Már a kanyarban van a Novák Katalin jegyezte törvényjavaslat, amely a tervek szerint sok szempontból megkönnyítené a tartásdíj után futó szülők életét. Az Index nagyriportjában az eddigi áldatlan állapotokat járta körül, beleértve az egyszülős családok méltatlan anyagi helyzetét és az új rendszer működését.
Az elmúlt tíz évben főként az otthonteremtést és ezzel együtt a gyermekvállalást számos, újabb és újabb elemmel támogató magyar családpolitika nagy adósságaként említette a tartásdíj körüli rendrakást Novák Katalin még az Indexnek februárban adott interjújában.
A családokért felelős tárca nélküli miniszter akkor úgy fogalmazott, az elvált családokban a tartásdíj kérdése valós probléma, mert sok, gyermekét egyedül nevelő szülőhöz nem jut el időben a gyermekeiket jogosan megillető tartásdíj.
Ezzel párhuzamosan Novák Katalin az Indexen jelentette be, hogy zajlik az eddigi szabályozás felülvizsgálata, valamint szigorítás várható, hogy többé ne állhasson elő a helyzet, amikor a tartásdíjjal trükköző vagy egyszerűen nem fizető szülők kibújnak kötelezettségeik alól.
Már csak azért is jóval határozottabb fellépésre van szükség tartásdíjügyben, mert nem várhatjuk el egy eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő, elvált szülőtől, hogy egyedül küzdjön a jogai érvényesítéséért
– jelentette ki a családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Az elvált szülők, akiknek küzdeniük kellett a tartásdíjért, eddig valóban fájdalmasan magukra voltak hagyva a harcukkal, amely nemegyszer vált éveken át húzódó, reménytelen vesszőfutássá – derült ki az Indexnek nyilatkozó családjogi ügyvéd elmondásából.
Illés Blankának és egyik, a gyermekeit egyedül nevelő ügyfelének pont a közelmúltban sikerült pontot tennie egy évek óta rétestésztaként nyúló tartásdíjügy végére. Így a gyerekek a válás után négy évvel most először kapnak tartásdíjat külön élő apjuktól.
Az egy dolog, hogy végre megkapják, ami jár nekik, de jó kérdés, hogy ki kárpótolja ezeket a gyerekeket és nem kevés sorstársukat a kimaradt évekért, amikor nem mehettek nyaralni, sportolni, nyelviskolába, különórára, felvételi-előkészítőre, mert egy szülői fizetésből ezekre nem futotta
– teszi fel a költői kérdést Illés Blanka.
A jogszabály a tartásdíjat havi fix összegben, a fizetésre kötelezett szülő jövedelmének 15–25 százalékában határozza meg, és évente a KSH fogyasztói árindexével növekszik. Illés Blanka tapasztalata alapján a legtöbbször a jövedelem húsz százalékának megfelelő összeget állapítják meg tartásdíjként. Egy 2017-es statisztika szerint a minimumtartásdíj akkor ötezer, legfeljebb 180 ezer forint volt gyermekenként. Ettől függetlenül a havi szézezer forint volt az eddigi legmagasabb, egy gyermek után fizetett tartásdíj, amivel a családjogi ügyvéd valaha találkozott. Az átlagos tartásdíj Illés Blanka praxisában gyermekenként többnyire 50–70 ezer forint körül mozog.
A családjogi ügyvéd szerint sokan gondolják – tévesen –, hogy helyettük a bíróság fog bizonyítani, és kideríteni, hogy például mennyi a tartásdíjfizetésre kötelezett apuka havi bevétele. Miközben futva a gyerekeinknek járó tartásdíj után sajnos nekünk kell bizonyítási indítványokat tennünk, azaz magánnyomozóvá válnunk
– magyarázza Illés Blanka.
Ilyenkor kérhetünk jövedelemigazolást az adóhatóságtól, ami akkor számít, ha a tartásdíjfizetésre kötelezett szülőnek például cégből vagy ingatlan-bérbeadásból származik bevallott jövedelme. Illetve a vagyontárgyak felkutatásához érdemes megnézni a cég- és az ingatlan-nyilvántartást.
A bankszámlaforgalom is tanulságos lehet, mert hiába állítja a szülő, hogy minimálbérből él, több mint gyanús, amikor a kártyáján lévő összeget egyszerre költi el valamelyik bevásárlóközpontban, de ugyanúgy igazolhat életmódot Facebook- vagy Instagram-profilról vett képekkel és posztokkal is.
Az egyik kedvenc példám, hogy apukának semmi sem volt a nevén, nem volt se jövedelme, se cége, semmije, egyedül annyit sikerült róla bizonyítani, hogy egy hónapig vitorlázott a Balatonon. Ez viszont már elég alapot adott a bíróságnak ahhoz, hogy gyermekenként százezer forint tartásdíjat ítéljen meg, mondván, őket nem érdekli, kié az a hajó, akinek olyan az életszínvonala, hogy egy hónapig vitorlázik, az ennyi tartásdíjat a gyerekei költségeire is ki tud fizetni
– meséli Illés Blanka.
Az ügyvéd szerint szintén kevesen tudják, hogy a tartásdíjat az állam eleve csak akkor előlegezi meg, ha az ember végrehajtást indít a saját költségén, a végrehajtó pedig igazolást ad arról, hogy a gyermektartásdíj átmenetileg behajthatatlan.
Ekkor az államtól legfeljebb hat évig, maximum havi 14 250 forintot kaphat, ám ezt is csak akkor, ha a háztartásban, ahol él, az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 57 ezer forintot.
