A jegybank alelnöke egy szerdai konferencián megerősítette, amiről korábban beszélt: az MNB stratégiát vált a monetáris politikában, az infláció ugyanis egyre emelkedik. Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy hitelezési szempontból még soha nem volt olyan év, mint a 2020-as, a hitelmoratórium jelenlegi rendszerét viszont nem tartja megfelelőnek.
A Magyar Nemzeti Bank hetekkel ezelőtt megüzente, hogy változás állhat be az alapkamat-stratégiában, s ezt szerdán megerősítette Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. A Portfolio hitelezésről szóló konferenciáján arról beszélt, az elmúlt 10 évben elfeledkezhettünk az inflációról Magyarországon, de most véget ér az ultralaza monetáris politika, ugyanis az inflációs kockázat nagyobb és tartós lehet a korábbi évekhez képest.
Az infláció csökkentése elhúzódó folyamat lesz, az éves átlagos infláció 4 százalék fölött is maradhat
– jelezte, hozzátéve, az MNB proaktívan akar fellépni. Elemzők ugyanezt erősítették meg az Indexnek a közelmúltban.
Virág Barnabás már korábban belengette a jegybanki alapkamat megemelését, amire a forint jelentős erősödéssel reagált. Az MNB már a júniusi kamatdöntő ülésén lépni akar. Az alelnök szerdán azt jósolta, emelkedő hozamkörnyezetben fog működni emiatt a magyar bankrendszer, tehát ebben is komoly váltásra kell számítani.
Matolcsy György jegybankelnök a Világgazdaság szerdai konferenciáján arról beszélt, hogy az MNB proaktív lesz a Monetáris Tanács júniusi ülésén, és megerősítette a kamatemeléssel kapcsolatos várakozásokat. Úgy fogalmazott, hogy a gazdaság teljesítménye ezt elbírja.
Virág Barnabás visszautalt a 2008-as gazdasági válságra, amikor a bankrendszer még a kilábalás gátja volt, a koronavírus-válságban viszont a kilábalás segítője lett, mindez szerinte a kedvező jegybanki politika eredménye, amelynek révén nem merült fel a pénzügyi stabilitás kockázata, megérte a felkészülés a potenciális válsághelyzetre. Erős a bankrendszer tőkehelyzete, megfelelő a likviditása, a likvid eszközökből mintegy közel duplájával rendelkezik 2008-hoz képest, a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya pedig nagyjából a harmada a 2008-asnak.
Az alelnök úgy látja, gyorsabb kilábalás várható, mint a korábbi válságok idején.
1,5-2 év alatt elérhetőnek tűnik a válság előtti GDP-növekedési, beruházási szint és a háztartások fogyasztásának szintje. Ugyanezekben a mutatókban 2008 után 6, 7, illetve 9 évre volt szükség a visszarendeződésben.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy a kormány a hitelmoratórium óvatos kivezetését támogatja, egyetértésben a Bankszövetséggel és a MNB-vel.
A hitelmoratórium kapcsán ugyanakkor elmondta, fel kell készülni a feloldására, és a bankoknak vissza kell térni a piaci alapú hitelezésre. A lakossági információhiány komoly kockázatáról is említést tett.
A moratóriumos ügyfelek kétharmada nincs tisztában azzal, mi vár rá a moratórium feloldása után. A visszafizetendő összeg lakáshitelek esetében például 10 százalékkal, személyi hitelek esetén 40 százalékkal is növekedhet, ehhez pedig jön a várható jegybanki kamatemelés okozta kondícióváltozás
– rögzítette.
Előadása végén kitért rá, a jegybank hamarosan bemutatja a zöld stratégiáját, illetve a pénz küszöbönálló forradalmáról is szót ejtett: a jegybankok 86 százaléka már vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét.
