Tizenhat havi vesszőfutás után egyelőre katasztrofális állapotban van a fővárosi rövid távú lakáskiadási piac, aminek hatását a futball-Eb a meccsekre érkező külföldiek vártnál kisebb száma és az alacsonyabb átlagárak mellett nem tudta eddig ellensúlyozni – mondta az Index érdeklődésére Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Információi szerint

és egyelőre kérdéses, hogy csak a hosszabb távú lakáskiadásba mentek át a tulajdonosok átmenetileg, vagy pedig végleg felhagytak a rövid távú lakáskiadással.

Az egyelőre megjósolhatatlan szerinte, hogy a júliusra várhatóan elkészülő, uniós oltást igazoló zöldkártyarendszer beindulásával valóban megindul-e az utazás Európában, illetve az is, hogy ebből mennyit profitálhat majd Budapest. Úgy vélte, hogy az Eb közel telt házas meccseiről világszerte közvetített képek jó és a biztonságot erősítő imázsát keltették a fővárosnak – legalábbis eddig még nem érkeztek tömeges megbetegedésre utaló hírek az itt szurkolókkal kapcsolatban –, azonban mivel az uniószerte várható nyitások miatt minden nagyobb város küzd majd a turistákért, ezért jó lenne tudni, hogy készül-e bármilyen állami vagy fővárosi marketingkampány az utazók idecsábítása érdekében. 

A szállásadók mindenesetre reménykednek a nézők előtt tartani tervezett Forma–1, majd a későbbiekben az Eucharisztikus Világtalálkozó látogatóvonzó hatásában, viszont a Sziget elmaradása nem kedvező számukra sem – mondta Schumicky Balázs. Úgy vélte, hogy a fapadosok forgalmának helyreállásáig várhatóan többségben lesznek az autóval és vonattal érkező külföldiek, ezért elsősorban azok a szálláshelyek lesznek előnyben, melyek parkolóval is rendelkeznek. Emellett elképesztően „last minute” lett a foglalás, a vendégek csak a rugalmas lemondási idejű szállásokat keresik, ami miatt a szállásadók számára is tervezhetetlen a szezon – tette hozzá Schumicky Balázs.

Ugyanakkor fájóan hiányoznak a fővárosi idegenforgalomnak a nagyobb vásárlóerővel rendelkező kínai, amerikai és nyugat-európai turisták.

De nem jön jól a talpra állni igyekvő szektor szereplőinek a júliustól újra bevezetett idegenforgalmiadó-fizetési kötelezettség sem, mivel drágítja a legálisan működő szállásokat, amit szeptembertől egyébként is terhel majd az okmányolvasó alkalmazásával kapcsolatos beruházás is

– mondta a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke.

A szabályok szerint eddig is le kellett jelenteni a vendégek főbb adatait – igaz, az MTÜ által üzemeltetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerébe anonimizált módon, statisztikai célból kerültek be ezek –, szeptembertől azonban egy okmányolvasó berendezéssel kell teljesíteni az adatszolgáltatást a Vendég Információs Zárt Adatbázisba (VIZA) is. Utóbbihoz elvileg csak a rendvédelmi szervek férnek hozzá, viszont amennyiben a bűnüldözés, bűnmegelőzés, a közrend, közbiztonság, államhatár rendje, az érintett és mások jogai, a biztonság és a tulajdon védelme, valamint körözés lefolytatása érdekében kérik le az adatokat, akkor megtudhatják, hogy egy adott szálláshelyen adott személy (név, születési hely és idő, nem, állampolgárság, anyja neve, okmány száma) mikortól meddig és hol szállt meg. 

Ez nagyjából egy 250–350 ezer forintos beruházás, de nem jön jókor a turisztikai szereplők számára, ráadásul sokszor a vendégek is a minél kevesebb személyes találkozás hívei a járvány utóhatásaként. Egyébként ígéretet kaptak a kisebb szálláskiadók, magánszálláshely-üzemeltetők a Magyar Turisztikai Ügynökségtől egy ingyenesen használható mobilapplikáció kifejlesztésére és használatára, azonban a jelen verziójában a tulajdonos személyes jelenlétét igényli minden érkező vendég bejelentkezésekor, ami kevéssé életszerű helyzeteket is eredményezhet.

Az Airbnb és Pozsony városa között a napokban megkötött turisztikai illetékbeszedési megállapodást alapvetően jó ötletnek tartja, amihez hasonló az elnök szerint a fővárosi rövid távú lakáskiadási piacot is fehéríthetné. A szállásközvetítő platform ugyanis közleményében kijelentette, hogy Prágával és Budapesttel is szeretnének hasonló megállapodást kötni.

