Gyorsan elhalványuló reménysugarat jelentett a közszolgáltató vállalatoknál dolgozó mintegy 150 ezer állami alkalmazottat képviselő szakszervezetek számára, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a béremelésekről és a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalások megkezdése kapcsán tett egy megjegyzést arról, hogy 2022-re az állami cégek béreiben is hamarosan döntéseket kell hozniuk. Úgy fogalmazott, hogy „megvárjuk a második negyedév végét, a harmadik negyedév első felét, és utána a gazdaság újraindításának legfontosabb lépéseit meg tudjuk tenni”.

Ezt követően került sor a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) következő plenáris ülésére, amelyen Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár további türelmet kért a szakszervezetektől, de nemhogy a 2022-es tervekről nem kaptunk felvilágosítást, még a 2021-es béremelési követelésekre sem érkezett konkrét ajánlat a tulajdonos állam részéről – mondta az Indexnek Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte ez patthelyzet, mivel hiába javasolja a tulajdonos állam, hogy tárgyaljanak a munkáltatókkal, ha utóbbiaknak nincs tárgyalási mandátumuk. 

Az MTI tudósítása szerint Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter képviseletében Fónagy János azt javasolta, hogy az egyes cégek eltérő helyzete miatt a bértárgyalásokat vállalatonként folytassák le. 

A piaci versenytárs cégeknél már 2021-re is kaptak béremelést a munkavállalók, Kordás szerint az E.ON-nál például nyolcszázalékos bérfejlesztés volt. Ezzel szemben az állami tulajdonú MVM-csoportnál még a tavaly elmaradt háromszázalékos béremelési ígéretet is igyekeznek behajtani az idei hatszázalékos követelésen felül. Kordás szerint mindez azzal járhat majd, hogy a nemzetgazdaság többi ágazatában újrainduló növekedés miatt fokozatosan elszivárognak a most a közszolgáltatásban dolgozó munkavállalók a versenyszféra jobban fizető cégeihez. 

Az MTI szerint a Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezetek számára fontos a reálbér emelkedése, ezért 2021-ben is legalább az infláció mértékével megegyező alapbéremelést tartanak szükségesnek.

A szakszervezetek jelezték Fónagy János államtitkárnak, hogy kérjen felhatalmazást a kormánytól az érdemi tárgyalások megkezdésére, hogy minél előbb meg tudják kötni az akár több évre szóló bérmegállapodást 

– közölte Mészáros Melinda, a Liga-szakszervezetek elnöke. Úgy fogalmazott, hogy a tárgyalás résztvevői támogathatónak tartották a többéves bérmegállapodás megkötését, a szakszervezetek azonban kikötötték, hogy 2021-ben is kompenzálni kell a dolgozókat, idén sem csökkenhet a munkavállalók reálkeresete. A kormányzat felé a szakszervezetek kéréseit Fónagy János közvetíti.

Mészáros Melinda szerint a bértárgyalások a héten a MÁV-Volán csoportnál folytatódnak, a villamosenergia-ipar területén és vélhetően a Magyar Postánál pedig elkezdődnek. A szakszervezetek a kormányzati döntéstől és a cégekkel folytatott egyeztetések eredményétől teszik függővé, milyen további nyomásgyakorló eszközöket vesznek igénybe, példaként a kollektív munkaügyi vita meghirdetését említette.

Ezért most a szakszervezeteknek az egyes cégeknél alapított helyi bizottságai a kollektív munkaügyi vita megkezdésének időzítésével kapcsolatos tennivalókon dolgoznak, illetve az eljárás – és benne a kétórás figyelmeztető sztrájk lehetőségének – támogatottságát mérik fel a munkavállalók körében. Mivel minden egyes cégnél egyedileg kell kezdeményezni a kollektív munkaügyi vitát, ezért ez eltart egy darabig, de legkésőbb a héten mindenütt eldől, hogy valóban belevágnak-e. 

Legelőrébb a vasutasok járnak a dolgozók hangulatának felmérésével.

Amennyiben szerdán sem hangzik el érdemi ajánlat a MÁV vezetésétől, még azon az egyeztetésen kezdeményezni fogjuk a kollektív vita elindítását, mivel már most látszik, hogy az előzetes várakozásainkhoz képest többen vennének részt egy kétórás figyelmeztető sztrájkban

– mondta az Indexnek Halasi Gábor, a VDSzSz Szolidaritás elnöke. Mint mondta, aznap ér véget a dolgozói elégedetlenséggel kapcsolatos felmérés is, és összesítik, hányan jelezték a részvételi hajlandóságot a béremelési követelésük nyomatékosítása érdekében. Persze az új sztrájkszabályok szerint még ha lenne is figyelmeztető sztrájk, ezt aligha éreznék meg az utasok: az elővárosi közlekedésben ugyanis a szolgáltatás 66 százalékában, míg a nem elővárosi viszonylatokban 50 százalékát minősítették korábban elégségesnek a jogalkotók. 

Az biztos, hogy a bérfejlesztés híján várható ötszázalékos reálkereset-vesztés nem elfogadható a vasutasok számára – hangsúlyozta az elnök. Ahogyan az sem, hogy ha esetleg ismét többéves megállapodásra kapnának javaslatot, és abban netán 6+6 százalék szerepelne, mivel ez lényegében csak az inflációt ellensúlyozná. Az elnök szerint valamennyi vasutas-szakszervezet kitart az egységes fellépés mellett. 

A vízügyi ágazatban ennél kissé bonyolultabb a helyzet, mivel az öt regionális vízszolgáltatót tulajdonló Nemzeti Vízművek Zrt. mellett önkormányzati és magántulajdonú társaságok is bőven tevékenykednek a szektorban. Az idei béremelési követeléseket is elsőként a Nemzeti Vízművek felé közölték, majd ezt követően indultak helyi bértárgyalások az egyes regionális szolgáltató cégeknél – mondta az Indexnek Fürjes Gábor József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VKDSZ) elnöke.

Ugyan idei bérfejlesztési ajánlatot még nem kaptak, ám a cafeteriakereteket minden munkavállaló számára az egész évre vonatkozóan kifizették a munkáltatók az állami tulajdonú cégeknél. Az elnök szerint fontos lenne a hatszázalékos bérfejlesztés, mert bár az előző hároméves megállapodásban nagyon alacsony bázisról indulva hatvanszázalékos, főleg a fizikai dolgozókat érintő bérfejlesztést sikerült megvalósítani, még így is bruttó 350-360 ezer forint az átlagkereset az ágazatban. 

A helyi szakszervezetek a hét végéig várják a dolgozói visszajelzéseket a nyomásgyakorlás módját illetően. 

(Borítókép: Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 3-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)