Szerdán, azaz holnap költöznek be az első vendégek a luxushotelként megújult Matild Palotába. Az impozáns épületről alapos bejárás után sem állíthatunk mást, mint azt, hogy mára ismét ő a legcsinosabb hölgy a fővárosban. A török kézben lévő Matild Palota ráadásul a legméltóbb tisztelgés Budapest történelmi és kulturális hagyományai előtt.
Habsburg Mária Adél Amália Klotild főhercegnőnek anno sok különleges barátja volt. Ahogy akkoriban nevezték, a Duchess, aki a századforduló idején a mai Ferenciek terén álló ikonikus ikerpalotákat megálmodta, a legenda szerint még egy titkos bárt is építtetett a déli palota padlására, ahol fogadta vendégeit, a korabeli dekadens mozgalom tagjait. Elsősorban művészeket, akiknek a bulikedvelő nemes asszony az impozáns épület felső szintjén ezen felül loft lakásokat is kölcsön adott, hogy a drága barátok alkothassanak, valamint legyen hol kipihenniük a partyk fáradalmait.
Még meg sem nyitott a stílusosan felújított teraszos bár a luxushotelként újjászületett Matild Palota tetején, egész biztos, hogy a Duchess Budapest egyik új kedvenc helye, egyben szelfipontja lesz. Egyfelől mert közel 50 méter magasból kilátás nyílik szinte egész Budapestre, másfelől mert arany zsiráfok őrzik a kapukat, alulról pedig pávák támasztják az asztalokat. A július 15-én nyíló helyen a whiskey sor már sorakozik a pult fölött, és a sajtóbejárás női résztvevőivel pedig szinte egyszerre mondjuk ki, hogy hű, legyek olyan szerencsés az életben, hogy egyszer elhívnak ide randizni.
És még az is lehet, hogy a lányokkal tényleg szerencsénk lesz, mert a Marriott hotellánc legújabb ékköve, a holnaptól vendégeket is fogadó, hivatalos nevén Matild Palace, a Luxury Collection Hotel, Budapest nem kíván önmagával zárványt alkotni. És akkor most ezen a ponton mindenkinek a fantáziájára bízzuk, hogy startból milyen elit vagy kevésbé elit vendégkört képzel el egy török kézben lévő új budapesti luxushotelben. Ehhez képest
a cél, hogy a Matild Palotát a turisták és az üzleti ügyben utazók mellett a budapestiek, a magyarok is szeressék, magukénak érezzék, ezen belül is különösen az intézmény izgalmas vendéglátó egységeit.
Pláne azok után, hogy a hotel Duna utcai oldaláról belépve, a Spago Budapest étteremben olyan ellátást kaphatunk majd, mint egy hollywoodi sztár, miután az Oscar-gálák 27 éve állandó séfje pont a budapesti Matild Palotában nyitotta meg első európai éttermét. A világhírű osztrák-amerikai gasztrozseni mellesleg arról nevezetes, hogy pályafutása során éttermeivel számos rangos díj mellett több Michelin-csillagot is bezsebelt, és igazi kedvencnek számít többek között a Beverly Hills-i társasági, valamint kulináris életben.
Az már tényleg a felfoghatatlan gasztro és kulturális fúzió kategóriája, mert egyszerűen túl szürreális, hogy a hagyományos pesti kabaré és revü feléledését is Hollywood gasztropápájának köszönhetjük. Ugyanis szintén Wolfgang Puck és a Spago csapata fennhatósága alá tartozik a Matild Palotával együtt renovált egykori Belvárosi Kávéház is. A szeptemberben megnyíló egykori hamisítatlan pesti kávéházat a felújításon dolgozó restaurátor csapat részben korabeli rajzok és fényképek alapján elemről-elemre helyreállította, hogy valóban úgy fessen ma is, mint mikor például asztalai mellett Krúdy Gyula írta a Szindbádot.
Ekkor került elő az eredeti, kör alakú revü színpad is, amelyről a restaurátorok úgy szereztek tudomást, hogy a felújítás során egyszer csak beállított a házba a Matild Palota egykori idős gondnoka, aki megkérdezte, hogy mégis hol van a színpad. Így született meg a koncepció, hogy este 10-től a kétemeletes Matild Café & Cabaret zenés, táncos revüshow-val várja a vendégeket. Olyan műsorral, amely egykori népszerűsége ellenére mára teljesen kikopott a pesti éjszakából. Még úgy is, hogy a pesti kabaré egykor sikeres sajátmárkás fővárosi fejlesztés volt.
Maga a világhírű, görög származású díjnyertes designer, Maria Vafiadis sem bízott semmit a véletlenre. Azon túl, hogy alaposan utánanézett az épület történetének, látszik, hogy kellemes élmények érték a historikus budapesti gyógyfürdőkben, mert a Matild Palota számos pontján köszön vissza a gyönyörű türkizes zöld csempe és kissé misztikus hammam hangulat. Valószínűleg a hotel magukat önállósító okosvécéinek társaságában olyan lesz zuhanyozni a Matild Palotában, mintha a Lukácsban vagy a Széchenyi fürdőben ömlene ránk a meditatív gőz.
Azt maga Emre Pasli, a palota igazgatója mondta el, hogy a hazai egyetemi és akadémiai szférából is bőven vontak be konzulásnként szakembereket, hogy a műemlék épület minden egyes eleme megidézze az egykori Budapestet. Magát a felújítást egyébként a díjnyertes Puhl Antal és Dajka Péter építészek végezték. Ezért is Matild Palota belső tereinek uralkodó színe a jellegzetes Zsolnay-zöld lett, arról nem is beszélve, hogy a ház minden utolsó apró elemében is van gondolat és természetesen egyedi tervezés. Miközben tényleg nem üres marketing szöveg, amit a hotelvezér mond, hogy luxus ide vagy oda, a Matild Palotában járva egyáltalán nem feszeng az ember, cserébe úgy érzi, önmaga lehet egy ízléses, elemelt és a végtelenségig kifinomult, mégsem hivalkodó közegben.
