Egy DESIS nevű hiperspektrális berendezés 6 hónapon át az űrből készít felvételeket a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növényzetéről, hogy aztán a kutatók ízekre szedhessék a több terabyte-nyi adatot.
A Német Légi- és Űrtávérzékelési Központnak (DLR – Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) van egy DESIS nevű úgynevezett hiperspektrális, vagyis a felszínborítást vizsgáló képalkotó berendezése. 2018. június 29-én szállította a SpaceX–15 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra, 2019 tavasza óta működik. A DESIS Magyarországról eddig még nem készített felvételt – egészen mostanáig. A Szegedi Tudományegyetem hétfőn közölte, hogy a gép a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közel 400 km²-es területéről fog felvételeket készíteni.
Az SZTE oldalán található hír szerint a DESIS szenzora május elsejétől egészen október végéig minden áthaladáskor készít felvételeket, az adatokat pedig az SZTE Természettudományi Kar Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratórium kutatói elemzik.
Hogy mi ennek a jelentősége? A kutatók az elkészült felvételek alapján több hónapos spektrumon fogják látni, hogy a termesztett növények különböző fejlődési szakaszai miképp néznek ki.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a napsütéses órák számát tekintve Magyarország egyik legjobb tájegységén található, a 6 hónapos kutatási időszakban több terabyte adat feldolgozását végzik el a kutatók geoinformatikai, távérzékelési képfeldolgozó elemzőrendszerek segítségével.
30×30 méteres térbeli felbontásban lehet majd elemezni digitális képfeldolgozási módszerekkel a területet, képenként körülbelül 9 milliárd adat jön létre minden egyes áthaladáskor.
Különösen a tavaszi vetésű napraforgó, szója és a legnagyobb területen termesztett hibrid kukorica megfigyelésére lesz lehetőség a vetés előtti talaj-előkészítéstől kezdve a vetésen át a betakarításig. A projektben a kutatócsoport tagjai elsősorban a talajadottságok, a csapadék, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás és a növényzet állapota közötti térbeli összefüggéseket szeretnék elemezni. A kutatócsoport tagjai a magyar szakemberek mellett üzbég és vietnámi doktoranduszhallgatók.
A kutatók szerint izgalmasnak ígérkeznek a klímaváltozással, a száradással kapcsolatos kutatási eredmények és a növényzet spektrális tulajdonságainak térbeli elemzése, valamint ezek összekapcsolása a növényzet vízigényének meghatározásával és a precíziós öntözési rendszerek üzemeltetésével.