Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik, Sinopharm – ezeket a koronavírus elleni vakcinákat kaptuk két dózisban, legalább 14 napja, vagyis elvileg kialakult a maximális védettségünk. Hogy megnézzük, valóban így van-e, az Index munkatársai antitestmérésre mentek. Tanulságos eredmény született, kiderült például, melyik vakcina után termelődött nálunk a legtöbb, illetve a legkevesebb antitest.
Míg a tavasz egyes számú lakossági kérdése a Mikor kerülök végre sorra az oltási rendben? volt, addig mára, az 5,3 millió beoltott – és futball-Eb alatt 10 millió szövetségi kapitány – országában leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy működik-e az oltóanyag, amelyet belénk fecskendeztek. Azaz termelődött-e a koronavírus ellen kellő védettséget nyújtó ellenanyag a szervezetünkben.
Az antitestmérésen vagy más néven ellenanyagszint-mérésen a szerkesztőségből hatan vettünk részt június 10-én. A vizsgálatot a magánegészségügyi szolgáltatóként működő Nemzetközi Oltóközpont munkatársai végezték, itt szúrták meg többségében a bal kezünk középső ujjbegyét, majd állapították meg mindössze negyedóra alatt egy cseppnyi vérből az eredményt.
A hivatalosan CHROMATM PoC nevű antitestteszt részben azt deríti ki, hogy a szervezetünk kellően reagált-e a védőoltásra. Egész pontosan azzal, hogy megmutatja, a vakcina hatására termelődött-e, és ha igen, mekkora az ellenanyagszint a szervezetünkben. Ezen belül is, ami nekünk fontos, az IgG ellenanyagszint – laboratóriumi vizsgálattal ugyanis ez mutatja ki a vérből a védettséget.
Jelenleg Magyarországon az S (tüskefehérje) elleni IgG ellenyag szintjét mérik a vérben, és ehhez képest határozzák meg, hogy valaki védettnek számít-e.
Az S tüskefehérje ellen termelt IgG szintjét egyfelől vizsgálják azoknál, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, ahogy azoknál is, akiket beoltottak, és kíváncsiak az oltás eredményességére.
Az utóbbi kategóriában a mi szerológiai tesztünk referenciaértékei:
A kormányrendelet szerint a pozitív minősítésű SARS-CoV-2 IgG vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy a vakcinaigazolványt igénylő szervezetében jelen van a koronavírus elleni ellenanyag.
Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy az itt ismertetett számok nem sztenderdek, minden szerológiai tesztnél a gyártók és a különböző tesztelő központok határozzák meg a határértéket, ami felett már pozitív az eredmény. Ez tesztenként más és más lehet, vagyis a különböző tesztek mérései eredményeit nem lehet és nem is érdemes összehasonlítani. Ahogy mindannyiunk immunrendszere is eltérően reagálhat a védőoltásokra.
A Pfizerrel két körben oltott Gabay Balázs újságíró kollégánk eredménye, IgG: pozitív, 41.57 COI.
„Pár héttel a regisztráció indulását követően jelentkeztem oltásra, és április végén jelezte a kerületi szakorvosi rendelő, hogy jöhetek, van Sinopharm-vakcina. Ám még aznap egy jó barátom édesapja szólt, aki egy fővárosi kórház portáján dolgozik, hogy többen nem jöttek el a vakcinájukért, ezért maradt Pfizerből lepattanó. Ez ám a magyaros finesz, már indultam is. Egy szerdai délutánon, április 21-én adták be, kizárólag a karomban éreztem enyhe fájdalmat a beadás után néhány órán át.
A booster oltást május 26-án kaptam, és még az elsőnél is enyhébb oltási reakcióim voltak, egy-két óráig éreztem a karomat. Ha nem küzdenék évek óta gerincgondokkal, és az utóbbi hónapokban refluxszal, akkor azt mondhatnám, hogy igen jó egészségi állapotban vagyok, ám így sincs sok panaszkodnivalóm. Az immunrendszerem működését átlagosnak tartom így 38 évesen.
Őszintén szólva kíváncsi lettem volna a keresztoltás utáni oltási reakciómra, akárcsak az antitestszintemre, mert már létezik arra vonatkozó tudományos evidencia, hogy két különböző oltással szélesebb spektrumban ad immunválaszt a szervezet, de így is jó vagyok, mert megnyertem az indexes antitestszintfutamot”
– számolt be tapasztalatairól Balázs.
A cikk két Modernát kapott szerzőjének tesztje szintén pozitív, 32.93 COI-értéket produkált. Amint tavaly decemberben megnyílt a lehetőség, az elsők közt regisztráltam online az oltásra, de sokáig nem nyomultam, miért is tettem volna, hiszen legjobb tudásom szerint 31 éves és szerencsére teljesen egészséges vagyok. Végül egy április közepi kedves érdeklődés után a háziorvosomnál, április 19-re kaptam időpontot az első Moderna-oltásomra. Utána nem is volt semmi baj, legfeljebb aznap és másnap estére kicsit szétcsúszott a kép, nem egészen ott, hanem pár centivel arrébb voltak a tárgyak, mint ahová nyúltam értük.
