A hétvégi közlönyben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretéről megjelent kormányhatározat szerint a korábban beharangozott 2 ezer milliárd forint helyett csak közel 587 milliárd forintnyi keretet hirdet meg 2021-ben a kormány – hívta fel a figyelmet Papadimitropulosz Alex, a Via Credit tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Főleg az az 1., 2. és 3. prioritás pályázatainak keretösszege maradt el az előzetesen közölt információk alapján várttól. Az ügyvezető arra is rámutatott, hogy
több esetben az sem derül ki a kormányhatározatból, hogy mikortól lehet pályázni, és egyéb részleteket sem tudhattak meg a vállalkozások.
2021–2027-es időszakban a vállalkozások fejlesztését célzó legfontosabb operatív program egyik igen lényeges változása, hogy a korábbi ciklusokkal ellentétben ebből nincsenek kizárva a Pest megyei településeken bejegyzett vállalkozások. A kormányzati elképzelések szerint meghatározott hat prioritás, amely alapján a forrásokat le lehet majd hívni:
A cég értékelése szerint, mivel az operatív programokat még egyeztetik Európai Bizottsággal, az induló éves fejlesztési keretben csak a gazdaságfejlesztési szempontból kulcsfontosságú 1., 2. és 3. prioritás egyes, a vállalkozások támogatását biztosító felhívásai kerültek be, a további források meghirdetésére később kerül sor.
Összesen 6 felhívásról adtak hírt, amelyek közül ötnél 2021. második negyedévében, egynél pedig a harmadikban várható a felhívás meghirdetésének tervezett ideje.
Az egyik kiemelt program a májusban induló GINOP Plusz-3.2.1-21. felhívás lesz, amely a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítását célozza, méghozzá a munkaerő fejlesztéséhez nyújt támogatást 70 milliárd forint keretösszeggel.
A projekt elsődleges célja a foglalkoztatottak termelékenységének növelése, és ezen keresztül a vállalati szektor hatékonyságának és hozzáadottérték-termelő képességének erősítése. A támogatás közvetett célja a felnőttképzésben részt vevők számának növelése a foglalkoztatottak körében. A támogatási kerete kis- és középvállalkozások számára 3–50 millió forint között van, nagyvállalatok számára 10–100 millió között.
Szintén pontosabb dátum nélkül májusra tervezik a 200 milliárd forintos keretösszegű GINOP Plusz-1.2.1-21: A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatását célzó felhívás közzétételét is. Ebből a pályázatból már kizárják a Budapest területén megvalósuló fejlesztéseket. A támogatható tevékenységek köre azonban komplex fejlesztések összeállítását teszi lehetővé. Előzetesen 1000-3000 támogatási kérelemmel számol a kiíró.
Mivel azonban 4 szakaszban lehet majd e célra pályázatokat benyújtani, ezért a korábbi tapasztalatok alapján várható, hogy a június 28-án induló első szakasz 80 milliárdját már az első nap lejegyzik. A Via Credit ezért azt tanácsolja, hogy a projektenként legalább 10, legfeljebb 629 millió forint közti fejlesztést tervező pályázóknak, hogy egyszerűsítsenek, ne akarjanak sok apró tételt elszámolni, mert azzal azt kockáztatják, hogy nem készül el időben a pályázati anyaguk. A szakértő szerint az a pályázó, aki június 28-ig nem készül el a pályázati anyagával, szeptember 27-én tudja legközelebb beadni a kérelmét.
Ugyancsak a második negyedévre várható, júniusi felhívás-megjelenéssel a GINOP Plusz-2.1.1-21: Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése elnevezésű pályázat. A felhívás célja a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése, a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás növelése az innovatív vállalkozások körében.
Erre 136,67 milliárd forintot szánnak, budapesti fejlesztések kizárásával.
Két szakaszban, projektenként 50 millió és 1 milliárd forint közti összeget lehet igényelni. Fontos kitétel, hogy azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek tervezett projektjükre vonatkozóan támogató szakpolitikai véleménnyel rendelkeznek az NKFIH-tól. Az adható támogatás 50-1000 millió forint között mozoghat. A Via Credit értékelése szerint a K+F feltételek kedvezőbbek lettek, például bekerült a 15 százalékos átalányelszámolás lehetősége, ami jelentős könnyítést jelent.
A pályázati felhívás kizárja a teljes informatikai iparágat, ami érthetetlen a mai világban. Úgy tudjuk, hogy erre külön pályázat kiírás lesz, erről viszont semmilyen információ nem áll rendelkezésre – tette hozzá Papadimitropulosz Alex.
A szakértő szerint az sem érthető, hogy miért kell kizárni a nagyvállalati beruházásokat a támogatási szabályokból, csupán bérköltséget számolhatnak el, beruházásiakat nem.
Az ügyvezető úgy fogalmazott, már többször rámutattak arra, hogy Magyarországon az innovációk több mint 90 százalékát nagyvállalatok hajtják végre. Önmagában is elég nehéz rávenni egy nagyvállalatot, hogy pályázatok keretén belül innováljon és Magyarországra hozzon fejlesztéseket. A Via Credit felmérése szerint ráadásul a K+F-támogatásban részesülő cégek jóval nagyobb növekedést értek el ötéves távon, mint azok, amelyek nem ilyen típusú pénzhez jutottak, vagy egyáltalán nem kaptak támogatást.
Júniusra tervezik a GINOP Plusz-1.1.2-21 Magyar Multi Program – A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató pályázat meghirdetését a közlöny szerint. A tanácsadó cég közlése szerint ez a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatná.
KERETÖSSZEGE 100 MILLIÁRD FORINT, ÉS BUDAPESTI FEJLESZTÉSEKET IS TÁMOGATNAK EBBŐL.
Az átlagos támogatási összeg 350–500 millió forint között várható. A kiíró nagyságrendileg 250 nyertes kis- és középvállalkozással számol. Ez a pályázat kapcsolódik a GINOP-1.1.4-16 és a tervezés alatt álló GINOP Plusz-1.1.1-21 konstrukciókhoz a célcsoport előminősítéséből kifolyólag – hívta fel a figyelmet a tanácsadó cég.
(Borítókép: Bodza Márta vegyésztechnikus oszlopkromatográfia frakciókat vizsgál a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémia Tanszékének laboratóriumában, ahol antivirális hatású vegyületek létrehozásán dolgoznak. A tanszék kutatói a Virológiai Nemzeti Laboratórium égisze alatt vesznek részt a koronavírus ellen bevethető gyógyszerek kifejlesztésében. Fotó: Oláh Tibor / MTI)