viszont a minőségi kritériumokból nem engedett. Ugyanakkor az is jellemző reakció volt, hogy a vörösbor/rozé arányt tolták el a rozé felé. Ez a magyar oltási kampányhoz igazított nyitássorozat mellett jelenthet segítséget a borászok egy részének, mivel a nyár és a turizmus a rozé fő szezonja, azonban a főleg külföldiekre alapozott csúcsgasztronómiát kiszolgáló pincészeteknek kevéssé jelent megoldást.
Az éttermi és terasznyitásokkal kapcsolatos beszállítói tapasztalatok a borászok visszajelzései szerint egyelőre kedvezőek, igaz, május elsejét követően helyenként okozott logisztikai kihívásokat a fővárosi vendéglátóhelyek rendeléseinek teljesítése – mondta a főtitkár. A kezdeti problémák után azonban kezd visszatérni a megszokott ügymenet, még ha a fogyasztás egyelőre el is marad a 2019 azonos időszakához képest. Egyelőre a horeca szektor felé sem sikerült érdemben árat emelni a borászatoknak – jegyezte meg a főtitkár, aki szerint az ágazat helyreállása csak a hazai turizmus talpra állásával párhuzamosan várható. Utóbbi főleg a fővárosban húzódhat el, mivel az utazási korlátozások még távol tartják a külföldi turistákat, s emiatt a borkereskedők tapasztalatai szerint az itteni éttermek 30-50 százaléka még nem nyitott ki.
A belföldi turizmussal kapcsolatban azért vannak biztató tapasztalatok is. Soltész Gergő arról számolt be, hogy az egri Szépasszonyvölgyben lévő, közvetlen értékesítéssel foglalkozó pincéjükben 2020-ban a belföldi vendégek száma és fogyasztása nemcsak hogy kompenzálta, de valamivel meg is haladta a többnyire a forgalom felét adó lengyel turisták elmaradása jelentette kiesést. Az optimizmust jelzi, hogy idén egy újabb vendéglátóegységgel bővítenek június közepén a Szépasszonyvölgyben. Igaz, ez csak nagyjából egy százalékát adta a cég által értékesített mennyiségnek. Viszont a kiskereskedelmi és az exportértékesítéssel együtt már egész jó évet tudhatott magának az Ostoros Pincészet, mivel az árbevétel kismértékben még nőtt is 2020-ban, míg az eredmény nagyjából a 2019-essel megegyezően alakult. 2021-re pedig az cég bortermelésének 3-5 százalékát kitevő prémiumexport megduplázása mellett azt várják, hogy a belföldi értékesítés akár 5-10 százalékkal is bővülhet.
A HNT az idén egy új, a pezsgőfogyasztást ösztönző kampányt indított „Pezsegj szabadon” mottóval – mondta Brazsil Dávid. Ezzel az elmúlt években a HNT által kijárt kistermelői jövedéki szabályozás könnyítésével beindult hazai pezsgőgyártásba fogott borászokat kívánják megtámogatni, akiket a jobbára még mindig szilvesztertúlsúlyos hazai fogyasztás 2020-as elmaradása igencsak megviselt. A fő üzenet az, hogy miért ne magyar pezsgővel koccintsanak a bezártságból kiszabaduló, újra találkozó emberek ennek örömére.
Az szintén a kevés pozitív tapasztalat közé sorolható a főtitkár szerint, hogy emelkedőben van a belföldi borturizmus iránti kereslet, legalábbis azokon a borvidékeken, amelyeken az elmúlt években jelentősebb összegeket fektettek a megfelelő infrastruktúra kiépítésébe. Az azonban nehezen megjósolható, mennyire lesznek tartósak a járvány alatt és nyomán megindult változások a szektorban – tette hozzá Brazsil Dávid.
Egy éve nem adtunk el bort, ráadásul az újranyitás azzal indult, hogy a tavaly az étterem saját boraként lekötött rozémennyiséget, mivel már nem tudjuk felhasználni, veszteségként le kellett írni – mondta az Indexnek Rákóczi Ferenc, a fővárosi Korhely étterem tulajdonosa. Mivel most a szokottnál is jobban kiszámolják a vendéglátósok a mennyiségeket és a költségeket, ezért nehezen fér bele, hogy új borokkal, pincészetekkel kísérletezzenek, tapasztalatai szerint igyekeznek a bevált partnerek borainál maradni. Szavai szerint nem tervez változtatni a borlapon, sem a minőségből engedni, ugyanis a törzsközönsége megszokott egy minőségi szintet, amiből nem kívánnak engedni.
Elmondása szerint sok vendéglátó küzd azzal, hogy a számos alapanyag ára 10 százalék felett emelkedett, vagy még nő a következő hetekben, hónapokban, a munkaerő és egyéb költségek mellett, ami mellé már nagyon nehéz kigazdálkodni még a borok esetleges drágulását is. A fővárosi és a vidéki éttermek esetében azért lehetnek eltérések. A legnagyobb bajba azok kerülhetnek, akik marketingtámogatásokat kötöttek az italbeszállítókkal, és nem tudván teljesíteni a szerződésekben vállalt értékesítési mennyiségeket, pénzvisszafizetésre is kényszerülnek.
(Borítókép: Fehérbort iszik egy vendég egy pincészet teraszán a Veszprém megyei Csopakon 2020. július 21-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)