A második Moderna, ahogy kell, húsz nappal az első után, május 20-án ért, és amire egyáltalán nem számítottam, hogy innentől két és fél nap következett a pokolban. Fájt, görcsölt az összes létező ízületem és végtagom, heveny hidegrázásra hőhullám következett, és ilyen magas lázat (39 ºC) még sosem tapasztaltam.
A Második Moderna-oltás mellékhatáscsomag gyorsan átvette a vezetést az eddigi fájdalomsorrendemben (a kétoldali bölcsességfog-gyulladás, a tüszős mandulagyulladás plusz torokgyulladás és a szülés után).
Azóta a netes fórumok, a cikkek és leginkább a lakossági közvélemény-kutatásom alapján kiderült, hogy a második Moderna a nőket jobban megviseli, és ezen belül is leginkább az egészséges, késő húszas, kora harmincas korosztályt dönti le a lábáról. Nem baj, amit lázálmaim közben elrebegett imáimba foglaltam, felváltva fohászkodva az Úrhoz, az immunsejtjeimhez és Karikó Katalinhoz, az mind bekövetkezett: mint kiderült, bőven a kívánt érték feletti, sőt rengeteg a szervezetemben az antitest.
Dobó Géza újságíró kollégánk eredménye, aki március 23-án vette fel az első AstraZeneca-oltását: IgG: pozitív, 29,23 COI.
Az első vakcina után este enyhe lázam volt, de reggel már tünetmentesen ébredtem. Azóta sem volt semmiféle egészségügyi gondom. Ősszel múltam ötvenéves, tudomásom szerint nincs alapbetegségem.
Megfontoltam, hogy az első AstraZeneca után Pfizert vegyek fel másodjára, mivel egyre több tudományos(nak tűnő) publikáció ajánlotta ezt a keresztoltás-kombinációt, különös tekintettel arra, hogy itthon most az a hivatalos álláspont, hogy a tiszti főorvos engedélyével a háziorvos dönthet úgy, hogy a körzetébe tartozó páciens másodszorra másfajta oltást kapjon.
A nővérem Genfben, a WHO-nál dolgozik. Nem infektológus, még csak nem is orvos, hanem programozó-matematikus, de kikértem az ő tanácsát is, hogy valóban érdemes-e keresztoltatni. A WHO elég konzervatív intézmény, eddig nem javasolták a mixet, és máig nem adtak ki hivatalos állásfoglalást a keresztoltásokkal kapcsolatban. A nővérem, megkérdezve a kollégáit, azt mondta, megoszlanak a vélemények. Az eddigi kísérletek szerintük kedvező eredményeket mutatnak, ám a mellékhatások erősebbek lehetnek, pláne ha kevés idő telik el a két oltás között.
Június 10-én hívott a háziorvosom, hogy holnapra tud adni időpontot a második AstraZeneca-védőoltásra. Végül úgy döntöttem, hogy elengedem a Pfizert, és elfogadtam a csütörtöki, második Astra-időpontot”
– tudtuk meg Gézától.
A két AstraZenecával beoltott Kiss Dániel újságíró IgG-eredménye is pozitív lett 28.42 COI-eredménnyel.
„Egy barátom szólt, akinek egy oltásban részt vevő egészségügyi dolgozó ismerőse súgta meg, hogy bőven van AstraZeneca, puszira be lehet állni a sorba a vakcináért a XIII. kerületben. És tényleg. Húsz perccel később már zsibbadó karral jöttem ki az intézményből. Persze lehervadt az önelégült mosoly a képemről, amikor realizálódott bennem, hogy a második adagra három hónappal későbbi időpontra jegyeztek be.
Én hülye, ennyivel kivárhattam volna egy másik vakcinát is, de abból kiindulva, hogy az Európai Gyógyszerügynökség nyugati vakcinákat hagyott jóvá, és az uniós tagállamok ezeket az oltóanyagokat fogadják el automatikusan, gondoltam, jobb ma egy Astra, mint holnap valami más. Vérrögös mellékhatás ide vagy oda.
Másrészt azért sem paráztam, mert 32 vagyok, jó bőrben, erősnek érzem magam, és az immunrendszerem már annyi mindennel találkozott, hogy bízom a szívósságomban. Azon szerencsétlenek közé tartozom, akiket megfektetett a koronavírus elleni oltás. Két napig a világomat nem tudtam, általános levertség és fejfájás lett úrrá rajtam, miközben egy fokot nem emelkedett a testhőmérsékletem.
