Komoly gondot, egyben nem kis költségvetési tételt okoz az illegális szemétlerakás a budapesti kerületeknek. A köztereinket titokban teleszemetelők módszerei ráadásul rengeteget finomodtak mára, ezért szinte lehetetlen tetten érni őket.
Az Index legutóbbi körképe után, amely arra volt kíváncsi, hogy mi történt a fővárosban a január óta tartó radikális köztéri kukaleszerelési hullám eredménye, most arról kérdeztük a budapesti önkormányzatokat, hogy mekkora kihívást jelent számukra az illegális szemétlerakás.
Budapesten komoly gondot okoz az illegális szemétlerakás, ugyanakkor a főváros területén más és más mértékben van jelen a probléma
– válaszolta az Index kérdésére a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF).
A hulladékkezelő vállalat tapasztalatai alapján illegálisan döntően kommunális, illetve építési és bontási törmeléket helyeznek ki, de található közte lom, kerti zöldhulladék és veszélyes hulladék is.
Ezek elsősorban a gyűjtőszigetek tartályai mellett, valamint a közterületek elhagyatottabb részein jelennek meg. Ahogy a lomtalanítás műfaját félreértelmezve gyakran kerülnek be jellemzően a külső kerületekbe oda nem illő lomok az agglomerációból.
Az FKF minden csatornán – e-mailben, levélben, online tematikus bejelentő portálokon – folyamatosan kapja is a lakossági bejelentéseket, és ki is vizsgálja ezeket az eseteket. A társaságnak csak a fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő területekről kell elszállítania a szemetet, minden más hulladéklerakás az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének kötelessége.
2021-ben csupán 17,5 millió forint áll az FKF rendelkezésére az illegális hulladék elszállítására, amiből a társaság közlése szerint a feladatot nem lehet teljes körűen ellátni.
Ugyanakkor az FKF nem lép fel a szabálysértők ellen, akik a települési hulladékot engedély nélkül vagy nem a kijelölt területen helyezik el. Az ő büntetésük akár 150 ezer forintig is terjedhet, és az illetékes hatóságok intézkedhetnek velük szemben.
Miután bőven kapják miatta a bejelentéseket, a józsefvárosi önkormányzat évente közel 1700 köbméternyi illegális hulladékot távolít el a kerület közterületeiről, ami a kerület teljes hulladéktermelésének több mint negyedét teszi ki.
Józsefvárosban főleg a megunt, elhasználódott bútorok kerülnek utcára, ugyanakkor az egyes maszek lomtalanítók és vállalkozók is előszeretettel helyeznek ki tilosban építési törmeléket, illetve más tevékenységből származó hulladékot. Legtöbb esetben közép-Józsefvárosban, valamint a kieső külső városrészek egyes utcáiban pakolnak ki.
Az önkormányzat munkatársai, köztük a helyi közterület-felügyelők igyekeznek az illegális szemetelőket a helyszínen tetten érni, ám ez korántsem egyszerű feladat, mivel az évek során sokat finomodtak az elkövetői módszerek. Kijátsszák a kamerákat, illetve hétvégén a hajnali és késő esti órákat választják a kipakolásra, amikor nincsenek szemtanúk. Így a rengeteg befektetett munkaóra mellett évente több tíz millió forint kiadást jelent a helyi büdzsének a szabálytalanul kihelyezett hulladék elszállítása – tudta meg az Index józsefvárosi önkormányzattól.
Újpesten évről évre nő a közterületi illegális hulladéklerakás mértéke. Az illegális hulladéklerakás Újpesten nemegyszer a legfrekventáltabb területeken, köztük Újpest-központnál, valamint Újpest-városkapu környékén jelentkezik. Míg itt főleg az egyszerű háztartási hulladékot teszik le nagy mennyiségben, addig az elhagyatottabb, erdős, fás, bokros területek jellemzően a törmeléket, a sittet, a zöldhulladékot, esetenként a veszélyes hulladékot kapják meg.
Ám az önkormányzat még így is szerencsésnek tartja magát, mert Újpest lakosságának túlnyomó többsége felelős állampolgárként nem pusztán a saját környezetét tartja rendben, hanem együttműködnek az önkormányzattal, ha illegális szemétlerakással találkoznak. Ezek egy sajátos csoportját képviselik az üzemképtelen roncsjárművekkel kapcsolatos bejelentések – árulta el Újpest önkormányzata.
A kerület vezetése emellett azt is elárulta, hogy évente nagyságrendileg több tízmillió forintot küldenek a helyi illegális hulladéklerakatok felszámolására.
Az erzsébetvárosi önkormányzat munkatársainak is napi programja a kerületben illegálisan kihelyezett nagy mennyiségű szemét eltávolítása, amelyből tapasztalataik szerint egyre több és több keletkezik.
A belvárosi kerületben jellemzően az üzletek és a lakók által eldobott, számukra felesleges csomagolóanyagok, valamint az építési törmelék, bútorok, háztartási gépek és egyéb lakberendezési tárgyak kihelyezése okoz problémát.
Míg hétköznapokon két teherautóval, addig hétvégente egy teherautóval szedik rendszeresen az illegálisan kihelyezett lomokat, hulladékokat. Tavaly például havonta átlagosan 375 köbméter illegális lomot gyűjtöttek össze Erzsébetvárosban. Kerületi sajátosság, hogy Erzsébetvárosban nagyon kevés zöldhulladékot helyeznek ki közterületekre.
