Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést az uniós pénzekkel történő csalások miatt 2016 és 2020 között – derül ki az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) éves jelentéséből, amelyről a Euronews számolt be. 

A jelentés szerint a korrekció aránya az unió strukturális, valamint a mezőgazdasági alapjai kifizetéseinek 2,2 százalékát érinti, amely az uniós átlagnak (0,29 százalék) több mint hétszerese, és még a második legrosszabb eredményt produkáló Bulgária indexének (0,69 százalék) is több mint háromszorosa. A tavalyi adat azonban még ennél is rosszabb volt, közel négy százalékot tett ki. A magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés, így összességében javult az együttműködés az uniós szervekkel.

Ville Itälä, az OLAF igazgatója a Euronewsnak azt mondta, a szám más uniós tagállamokhoz képest valóban magas, ám 2016-hoz képest javult a helyzet. Tavaly „mindössze” kétmillió euró értékben tettek ajánlásokat.

Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson nulla százalék volt a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott egyáltalán nem döntöttek korrekciós intézkedésekről az ellenőrök. 

Az elmúlt öt évet összegezve a magyar hatóságok nagyjából átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait, 

Tizenhat ügyben nem tettek semmilyen lépést, kilenc esetben vizsgálódtak, ebből hat ügyben történt vádemelés. A 67 százalékos vádemelési arány uniós szinten magasnak számít.

Az évente megindított vizsgálatok száma romlott. Nyolc vizsgálat indult, ebből négy zárult a magyar hatóságok irányában ajánlással. Tavaly összesen öt vizsgálatról számoltak be és két esetben javasoltak lépéseket. 

Az OLAF idén sem árult el részleteket az egyes ügyekről, mivel azt csak az egyes tagállamok hozhatják nyilvánosságra, így nem tudjuk, pontosan mi áll az igen magas, 2,2 százalékos index mögött. A tavalyi igen kínos, csaknem négyszázalékos adatot a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a négyes metró építésének ügyével igyekezett magyarázni.