Igen valószínűnek tűnik, hogy amire a WHO munkacsoportja utalt, valósággá vált. Egyre növekszik azok száma, akiknek negatív lett az antitestszint-tesztjük a Sinopharm-vakcina beadása után, zömük hatvan év feletti. A pórul jártak Facebook-csoportjának tagsága már ezerötszáz felett jár. Orbán Viktornak is írtak több egészségügyi hatóság mellett, várják a megoldást. Számos ismert kutató is beállt mögéjük, kettőt közülük mi is megszólaltattunk.
Sorra töltik fel anonimizált, negatív ellenanyagszint-eredményeiket egy privát Facebook-csoportba azok, akiket Sinopharm-vakcinával oltottak be a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen. A csoportnak már jóval több mint ezerötszáz tagja van, tehát elég sokan vannak, akiknek semmilyen ellenanyaga nem termelődött két oltás után. Ez komoly problémát vet fel, hiszen arra utal, hogy elég sokan mászkálhatnak az utcán, akik hamis biztonságérzettől vezérelve azt gondolják, védettek a fertőzéssel szemben, pedig nem alakult ki náluk az immunitás.
Hogy lehetséges ez? A WHO május elején engedélyezte a Sinopharm vészhelyzeti használatát a 18 év felettieknek, ami hatalmas diplomácia győzelmet jelentett Kínának – és persze a vakcinát az unióban egyedüliként megvásároló magyar kormánynak –, hiszen rengetegen támadták az oltóanyagot, miután a nagymintás, fázis-3-as eredményeket sokáig nem közölte az állami vakcinagyártó.
A WHO egyik munkacsoportja azonban néhány nappal korábban egy hosszabb értékelést is kiadott a kínai vakcináról. Ebben a többi között az áll, hogy a világszervezet elegendő mennyiségű adat hiányában nem tudja megállapítani, mennyire véd a súlyos lefolyású Covid-fertőzéstől a szer, nem lehet megállapítani a variánsok elleni védőhatását, a lényeg pedig most jön:
az idősekben és egyéb alcsoportokban mutatott biztonságosságról és klinikai védelemről sem tud pontos képet adni a WHO. Ennek fő oka, hogy a klinikai teszteken az önkénteseknek mindössze két százaléka volt hatvan év feletti.
A világszervezet a dokumentumban ezért úgy fogalmaz: „alacsony mértékben” bízik abban, hogy az oltóanyag megvédi a hatvan év felettieket a PCR-teszttel igazolt megbetegedéstől, és „nagyon alacsony mértékű” a bizalom abban, hogy a vakcina egy vagy két oltást követően megóvja a hatvan év felettieket a súlyos megbetegedéstől.
Márpedig Magyarországon éppen a hatvan év felettieket kezdték el nagy ütemben oltani a vakcinával: közülük már több mint ötszázezren kaptak Sinopharm-vakcinát.
A kínai oltóanyagot engedélyező OGYÉI a következőket írja a szer alkalmazási előiratában:
A vakcina a hatvanéves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak. A vakcina alkalmazása előtt figyelembe kell venni a hatvanéves és idősebb személyek egészségi állapotát és a vírusfertőzés súlyos szövődményeinek való kitettségük kockázatát.
Az ellenanyaggal nem rendelkezők Facebook-csoportja az országos tiszti főorvosnak, az orvosi kamarának, az Emminek, Orbán Viktornak, ismert biológusoknak, immunológus szakembereknek, politikusoknak és rengeteg szerkesztőségnek elküldte segélykérő nyílt levelét, amelyet már befogadott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Úgy érzik, a nyitási intézkedések és a védettségi igazolványuk ellenére ők továbbra sem védettek, emiatt sokan továbbra is bezártságra vannak kárhoztatva, nem akarják sem magukat, sem másokat veszélybe sodorni.