Hiába hiszik sokan ma is, hogy az egymással szemben álló ikerpaloták a Dunához vezető út két oldalán egykor egy bájos ikerpár, Klotild és Matild tulajdonát alkották. A városi folklór mögött mindössze annyi a történelem, hogy a két hölgyemény közül egyedül Klotild létezett. Legalábbis akkoriban, amikor a paloták 1899–1902 között épültek.
Az első Matild egy egy 1251 és 1304 között élt bajor hercegné volt, akinek viszonylag keveset tudunk az életéről.
Bár a korszak itt akár még stimmelhetne is, az 1849-ben született második Matild mindössze 18 éves volt, mikor egy színházi előadás előtt szeretett volna elszívni egy cigarettát, de a dohányzást tiltó édesapja rányitott. Erre a fiatal lány a háta mögé rejtette az égő cigarettát, amely szerencsétlenül felgyújtotta a haját, amitől Matild olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy az életér már sajnos nem lehetett megmenteni.
A harmadik Matild pedig jóval az épületek elkészülte után, 1906-ban látta meg a napvilágot. Vagyis semmi sem bizonyítja, hogy ők lettek volna a névadók, inkább arról van szó, hogy a két név jól hangzó szóvégi összecsengése miatt terjedt el a köznyelvben a Klotild és Matild paloták elnevezés.
Az ikerpalota építő Habsburg Klotild (1846-1927), József főherceg felesége úgy gondolta, a két impozáns épület méltó kapu, egyben kecses női üdvözlet lesz az Erzsébet hídról Pestre érkezőknek. A tervezéssel a hercegnő az akkoriban jó kezűnek számító Korb Flóris és Giergl Kálmán építészeket bízta meg, és az 1899-ben kezdődő munkálatok 1902-ben már véget is értek. Páratlan szépségük mellett az is különlegessé tette az ikreket, hogy a kor szempontjából igencsak progresszív módon épültek, például vasszerkezetet kaptak az épületek, amit faragott kőburkolattal takartak el.
Mindeközben Budapest első liftjei is a Klotild palotákban közlekedtek. Itt a történet érdekessége, hogy a hercegnőnek liftet gyártó cég máig létezik, többek között a mai plázák, bevásárlóközpontok liftjeit építi. Mivel a Matild Palotát szerencsére nem érte bombatalálat a II. világháború idején, eredeti, pompás szecessziós Róth Miksa tervezte üvegfelületeinek, berakásainak egy része máig épen maradt, ezért a mostani felújítás alatt volt köztük olyan, amelyiket – kis túlzással –, csak le kellett porolni.
Ami szintén unikálissá teszi a két történelmi épületet, hogy a tér teljes szimmetrikusságának hála Klotild és Matild egymás tökéletes tükörképei. Még abban is, hogy mindketten 48 méter magasra nyújtózkodnak, és fejüket a főhercegi korona másolata fedi. Amikor megépültek, Klotild főhercegné szándékai szerint a földszint presszóknak, üzleteknek és galériáknak adott otthont, az első emelet helységeit egyesületeknek adták ki, a felsőbb szinteken pedig lakásokat alakítottak ki. Végül a háborús nehézségekre hivatkozva a Habsburgok 1917-ben eladták a palotákat.
Így kerültek egy vagyonos magyar földbirtokoshoz, majd jött a második világháború, ami után az ötvenes években állítottak helyre valamelyest az épületeket. A második világháború alatt súlyosan megrongálódtak, mindkét palota tetőzete és az északi épület Váci utca felőli szárnya is komoly sérüléseket szenvedett. Majd a hatvanas évek második felétől önkiszolgáló étterem üzemelt a kávéház helyén. A 1977-ben pedig mindkét palota műemléki védelmet kapott, és a neobarokk stílusú épületpár azóta UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
A rendszerváltás után Klotild a Postáé lett, és máig finoman fogalmazva tisztázatlan körülmények között kelt el 2002-ben. Az új jordán tulajdonosok legalább felújításba kezdtek, így 2012-ben meg is nyitotta kapuit az ötcsillagos Buddha Bar Hotel. Ha valaki még emlékszik, a luxushotel megnyitóján, annak bárjában akkor részt vett még Orbán Viktor kormányfő, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök és Erdő Péter bíboros-érsek is, akárcsak az akkori tudósítások alapján az összes Budapestre akkreditált nagykövet.
A Matild palotát 2014-ben a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat adta el 2,6 milliárd forintért a török Özyer csoport magyarországi cégének, a Melis Investmentnek. Az önkormányzat anno kiírta a palotavásárlásra a nemzetközi pályázatot, amelyre végül egyedül a törökök jelentkeztek. Hátszelet adva a projektnek, Orbán Viktor 2016 szeptemberében egy határozatban kiemelt nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a Matild Palota épp befejezett fejlesztését. Közben az Özyer csoport megvásárolta a szintén komoly hagyományokkal bíró Centrál Kávéházat is.
A három generációs török családi nagyvállalkozás tulajdonosai a hotellé alakuló Matild Palota eredeti megnyitóját 2017 nyarára tervezték, majd 2018-ban már tudni lehetett, hogy az ismert Marriott szállodalánc is beszáll a projektbe. Később volt szó 2019-es, majd 2020-as megnyitásról is, aztán közbeszólt a Covid, amelynek lecsengésével az első vendégek már holnap reggeltől birtokba vehetik az épületet.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)