Vajon miképpen lehetne a leghatékonyabban motiválni a lakosságot a célként kitűzött számú védőoltás felvételére? Van ám lehetséges példa, éppen a szomszédból.
Megtorpant a koronavírus elleni védőoltást felvevők lelkesedése Magyarországon. A tervek szerint már június elejéig el kellett volna érnünk a hétmillió beoltottat, viszont alig léptük át az ötmilliós határt – Orbán Viktor miniszterelnök például április elején beszélt erről: akkor azt mondta, hogy júniusra 7 millió embert tudnának beoltani, de már akkor tartott attól, hogy nem lesz ennyi regisztrált.
A tempó lassulása nem hungarikum.
Világszerte jellemző, hogy lankad az oltakozási kedv,
melynek ismételt felcsigázása érdekében különféle juttatásokkal próbálkoznak – országosan, helyi szinten, a közszférában és a magánszférában egyaránt. Például az Egyesült Államok Ohio tagállamában koronavírus-lottót szerveztek, amelyben dollármilliókat sorsolnak ki az oltakozók között. Akad olyan amerikai cég, ahol azoknak a dolgozóknak fizetnek fejenként száz dollárt, akik felveszik a vakcinát.
Ami az országos szintű kedvezménnyel való kecsegtetést illeti: a magyarországi védettségi igazolvány is ilyen. Ennek segítségével könnyebben visszatalálunk a járvány előtti normalitásba: többek között színházba és uszodába járhatunk, míg a plasztikkártya nélkül nem tehetjük ezt meg.
Csakhogy akit eddig az motivált, hogy a védettségi igazolványért beoltassa magát, már nagy valószínűséggel megtette ezt. Hasonlóan azokhoz, akiket az egészségügyi szakemberek észérvei vagy az oltakozási kampányhoz arcukat és nevüket óriásplakátokon is adó, köztiszteletben álló hírességek győztek meg.
Milyen eszköz áll még rendelkezésre az oltakozási hajlandóság növelése érdekében? Például költségvetési pénz közvetlen szétosztása a lakosság körében, mint ahogy azt neves közgazdászok is javasolták a fogyasztás serkentése céljából. A nálunk szegényebb Szerbiában (2019-ben vásárlóerő-paritás alapján az egy főre jutó GDP 18,5 ezer amerikai dollár körül volt, míg a magyar ennek majdnem kétszerese, 34 ezer dollár volt) azok, akik május 31-ig felvették legalább az első oltást, 3 ezer dinárt (közel 9 ezer forintot) kaptak. Emellett – oltástól függetlenül – a gazdaságélénkítés érdekében minden nagykorú szerb állampolgár, aki igényelte, két részletben 60 eurónak megfelelő dinárt kap, vagyis átszámolva több mint 20 ezer forintot, míg a nyugdíjasok további 50 eurót (körülbelül 17 ezer forintot).
Ha a cél továbbra is a 7 millió beoltott, akkor a fenti forintösszegekkel számolva alanyi jogon 7 millió ember kaphatna Magyarországon 20 ezer forintot az oltakozásért, ez 140 milliárd forinttal terhelné az államkasszát, míg a nyugdíjasok pluszjuttatása (ez a szerbeknél 17 ezer forint körüli összeg) további maximum 34 milliárd forintnyi kiadást jelentene (közel 2 millióan jogosultak öregségi nyugdíjra).
Persze érdemes lehet lefektetni néhány alapszabályt, például
Továbbá lehetne lehetőséget biztosítani arra is, hogy akik az „ingyenpénzből” nem kérnek, azok ezt az összeget nemes célra ajánlhatnák fel: legyen az akár az államfő és felesége által alapított, koronavírus-árvákat segítő alapítvány támogatása, vagy bármilyen más, karitatív jellegű adományozás.
Tehát az államháztartást 140 milliárd forint beoltottak közötti szétosztása csak akkor terhelné, ha hétmillióan határidőre felveszik a teljes védelemhez szükséges oltást. Ha ez elmaradna, a beoltottakat fejenként 20 ezer forint helyett vigasztalná, hogy a többletoltásoknak köszönhetően kevésbé válik leterheltté az egészségügy, és kevesebben betegszenek meg, illetve halnak meg a kórtól.
Azoknak, akik szerint 20 ezer forint motivációnak kevés, az alábbi eset felelevenítését ajánlom figyelmébe: 19 évvel ezelőtt, 2002 februárjában Budaörsön – a budapesti agglomerációnak, sőt az egész országnak már akkor is az egyik leggazdagabb településén – nyílt egy műszaki cikkeket forgalmazó áruház. Nyitási kampányként hatalmas kedvezményeket ígértek.
Tömeghisztéria, lincshangulat és ostromállapot alakult ki a néhány tízezer forintos kedvezmények miatt. Tizenötezer fős tömeg verődött össze. Megbénult az M1-esre és az M7-esre felvezető gyorsforgalmi út, mivel a kedvezményes akciók bűvöletétől józan eszüket elvesztő vásárlók járműveiket szanaszét parkolva rohamozták meg az üzletet.
Az áruházlánc rövid időn belül a cseh fővárosban, Prágában is üzletet nyitott hasonló akciós kampány keretein belül. A magyar rendőrök megküldték prágai kollégáiknak a kaotikus helyzetről rögzített videót. Cseh kollégáik a csomagot udvariasan megköszönték, de nem sokat tettek (konkrétan hét rendőrt vezényeltek ki a helyszín biztosítására), mondván, hogy a csehek nem ilyenek. Prága is elesett.
(Borítókép: A kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház oltópontja 2021. május 4-én. Fotó: Bús Csaba / MTI)