A jegybank elnöke tőke- és innovációvezérelt helyreállást sürget, és szerinte elbírja a gazdaság az infláció letörésével kapcsolatos monetáris lépéseket. Varga Mihály óvatos hitelmoratórium-kivezetést akar.
A prognózisok szerint ebben az évben helyreáll a világgazdaság, az Egyesült Államokban már a második negyedévben, Magyarországon pedig várhatóan a 3-4. negyedévben elérhetjük a 2019. végi egy főre eső GDP-szintet. Emellett ugyan 2020-ban az ötszázalékos gazdasági zuhanás jobb volt, mint az uniós szinten tapasztalt visszaesés, de a mostani előrejelzések szerint már a magyar az EU leggyorsabban növekvő gazdasága – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Világgazdaság konferenciáján, amelyet a gazdaság újraindulásával kapcsolatos tennivalók, lehetőségek feltérképezése témájában szerveztek.
A régióban Magyarország kiemelkedően sok forrást adott a válság összetett kezelésére, amiből a jegybank a válság kezdetétől mostanáig mintegy 9300 milliárd forintnyi forrást mozgósított másfél év alatt – hangsúlyozta Matolcsy György. A hiteltörlesztési moratórium óriási segítség volt majdnem 2 ezer milliárd forint segítségével. Sokrétű pénzügyi eszközrendszert mozgósítottunk a válságkezelés érdekében, de pénzügyi válság nem volt.
Matolcsy György szerint helyre kell állítani a foglalkoztatást, a gazdaság működését, a pénzügyi egyensúlyt.
Ismételten felhívta a figyelmet a jegybanki álláspontra, hogy csak a rászorulóknak tartsák fenn a hitelmoratóriumot a továbbiakban. A gyors talpra állásnak inflatorikus hatása van, a növekvő inflációt azonban a jegybanknak kötelessége letörni – hangsúlyozta Matolcsy György, előrevetítve, hogy proaktív lesz a Monetáris Tanács a júniusi ülésén, erősítette a kamatemeléssel kapcsolatos várakozásokat. Úgy fogalmazott, hogy a gazdaság teljesítménye ezt elbírja.
Kritizálta, hogy az unió harmadik legnagyobb államháztartási hiányával tervez a kormány.
Szerinte ennél jobb teljesítményre is képesek vagyunk. Beszélt arról is, hogy kifuttatják az NHP Hajrá programot, de a jegybanki kötvényprogramot folytatják, jelenleg 1400 milliárd forintnyi forrást helyeztek ki ebben.
A jegybank elnöke szerint új nagy reformprogramra van szükség, egy Széll Kálmán Terv 3-ra. A 2020-as évek fejlődését a termelékenységnövekedés-vezérelt gazdaságról át kellene állni, Matolcsy ezért tőke- és innovációvezérelt fordulatot sürgetett.
Bejelentette, hogy a következő hónapokban zöld otthonteremtési programot indít, valamint kezdeményező szerepe lesz az MNB-nek a jegybanki digitális pénz kialakítása felé.
Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt évtized kormányzati és a pandémiás válságintézkedések ismertetése mellett kitért a jegybankelnöki kritikákra is. Közölte, hogy
a kormány a hitelmoratórium óvatos kivezését támogatja, egyetértésben a Bankszövetséggel és a MNB-vel.
Fontosnak tartják ugyanis a programban részt vevő mintegy 40-50 ezer vállalkozás, illetve a több mint egymillió lakossági ügyfél törlesztőképességének megtartását.
A pénzügyminiszter bízik abban, hogy csak átmeneti a KSH legfrissebb jelentésében jelzett, 5 százalék feletti inflációs szint, viszont valós probléma az infláció növekedése. Beszélt arról is, hogy a fiskális politika mozgásterét behatárolja a világgazdasági környezet is. Már ebben az évben is csökkentjük a költségvetési hiányt, ugyanakkor a V4-es államok konvergenciaprogramjaiban jelzettekhez képest nem kirívó, amivel tervezünk, és várhatóan a többségüknél hamarabb térhetünk vissza a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz – mondta Varga Mihály.
Az államadósság esetében a fiskális politika célja, hogy támogassa a gazdaság helyreállását, de nem szabad újra elkövetnünk azt a hibát, amit a 2008-as válságnál, hogy a szükségesnél hamarabb korrigáljuk vissza az államháztartás állapotát a válság előtti szintre
– hangsúlyozta Varga Mihály.
Az államadósság alakulása kapcsán kitért arra, hogy látják és kezelni is kívánják azt a kockázatot, amit az államkötvények átárazódása és a hozamok elszállása okozhat. Továbbra is fontosnak tartja a kormány, és teljesíthetőnek is azt a célt, hogy 2023-ig érje el a lakossági állampapír-állomány nagysága a 11 ezer milliárd forintot. Jelenleg már közelítjük ugyanis a 10 ezer milliárd forintos szintet.
A pénzügyminiszter szerint komoly, ám
egyelőre megjósolhatatlan hatású kockázat lehet a közeljövőben a G7-államok által tervezett globális 15 százalékos társasági minimumadó bevezetése.
Jelenleg ehhez képest ugyanis mindössze 9 százalékos a magyar tao. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy egyelőre nem tudni, hogy mi a tétje a globális minimumadóval kapcsolatos, június végi OECD-tanácskozásnak, nem tudni, mi lehet az adóalap és számos fontos részletszabály. És persze az is kérdéses, hogy a nem G7-tag Kína hogyan viszonyul ehhez az adóreformtervhez.
Magyarország súlyos hibának tartja az adóversengés megszüntetését – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A PM felmérése szerint 2-3 ezer olyan vállalkozás működik Magyarországon, amelyet érinthet a globális minimumadó bevezetése, egyúttal ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz a kedvezményes magyar adókörnyezet megtartásáért.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a válságkezelésben kamarai javaslatra meghozott intézkedések felsorolása közben megjegyezte, hogy számos polgármester jelezte neki, hogy elégedett a megfelezett iparűzési adó kompenzálásával. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban bejelentette, hogy szeretnék elérni a közjegyzői díjak mérséklését is.
Bejelentette azt is, hogy miközben minden eddigi kamat- és díjfizetési kedvezményt megtartja, már júliustól elindul a Széchenyi-kártya program 4 új elemmel bővítése. Igényelhető lesz:
Ezen túlmenően szeptembertől elindítanak egy újraindítási lízingprogramot, illetve egy önerő-kiegészítési hitelprogramot is az uniós pályázatokhoz szükséges források előteremtése érdekében. Parragh László arra számít, hogy mintegy 500 milliárd forintnyi kedvezményes forráskihelyezésre lesz mód e programoknak köszönhetően. Az elmúlt évben egyébként a Széchenyi-kártyaprogramokban mintegy 650 milliárd forintot helyeztek ki, idén ez az összeg 1000 milliárd forint feletti lehet.
A konferencián Orbán Viktor is beszélt. Előadásában elmondta, hogy a délutáni kormányülésen javasolni fogja, hogy ha sikerül elérni a GDP 5,5 százalékos növekedését, akkor a gyermeket nevelő szülőknek adják vissza a 2021-ben befizetett szja-t. Az átlagjövedelem után befizetett adót a gyermeket nevelő szülők kapnák meg, és a lépés 550-580 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek.
(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központban 2021. június 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)