Tudjuk, hogy mi vagyunk a „statisztikai hiba”, de kérjük, hogy számunkra is biztosítsák, hogy megfelelő védettséghez juthassunk, ahogy ezt már egyéb, a Sinopharmmal oltott országokban meg is teszik, például az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Szerbia is fontolóra vette. A fentiek alapján kérjük, hogy a két Sinopharm-oltás után tegyék lehetővé a megfelelő szerológiai tesztek ingyenes elérhetőségét, ideértve a sejtes immunitást és az antitestszámot mérő vizsgálatokat is. Az elvégzett tesztek eredményei alapján biztosítsák a lehetőséget vagy egy újabb, más típusú, lehetőleg mRNS-alapú oltóanyaggal történő ismétlő/emlékeztető harmadik oltás felvételére, vagy teljesen negatív eredmények alapján tegyenek lehetővé egy újbóli regisztrációt egy újabb oltási sorozatra, mivel az érintettek oltatlannak tekinthetők
– írják nyílt levelükben, melyre a népegészségügyi központ azt válaszolta, hogy az itthon használt vakcinák hatásosak, és a jelenlegi tudományos evidenciák nem teszik egyelőre lehetővé a harmadik oltás lehetőségét. Rögzítették, „önmagában a valamely antitestek kimutatására szolgáló szerológiai tesztek eredménye nem jelent bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy egy személy védett-e a COVID-19 megbetegedéssel szemben.” Emiatt az egészségügyi szervek nem javasolják, hogy oltás után szerológiai tesztet végeztessünk.
A feszültséget oldaná, ha egy (ingyenes) széleskörű ellenanyagszint-mérést követően fény derülne arra, hogy a hatvan év felettiek hány százalékánál tapasztalható alacsony vagy semmilyen védettség. Ám megnyugtató megoldást ez sem hozna, legfeljebb a harmadik oltás vagy egy keresztoltás egy másik vakcinával, ám e módszerek egyelőre nem terjedtek el széles körben. Az Egyesült Arab Emírségekben indított új, harmadik adagos kísérletről itt írtunk korábban, ma már mindenki jogosult harmadik oltásra, aki kínai oltóanyagot kapott. Időközben pedig Bahrein is bejelentette, hogy a következő oltási kampányban harmadik adagot is beadnak a vakcinából, ahogy a britek is ezt tervezik – ők a variánsok elterjedése miatt.
A Sinopharm-vakcina hatvan év felettiekben kiváltott ellenanyagszintje kapcsán – a nyilvánosan elérhető, részletes klinikai vizsgálati adatok hiányában – már korábban is súlyos aggályokat fogalmazott meg több szakember, közülük többen is beálltak a fenti Facebook-csoport törekvései mögé. Olyan biológusokról, állatorvosokról, immunológusokról, genetikusokról van szó, mint Falus András, Duda Ernő, Boldogkői Zsolt, Rusvai Miklós vagy épp az MTA biokémikus tagja, Sarkadi Balázs.
A Sinopharm-vakcina beadása után a visszajelzések alapján nem termelődik olyan specifikus antitest, amilyen a többi oltóanyag esetében termelődik. Ez az antitest felismeri a vírust, és neutralizálja, vagyis semlegesíti. Nagy probléma, hogy nem tudjuk, hányan küzdenek azzal a problémával, hogy megkapták ugyan a két védőoltást, de nem szereztek immunitást
– ezt Falus András osztotta meg velünk, aki szintén támogatja az antitestszintmérést. A Széchenyi-díjas immunológus megemlített egy május végén lezárult vizsgálatot, amelyben egy állami szerv méri a lakosság antitestszintjét, de ilyenről nyilvánosan csak az Emmit vezető Kásler Miklós beszélt, és ő az év végét adta meg a kutatás zárásaként. Ezért az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, a népegészségügyi központnak és az Emminek is feltettük a kérdést, tudnak-e frissen lezárult mérésről, és ha igen, szeretnénk elkérni tőlük az eredményt. Az Emmi annyit válaszolt, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács és számos egészségügyi intézmény vizsgálja egy programban a gyógyult – különféle vakcinákkal beoltott – betegek celluláris immunválaszát, de a kutatás egy évig tart.