Egy, a járvány előtt készült becslés alapján egy ilyen megállapodás után akár 20 százalékkal is emelkedhetne az önkormányzatok idegenforgalmiadó-bevétele, és lehetne piactisztító hatása is

– mondta Schumicky Balázs. Szerinte azonban ehhez szükség lenne arra is, hogy

• végre egységesítsék a fővárosban az idegenforgalmi adó meghatározásának módját,
• illetve arra, hogy legyen egy olyan megállapodás, amely értelmében a fővároshoz érkezhetne be a most alapvetően a kerületekhez befolyó adó, amelyet aztán továbbítanának a kerületekhez.

Úgy vélte, hogy mivel Pozsony is kerületekből áll, akár megoldható lenne a fővárosban is hasonló.

Persze az azért kérdéses, hogy Budapesten ennek valójában mennyi realitása van, tekintve, hogy a lényegesen jobban szabályozott parkolási rendszerek egységesítése terén sem sikerült egyezségre jutniuk az önkormányzatoknak. 

Az egyesület szerint az is fontos lenne a piac tisztulása érdekében, hogy ne csak egyetlen szállásközvetítő platformmal szülessen ilyen megállapodás, hanem az összessel, mivel így a feketézők elvesztenék a megspórolt idegenforgalmi adó jelentette 4 százalékos árelőnyt.

Schumiczky Balázs szerint az is fontos lenne, hogy lezáruljon a rövid távú lakáskiadás kapcsán a szabályozási kísérletek miatti bizonytalanság. A járvány előtt több kerületben is erősen korlátozó szabályokat hoztak, és bár a pandémia és a megyei kormányhivatal jogszerűségi vizsgálata miatt egyelőre háttérbe szorult például a VI. kerületi elvi szabályozás életbe lépése is, azért hosszabb távon elbizonytalanítja az esetleges befektetőket nemcsak ez, de az is, hogy a jövő évi választásokat követően egy esetleges ellenzéki győzelem esetén miként alakítanák át a vonatkozó jogszabályokat. Ezért nem is biztos, hogy a főváros lesz az ideális befektetési célpont; idén például elképesztő ütemben fejlődött a vidéki ingatlanpiac – tette hozzá az elnök. 

A főváros mást szeretne

Egyelőre még nem érkezett megkeresés az Airbnb-től, de még ha érkezne is, törvénymódosítás nélkül nem is tárgyalhatnánk a céggel – mondta az Index érdeklődésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint

Jelenleg ugyanis nem a fővárost illeti meg az idegenforgalmi adó beszedésének kizárólagos joga – az egy kivétel a Margit-sziget, amely fővárosi kezelésben van, mióta a tervezett teniszstadion beruházásai miatt elkerült a XIII. kerülettől –, de még ahhoz is jogszabályváltozás kéne, hogy a kerületekkel az adóbeszedés engedményezéséről szóló megállapodást lehessen adott esetben kötni. 

Ugyanakkor az adófizetés nélküli lakáskiadás csak az egyik probléma, amelyet ugyan valamelyest orvosolhatna egy efféle megoldás.

Mivel gyakorlatilag az történik, hogy egyesek kereskedelmi szálláshelykiadást végeznek, azonban nem így jelentik le a hatóságok felé, miközben kedvezményes adózást, lakosságnak járó kedvezményes rezsidíjakat vesznek igénybe az üzletszerű működés mellett, ezért hosszabb távon nem is ez lenne a jó megoldás a helyzet rendezésére

– jelentette ki Kiss Ambrus. A főváros javaslata az lenne, hogy amennyiben valaki életvitelszerűen az adott, időszakosan kiadott lakásban lakik, akkor számára nem korlátoznák a rövid távú kiadás lehetőségét. Abban az esetben azonban, ahol nem lakik az ingatlanban a tulajdonos, igenis korlátozni kellene, hogy ne egész évben legyen kiadható az ingatlan.

Az elmúlt években ugyanis ez kétségtelenül hozzájárult az albérletárak jelentős növekedéséhez és a lakhatási szegénység súlyosbodásához. Az egységes, minden kerületre vonatkozó szabályozás is épp azért lenne szükséges, mivel így elkerülhető lenne, hogy a rövid távú lakáskiadási szabályok kerületi szintű alakítgatásával egyes városrészek versenyelőnyre tegyenek szert. A pandémia előtt volt ezzel kapcsolatos egyeztetés a lakhatási szegénység ellen küzdő civil szervezetek bevonásával, azonban az elmúlt időszakban félbeszakadt az egységes szabályok kidolgozását előkészítő tárgyalássorozat. 

Még nem látszik, valóban megindul-e a nemzetközi turizmus, hogyan és mennyire áll vissza Budapesten a rövid távú lakáskiadási piac, a jövője meg pláne nem – mondta Kiss Ambrus. Épp ezért egyelőre egy nagyobb nemzetközi turisztikai kampányt sem lehet indítani, mivel a célcsoport sem világos, ráadásul önállóan a főváros ilyen tevékenységet nem is végez. 

(Borítókép: Airbnb-szálláshelyek kulcsszéfjei egy ház kapuja mellett a Kazinczy utcában, Budapest 7. kerületében 2020. február 20-án. Fotó: Turbéky Eszter / MTVA / Bizomány)