Drasztikusan romlik a magyar gyerekek hallása.
A WHO szerint 2030 után világszerte a hallássérülés lesz a leggyakoribb, legtöbbeket érintő fogyatékossági probléma. Ez részben annak következménye, hogy globálisan idősödnek a társadalmak, szinte minden kontinens minden régiójában egyre nő a hatvan év felettiek aránya.
Az pedig talán nem szorul különösebb kifejtésre, hogy egyre több, zajkeltésre alkalmas digitális eszköz válik a hétköznapjaink szerves részévé, és veszi igénybe, adott esetben terheli meg a hallószerveinket. Különösen életkori sajátosságaiból adódóan a legifjabb generációét.
A zajártalom ma már olyannyira általános, hogy a nyolcvanas évek óta gyakorlatilag húsz százalékkal nőtt a zajártalomnak kitett gyerekek, fiatalok aránya, ezzel párhuzamosan a városaink ma harmincszor zajosabbak, mint a második világháború előtti időszakban.
Itthon egész konkrétan a budapesti lakosok 25 százaléka folyamatosan hetven decibel fölötti zajban kénytelen tölteni a mindennapjait, ami azért is lényeges, mert például a nyugodt, pihentető alváshoz legalább húsz decibel kell
– mondta el az Indexnek Lovászy László, stratégiai kutatásokért felelős miniszteri biztos, aki nyolcvanszázalékos halláskárosultsággal rendelkezőként maga is érintett a kérdésben.
Illetve még egy riasztó hazai adat: a KSH szerint folyamatosan nő a nagyothalló magyar gyerekek aránya minden korosztályban. Míg például 2001/2002-ben 619 nagyothalló gyermek élt az országban, 2010/2011-ben már 1350 volt a számuk, ami 2019/2020-ra felkúszott 1611-re.
Lovászy László volt az első, születésétől súlyos halláskárosultsággal élő személy, aki jogi PhD-fokozatot szerzett Magyarországon. Semmit rólunk, nélkülünk! címmel írta 2006-ban megvédett doktori disszertációját a fogyatékkal élő emberek jogi helyzetéről Európában. A Miniszterelnökség stratégiai kutatásokért felelős miniszteri biztosa, egyben az ENSZ emberi jogi szakértője, több hazai egyetem oktatója három évvel a doktori után kikerült Brüsszelbe, ahol az EP történetének első siket képviselője, Kósa Ádám mellett tíz éven át dolgozott tanácsadóként. Azóta több mint 120 magyar és angol nyelvű publikációja jelent meg fogyatékosságügyi, emberi jogi, technológiai és biotechnológiai témában. Mindeközben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal kötelékben jelenleg is a gyerekek jogaiért és egészséges hallásáért küzd, mert ők a gyermekstátuszukból fakadóan a saját érdekeiket kevésbé tudják képviselni.
Lovászy László szerint amennyiben egy valóban fenntartható, a gyerekeink számára biztonságos és az idősödéssel egyszerre számoló közegben szeretnénk élni, időben meg kell előznünk, oda kell figyelnünk a hosszú távon drasztikus hatással járó zajártalmakra.
Szintén friss kutatási adat, hogy az enyhe halláscsökkenés megduplázza, a közepes vagy súlyos hallásromlás pedig akár meg is háromszorozhatja a későbbi szellemi hanyatlást. Márpedig a demencia és a vele járó tünetek Magyarországon is egyre gyakoribbak
– emeli ki a szakember.
Azt a saját személyes példáján keresztül maga Lovászy László is megtapasztalta, mennyi hátrányt szenved, micsoda negatív spirálba kerülhet egy kisgyerek, akinek a hallásproblémáját nem ismerik fel időben.
Ezek a folyamatok többnyire nem látványosak, amikor például egy alsós kisgyerek csak minden harmadik szót nem ért az iskolai órán, de nem mer visszakérdezni. Emiatt viszont lemarad, tanulási zavarok alakulnak ki nála, romlik az átlaga. Közben egyre frusztráltabb és agresszívebb lesz, konfliktusba kerül az osztálytársakkal, majd teljesen magába fordul, elszigetelődik
– magyarázza Lovászy László a kezeletlen gyermekkori hallásprobléma továbbgyűrűző hatásait.
Hogy mindez, a negatív forgatókönyv minél kevésbé érvényesülhessen, jó ideje itthon is léteznek gyermek-, illetve zajvédelmi törvények, utóbbiak érvényesülését a munkahelyeken EU-s jogszabályok is rögzítik. Az ENSZ New York-i Gyermekjogi Egyezményén túl, amely immár harminc éve része a magyar jogrendnek, az 1997-es gyermekvédelmi törvény is kimondja,
a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.
Lovászy László úgy véli, a most idézett más, korábbi jogszabályok is kellő alapot adhatnak ahhoz, hogy a mostaninál jóval fókuszáltabb védelmet nyújtsunk a magyar gyerekek számára, kivédve a technikai eszközök oldaláról érkező káros hatásokat.
Különösen azok után, hogy a szakember kiemeli, Magyarországon a hallásvédelem szabályozása részleges. Egész pontosan 2005 óta létezik szabályozás a hazai munkavállalók védelme és a zajártalom csökkentése érdekében, ám ez nem vonatkozik a gyermekekre, akiknek a tartós, szabályozatlan zajártalom miatt folyamatosan romlik a hallásállapotuk.
A miniszteri biztos elárulta, jelenleg is zajlik az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvény-előkészítési folyamata, amelyben részt vett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is. Itt az alapvető cél, akárcsak a dohánytermékeknél, hogy felhívják a szülők figyelmét például az egyes rendezvények esetében a gyermekeiket érő zajterhelésre.
Szeretnénk, ha a szülők kapnának egy tájékoztatót arról, hogy az adott esemény mekkora decibeltartományba esik, és ez mekkora kockázatot jelenthet a gyermekeik számára. Egy hangos koncert például konkrétan végzetes halásokkal járhat egy-két-három éves korban
– árult el Lovászy László néhány részletet. Arról is beszélt, minisztériumi berkekben épp arról is zajlik az egyeztetés, hogyan történjen a jövőben a zajmérés, illetve miként tegyék közzé minél informatívabban a zajterheléssel járó kockázatokat, és hívják fel ezekre a figyelmet.
(Borítókép: Gyermekorvos egy kisgyerek fülét vizsgálja 2015. április 8-án az Egyesült Államokban. Fotó: Andrew Harrer / Bloomberg / Getty Images)