Falus szerint nagy szükség lenne egy alapos felmérésre, hogy korrekt, hiteles eredményt kapjon a lakosság, és lássa, hogy mennyire védett. A jelen helyzetben viszont úgy véli, az államnak ingyenes ellenanyagszint-mérést kellene biztosítana, hiszen ebben az ügyben mindenki vétlen, akinek most ellenőriznie kell a szintet.
Mivel a Sinopharm-vakcina is inaktivált vírusból készül, lehetett számítani arra, hogy időseknél kevésbé lesz hatékony. Az ugyanilyen technológiával gyártott, itthon is használt influenzavakcina esetében is ez a tapasztalat
– véli Sarkadi Balázs biokémikus. Szerinte nagy kérdés, hogy a második oltás után 14 nappal miért nem kezdték el azonnal széles körben mérni az ellenanyagszintet egy olyan vakcinánál, amelyről lehetett tudni, hogy időseket alig vontak be a klinikai vizsgálatokba. A teljes vizsgálati csoportnak mindössze két százaléka volt hatvan év feletti, döntő többségük az egészséges férfiak közül került ki; ezt is komolyan kritizálta a tudományos világ. Azt is jó kérdésnek tartja, miért nem végeztek klinikai vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy egy harmadik oltással növelhető-e kellő mértékben az antitestszint.
A képlet egyszerű: ha a védőoltások után nem termelődik neutralizáló antitest, akkor nincs megfelelő védettség. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a sejtes (celluláris) antitest-termelődés is elegendő lehet, de a kínaiak maguk közölték a Lancet című orvosi lapban megjelent közleményben, hogy a Sinopharm-vakcina beadása után nem lehetett sejtes immunválaszt mérni. Persze hogy nem találtak ilyet: ha az elölt vakcina hatását alumínium-hidroxiddal erősítik fel (ezt hívják adjuvánsnak), az eltolja az immunválaszt humorális vagy antitestes irányba. Hónapok óta megy a vita a kínai vakcina után megjelenő ellenanyagszint-problémáról, én eddig hiába érveltem a mérés szükségessége mellett.
Sarkadi Balázs hangsúlyozza, nem politikusoknak vagy a külügyi államtitkárnak kellene személyeskedő állásfoglalást tenni ebben az ügyben, hanem egy képzett szakemberekből álló csoporttól kellene hiteles álláspont. Ez rögzíthetné, hogy kiknél mérjenek antitestet, és ha nem termelődött elengedő ellenanyag, beadják-e a harmadik oltást. De az időseknél ne a kínai vakcinából, hanem például egy m-RNS-technológiájú oltóanyagból – ez utóbbi már a kutató véleménye, és arra hivatkozik, ma már általános tapasztalat, hogy egy eltérő technológiájú második oltás fokozza a védettséget.
Nem hivatalosan kaptunk olyan információt, hogy esetleg a Semmelweis Egyetem is elkezdene a többi hazai orvosképző egyetemmel egy új H-UNCOVER-vizsgálatot – 2020 májusában a négy hazai orvosi egyetem részvételével lezajlott egy országos reprezentatív vizsgálat az átfertőzöttség mérésére –, amelyben már részletesen, nemre, életkorra, kórelőzményre bontva néznék meg, hogy mely vakcináknál, milyen csoportokban mennyi koronavírus elleni antitest termelődött az átfertőzöttség és átoltottság után. Merkely Béla, az SE rektora erről már februárban is említést tett az Indexnek, majd a Népszavának is megerősítette mindezt, de úgy tudjuk, nyár vége előtt ilyen vizsgálat biztosan nem fog elkezdődni.
(Borítókép: Oltópont a Salgótarjáni Civil és Ifjúsági Házban 2021. május 25-én. Fotó: Komka Péter / MTI)