Eddig csak az iskolában tanultunk a V alakú kilábalásról, most élesben is láthatjuk
– jelezte a konferencián Jelasity Radován. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója úgy vélte, a 2021-es második negyedéves 2 százalékos GDP-növekedési jóslat meglepő és biztató, a bankszektor gyors GDP-visszapattanást vár.
Erről Orbán Viktor is szót ejtett egy másik szerdai gazdasági eseményen.
Elmondta, ez volt az első válság, amikor a bankszektor több hitelt folyósított, mint az azt megelőző évben, ilyen szempontból a 2020-asnál pörgősebb év még nem volt. Tavaly csak a lakossági hiteleknél mutatkozott csökkenés, ezt a személyi hitelek és a hitelkártyák okozták. A folyamat 2021-ben sem állt meg, a hitelállomány 8 százalékkal nőtt az év első felében. Ezt az állami hitelprogramok (NHP Hajrá, MFB Krízis), a Garancia programok és a jegybanki tőkemegfelelési könnyítések is nagyban segítették.
A hazai hitelmoratóriumot a június 30-i határidőről augusztus 31-ig meghosszabbították, az Erste elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy
a régióban már mindenhol eltörölték a hiteltörlesztések fizetési haladékát. Míg nálunk 17 hónapig tart, máshol 6-12 hónap után lezárták.
Egy összesítést is közölt: a tavaly decemberi adat szerint 6500 milliárd forintnyi hitel volt moratórium alatt.
Viszont Jelasity Radován úgy véli, a moratóriumos ügyfelek többsége nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem azért, mert nem akar. Egy felmérésre hivatkozott, ez alapján 53 százalékuk jövedelme 2020 decemberében nagyobb volt, mint 1 évvel korábban, a kkv-ügyfeleknek 93 százaléka tudná folytatni a törlesztést.
A bankok szerint a vállalati hitelek 12 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka számít jelenleg kockázatosnak, ez megközelítőleg 650-780 milliárd forint.
A hitelmoratórium a jó ügyfeleknek felesleges, a nehéz helyzetben lévő ügyfeleknek viszont nem segítség, mert nem oldja meg a problémájukat. Az általános moratóriumot le kellene zárni. Azoknak kellene segítséget nyújtanunk, akiknek csökkent a jövedelme a járvány miatt, vagy elveszítették a munkájukat
– hangsúlyozta.
Sándorfy Balázs, a bankmonitor.hu ügyvezetője a jelzáloghitelezés digitális dimenziói kapcsán azt mondta,
a jelzáloghitel-igények olyan szinten megnövekedtek, hogy a magyar bankszektor nagyjából akkor tudná ezt kiszolgálni, ha bevezetnék a 7 napos munkahetet.
Ezt érzékeltetve közölte, 2008-ban, a válság kirobbanása előtt a magyar jelzálogpiac havi csúcsteljesítménye 80 milliárd volt, míg idén 107 milliárd. Ezt oldhatja meg a digitalizáció.
A McKinsey 2019-es felmérését idézte: az 1200 megkérdezett 60 százaléka nyitott lenne arra, hogy a jelzáloghitelez-felvétel folyamatát online intézze. Sándorfalvy aláhúzta, előbb vagy utóbb Magyarországon is jelen lesz ez a magas igény, hisz már a Covid előtt is folyamatosan emelkedett az online tájékozódási igény, de a pandémia elhozta azt, hogy ma az ügyfelek kérik a videós találkozót.
Ugyancsak közeleg az az idő, amikor az algoritmikus alapú hitelbírálat bevett dolognak számít majd.
A digitális jelzálog-hitelezés folyamatának fejlesztéséhez azonban törvényi szintű változtatásokra lesz szükség. Nem mellesleg pedig szerinte egy környezetvédelmi katasztrófával ér fel egy jelzáloghitel-szerződés megkötése, olyan mennyiségű papírmunkával jár. Úgy véli, ennek véget kell vetni.
(Borítókép: Bődey János / Index)