A második adagot valamivel több mint négy hét elteltével lőtték belém, ezúttal zéró mellékhatást tapasztaltam. Még aznap elmentem edzeni, a napot pedig egy könnyed sörözéssel zártam. Az antitestmérés után pedig kiderült, hogy egész kellemes mennyiségben termelt a szervezetem, így valóban védettnek mondhatom magam”
– vonta le a tanulságot Dániel.
Ilku Miklós, az Index főszerkesztő-helyettesének IgG-eredménye két Szputnyik-vakcinát követően pozitív, 25.8 COI lett.
Viszonylag korán, január végén regisztráltam az oltásra, és türelmesen vártam egészen április közepéig. Amikor a háziorvosom hívott, hogy elérhetővé vált a Szputnyik-vakcina, nem hezitáltam. Utólag persze kissé sajnáltam, hogy kimaradtam a Pfizer-buliból, de az egészségügyben dolgozó ismerőseim megnyugtattak, hogy az orosz oltóanyaggal sem lövök mellé. Bíztam benne, hogy az oltóponton sem tesznek így.
Jött is minden már az első adag után, méghozzá egy pokoli éjszaka formájában. Előbb hőemelkedés, majd láz, végtagfájdalom. A tünetek reggelre enyhültek, de egy napom így is ment a kukába, mivel a gyengeség és a végtagfájdalom még egy teljes napig elkísért. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás kombó nincs összefüggésben az oltás által kiváltott mellékhatásokkal. A három héttel később felvett második vakcinát már legyőztem, mint a válogatott Izlandot.
Nagy lelkesedéssel és kíváncsisággal indultam az antitestmérésre, és a kollégák közül én kaptam meg leghamarabb az eredményt: 25,80. Öröm és boldogság, gondoltam magamban, majd jött a feketeleves: minden nyugati vakcinával oltott kolléga magasabb eredményt produkált. Ennek ellenére az én védettségem is megfelelő a szakemberek szerint, egyszóval: спасибо”
– köszönte meg az Index főszerkesztő-helyettese.
Pálházi Petra Zsófia képszerkesztő kolléganőnk is a védett tartományba esik a maga Sinopharm-vakcináival és IgG-szeropozitív, 2.82 COI értékével.
„Az oltásra január közepén regisztráltam. Szerettem volna Pfizert vagy Modernát, de sokáig nem fűztem nagy reményeket hozzá, hogy a kettő közül valamelyiket kapom. 27 évesen, egészségesen a fő motivációm az volt, hogy utazhassak, azért is voltak szimpatikusabbak a nyugati vakcinák. A Sinopharm-vakcina nem győzött meg kezdetben, a róla hallott sok negatív vélemény befolyásolt engem is.
Miközben vártam, hogy jelentkezzen a háziorvosom, egyre türelmetlenebb lettem, főleg miután már sok barátom megkapta az oltást. Ők mesélték, hogy a háziorvosuk szerint teljesen jó, hatásos a kínai vakcina, egy hagyományos módszeren alapuló bevált technikának tartják, ezért mindenkinek ajánlják.
Miután több véleményt is meghallgattam, áprilisban egyik pillanatról a másikra jelentkeztem Sinopharm-vakcinára. Az első oltást április 28-án, a másodikat május 19-én kaptam. Az első után órákig zsibbadt a karom, és annyira fáradtnak, levertnek éreztem magam, hogy szinte egész nap aludtam. Láz másodszorra sem jelentkezett, és csak enyhébb fáradtságot éreztem”
– derült ki, hogy Petránál milyen hatást váltott ki a kínai oltóanyag.
Valójában mindegy, hogy a szerológiai teszt nyomán az antitesttiter, vagyis az IgG-szint 5 vagy 25. A lényeg, hogy védettnek tekinthető, akinek határérték feletti mennyiség van jelen a szervezetében. Vagyis az antitestszintünk alapján mind védettek vagyunk, akik most részt vettünk a tesztelésben – mondta el az Indexnek Sarkadi Balázs orvos, biokémikus, az MTA rendes tagja. A szakember hozzátette, baj akkor van, ha nincs mérhető antitesttiter. A tapasztalatok alapján az említett probléma eddig főként a Sinopharm-vakcinánál, valamint az időseknél fordult elő. Ha hosszú időn át méretik az emberek az ellenanyagszintjüket, mindenkinél csökkenést fognak látni, ami természetes, ha a szervezetnek nem kell védekeznie a vírus ellen. Viszont hiába csökken az antitestszint, ettől még védettek vagyunk egy esetleges vírustámadás esetén, mert az oltás után képződő memóriasejtek megmaradnak, és nagyon gyors immunválaszt adnak fertőzésveszélynél – nyugtatott meg mindenkit Sarkadi Balázs.
(Borítókép: Jákob Bálint / Index)