Mivel ez egy meglehetősen hosszadalmas és nehézkes folyamat, Illés Blanka inkább a jóval elrettentőbb erejű büntető feljelentést szokta javasolni, ha elmarad a tartásdíj. Bármilyen szörnyű is, amikor arra kényszerülünk, hogy gyermekünk apját, anyját feljelentsük, annál hatásosabb.
Ilyenkor egyfelől a rendőrség nyomoz a nem fizető szülő anyagi lehetőségei, valamint vagyontárgyai után, és ez már önmagában elrettentő erővel bír. Akárcsak az, amikor meghallgatják a feleket, és felsorolják a szankciókat, amely akár börtönbüntetés is lehet a renitens szülőnek.
Tény, hogy a szülők nemegyszer eleve elmérgesedett, feszült kapcsolatán nem segít, viszont én még nem láttam olyan ügyet, ahol a büntető feljelentés hatására a szülő ne fizetett volna. Úgy tűnik, a rendőrtől jobban tartanak, mint a végrehajtótól
– vonja le a konklúziót Illés Blanka.
Jelenleg a parlament előtt szerepel a szigorító törvényjavaslat, amely egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tenné a tartásdíj behajtását a nem fizető szülőtől. Az előterjesztett törvényjavaslatról szóló zárószavazásra várhatóan a jövő hét eleji parlamenti ülésen, június 7-én vagy 8-án kerül sor.
Az új törvényjavaslat fontosabb elemei:
A törvénymódosítónak, amely a tervek szerint 2022. január 1-jén lép hatályba, szintén fontos eleme, hogy leveszi a bizonyítás terhét a tartásdíj elmaradása miatt nehéz helyzetbe került szülő válláról, amennyiben a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlenné válik.
Ugyanis a magánnyomozósdi helyett a tartásdíjat mostantól az állam hajtja be a nem fizető szülőn.
A törvénytervezet alapján indokolt esetben a bizonyítást a bíróság hivatalból is elrendelheti. Ennek részeként a tartásdíjra kötelezett fél vagyoni helyzetének feltárására a bíróság megkeresheti a szülő munkáltatóját vagy a hazai hatóságokat.
Maga a Novák Katalin nevével fémjelzett törvénytervezet általános indoklása is kimondja, hogy a kedvező családtámogatási rendszer ellenére továbbra is az egyszülős háztartások vannak a legnagyobb mértékben kitéve a kirekesztődés kockázatának.
Az elmúlt tíz év emelt családtámogatásainak hatására jelentősen csökkent a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő családok szegénységi kockázata. Ugyanakkor az egyszülősöké továbbra is nagyon magas. Magasabb, mint a nagycsaládosoké, akik korábban szintén komoly szegénységi kockázattal bírtak – magyarázza Monostori Judit, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Európai összehasonlításban kiemelkedően magas arányban, minden ötödik magyar gyerek nevelkedik egyszülős családban. Ám az egyszülős családok születését már kevésbé tudjuk nyomon követni, ehhez önmagában kevés az egyébként ismert válási statisztika. Például azért, mert kiugróan nagy az élettársi kapcsolatok aránya, amelyek felbomlásáról jóval kevesebbet tudunk. Továbbá a válás sem feltétlenül jelent mindig szétköltözést, és fordítva, szétköltöztek, de papíron még mindig házasok. És még nem ejtettünk szót egy népes táborról, az özvegyként gyermeket nevelőkről
– teszi hozzá a családkutató, akinek vizsgálataiból szintén kiderült, hogy az egyszülős családokban nevelkedő gyerekek körülbelül 25 százaléka nem kap rendszeres anyagi támogatást a külön élő szülőtől, ami nagy valószínűség szerint azt jelenti, hogy az érintett gyerekek negyede szenvedi el a tartásdíj hiányát.
Monostori Judit kutatásai azt is megmutatták, a tartásdíjjal kapcsolatos problémák többnyire már a kapcsolatban gyökereznek, amikor a szülők nem vagy nem eléggé osztják meg a gondoskodási feladatokat. Így jellemzően az apa már akkor is kevésbé veszi ki a részét a gyermek körüli teendőkből, amikor még együtt élnek a szülők.
Ahol viszont egyenlőbben oszlanak meg a gyermeknevelés feladatai, ott a válás után nagyobb eséllyel érzékeli mindkét szülő, hogy továbbra is ugyanúgy kötelessége a gyermekéért anyagi és más értelemben is felelősséget vállalni.
Hosszú évek óta máig a tartásdíj a leggyakoribb adminisztratív, jogi probléma, amellyel az egyedülálló szülők felkeresnek bennünket – mondta el az Indexnek Nagy Anna. Az Egyszülős Központ vezetője hozzáteszi: itthon közel kilencvenezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akiket érint a tartásdíjprobléma, és jelentős többségében ma is az egyedülálló édesanyák kénytelenek futni az elmaradó tartásdíj után. Nagy Anna úgy látja, a szülők, akik keresik a kiskapukat, nem érzékelik problémaként, hogy a különköltözés után nem vállalnak se anyagi, se más felelősséget a gyermekeikért. „Sosem értettem, miért számít ügyesnek, aki a vagyontárgyait például a rokonai nevére íratja vagy bejelenteti magát minimálbérre, hogy véletlenül se lehessen tőle behajtani a pénzt, ami teljes joggal járna a gyermekeinek. Ettől ráadásul sokszor beindul a szülők között az én nem fizetek tartásdíjat, te meg nem láthatod a gyereket elmérgesedő dinamika, ami könnyen oda vezethet, hogy az elmaradó tartásdíj miatt eleve anyagi károkat szenvedő gyermek hosszú időre vagy akár örökre elveszíti az egyik szülőjét” – számolt be a szomorú tapasztalatokról Nagy Anna, aki komoly reményeket fűz az új tartásdíjtörvényhez.
(Borítókép: Jákob Bálint / Index)