Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója a HVG online kiadásának adott interjúban többek között kifejtette, miért nem gyárt Covid-elleni vakcinát a cég, és hogy probléma-e, hogy a részvénycsomagjuk 25 százalékából a felsőoktatást finanszírozzák.
Orbán Gábor az interjúban arról beszélt, hogy a Richternél már a pandémia kezdetén tudták, a gyógyszeriparban is legfeljebb csak átmeneti lehet a járvány okozta forgalomnövekedés. Hiszen online csatornára terelődött az orvoslátogatás, nem voltak promóciós rendezvények, ellehetetlenültek a külföldi utazások és drágább lett a szállítmányozás. A gyárnak az is kiesést okozott, hogy elsősorban vényköteles gyógyszereket, vérnyomáscsökkentőt, szív- és érrendszeri készítményeket gyárt, nem vitaminokat, amelyekből bezsákoltak az emberek. Emellett megérezték, hogy elmaradt az influenzaszezon.
A koronavírus elleni készítményekre áttérve kifejtette, a Richternek hatalmas bukta volt a középsúlyos és súlyos állapotú Covid-betegeknek gyártott remdesivir. Ugyanis szóba sem került, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák a szert,
és mivel bő egymilliárd forintot kellett elkölteniük a gyártásra, és csak 700 milliót állt eddig az Innovációs és Technológiai Minisztérium, így mintegy 300 milliós mínuszban van a cég.
A remdesivirről és a többi Covid-ellenes készítményről, amelyek a Richterhez kötődnek, az Index is kérdezte Orbán Gábort, részletek itt!
Orbán Gábor azt is megindokolta, miért nem fog soha koronavírus elleni vakcinát gyártani a cég. Prózai oka van, irgalmatlan összeget költenek arra, hogy a vírus ne juthasson be a gyárba, a vakcinagyártásnál viszont pont ennek ellenkezője történne.
Évente milliárdokat költünk arra, hogy egyetlen vírus se juthasson be a gyárba. Ha ezen változtatnánk, a működésünk lehetetlenülne el. A teljes üzleti stratégiát újra kellene gondolni, hogy a dolgozókat és a készítményeket is megóvjuk a vírustól. Ezt nem tudnánk megoldani olyan távon, amelyen a vakcinákra ma szükség van.
A HVG arról is kérdezte a vezérigazgatót, jelent-e komoly változást a cég életében, hogy részvényeinek tíz-tíz százaléka a Tihanyi Alapítványhoz és a Corvinus egyetem mögött álló Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, öt százaléka pedig a Semmelweis Egyetem fenntartó alapítványához került. Közvetlen következményt nem említett, ha az alapítványok valamilyen oknál fogva el akarnák adni a csomagjukat, előbb az államnak, aztán a Richternek kellene felajánlaniuk. Ez szerinte elég garanciát ad arra, hogy ne ellenséges felvásárlás áldozata legyen a Richter.
Egy esetleges ellenséges felvásárlás szempontjából, nem azt mondom, hogy ez az ideális helyzet, de elfogadható védelmet jelent a hazai stratégiai irányítás megőrzése szempontjából. Ha ezek a részvények piacra kerülhetnének, egy nagyobb gyógyszeripari vállalatnak esélye lenne felvásárolni a Richtert, és abban a pillanatban megszüntetni a kutatás-fejlesztést, leépíteni a gyártást. Ez itt, a régióban is lejátszódott már a szemünk előtt, tudjuk, mivel jár egy ilyen ellenséges felvásárlásban gondolkodó befektető feltűnése.
Az idei kilátásokról annyit mondott, nincs a forgatókönyvükben, hogy lesz negyedik Covid-hullám, és azzal sem számolnak, hogy nagyon elszáll a forint, a rubel és a dollár árfolyama. Ha ez megtörténik, nem tartható a várt, öt százalék körüli árbevétel-növekedés.
(Borítókép: Orbán Gábor. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)