Kifejezetten hatalmas hulladékhegyekkel tarkított illegális szeméttelep nincs a II. kerületben. Inkább a kerület lakott területeinek határán fordulnak elő rendszeresen kisebb-nagyobb lerakatok. Az önkormányzat igyekszik is mielőbb felszámolni ezeket, tavaly februárban például azokat az illegális szemetelőket érték tetten és bírságolták meg, akik már jó ideje visszajártak, és nem mindig szelektív hulladékot hoztak magukkal.
A természeti értékekben, zöldterületekben gazdag Pesthidegkút- és Gercse-környéki illegális szemetelés megelőzésére most áprilisban lovas rendőrök álltak szolgálatba a budai kerületben. Emellett egyre többen csatlakoznak önkéntesként a kerületi közösségi takarítási akciókhoz, amikor elsősorban a kirándulóhelyeket és a környéküket szabadítják meg az illegálisan lerakott hulladéktól.
Azontúl, hogy Őrsi Gergely II. kerületi polgármester elmondása alapján egy-egy alkalommal máig döbbenetes mennyiségű szemetet szednek össze, találtak nemegy hulladékkülönlegességet. Került elő 4 forint 70 filléres zacskós tej, másfél évtizede lejárt sörösdoboz és harminc-negyven éves tévékészülékek.
Az elmúlt években megközelítőleg 14 millió forintot biztosított a II. kerület költségvetése az illegálisan elhelyezett hulladékok begyűjtésére.
Nagy kiterjedésűnek mondható illegális szemétlerakó a budai Hegyvidéken sem található. Ugyanakkor a XII. kerület tájékoztatása szerint az utóbbi egy évben egyre több bejelentést kapnak az illegális hulladék miatt. Nagy eséllyel azért, mert a pandémia generálta otthoni munkavégzés hatására hirtelen megsokszorozódott a háztartási és az építési hulladék mennyisége.
Éppen ezért speciális munkacsoport alakult a kerületben, amelyik folyamatosan rendezi, takarítja a szemetes területeket. A hegyvidéki önkormányzat évente 250-300 komposztálót is kioszt a lakosságnak, ahogy a helyiek 2017 óta részt vehetnek a kerületi ágaprítási programban is, amikor az önkormányzat ingatlanonként tíz köbméter zöldhulladékot ingyenesen darál le.
Elképesztő a mentalitás, amikor egyeseknek természetes, hogy feleslegessé vált holmijaikat csak úgy eldobálják a köztereken. Éppen ezért hatalmas szükség lenne az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, hogy a szemetelés helytelen, a közösség számára rendkívül zavaró cselekmény – fejtette ki az Indexnek Beleznay Zsuzsanna, Terézváros alpolgármestere, akinek meggyőződése, hogy törvényi szinten jóval szigorúbb szankciókkal, magasabb díjtételekkel kellene fellépnünk az illegális szemeteléssel szemben.
A városvezető ezért is gondolja így, mert az illegális szemétlerakás Terézvárosban évek óta súlyos, költségvetési szempontból évente többmilliós probléma. Hetente közel nyolc köbméter illegális hulladékot szállítanak el a mindössze 2,38 négyzetkilométer területű Terézváros utcáiról. A nyolc köbméter szemét nagyjából egy hagyományos építkezéskor használt konténert jelent.
A legtöbb panasz a lakásfelújításokból adódó lakossági törmelék miatt érkezik, amikor olyan, egészen extrém dolgok is az utcára kerülnek, mint a matrac, a hűtőszekrény vagy a vécécsésze.
A megkérdezett kerületi önkormányzatok beszámolói alapján az illegális hulladéklerakás Óbudát érinti a legsúlyosabb, egyben a legváltozatosabb formában. A III. kerületi önkormányzat szerint az illegális hulladék kihelyezése Óbudán ráadásul évről évre markánsabban jelentkező probléma.
A helyi lakásépítések és felújítások számának dinamikus növekedésével arányosan nő a hulladéklerakatok száma és a szemét mennyisége. Mindeközben Óbuda-Békásmegyer földrajzi elhelyezkedése is vonzza az illegálishulladék-lerakókat, hiszen nem elég, hogy peremkerület nagy külterületekkel, a nehéz észlelhetőség miatt erdős-bozótos részeit is előszeretettel szemetelik tele.
A közterületi hulladékgyűjtők nem megfelelő használata is rendszeres probléma, mivel oda nem illő hulladékkal tömik meg a gyűjtőket, így azok hamar megtelnek, a többi hulladékot pedig sokan jobb híján a szemetesek körül, mellett helyezik el.
Általános tapasztalat továbbá Óbudán, hogy az üzletek a napi kommunális hulladékukat közterületi gyűjtőbe vagy a komposztkeretekre helyezik, ahogy egyre több lakó is.
Egy kerület küzdelmei számokban:
Az illegális szemétlerakás döntő mértékben Újbudán is a be nem épített zöldterületi részeken jellemző, a beépített, sűrűbben lakott területeken inkább kisebb gócpontokban gyűlik fel az illegálisan megjelenő szemét.
Azontúl, hogy gyakran érkezik bejelentés a lakosságtól, a kerület munkatársai is folyamatosan járják Újbudát illegális szemétlerakók után kutatva.
2021-re az önkormányzat bruttó 25 millió forintot biztosított az illegális hulladéklerakatok megszüntetésére, illetve a hulladék elszállítására – tájékoztatta az újbudai jegyző az Indexet.
(Borítókép: A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központja 2019. február 6-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)