Tájékozatlanság, felvásárlási láz, alapanyag- és termékhiány jellemzi a vendéglátást elviteles műanyag termékekkel ellátó piacot. A törvény következetlenségei pedig az általános cél elérését is nehezítik olykor, mivel máris vannak kihasználható kiskapuk.
Hatalmas keveredés és általános tájékozatlanság van a vendéglátásban a július elsejétől hatályos, egyszer használatos műanyag termékek tiltásával kapcsolatban – számolt be az Indexnek tapasztalatairól Győrvári Gábor, a mintegy 16 ezer partnert ilyen termékekkel kiszolgáló Indepack Kft. ügyvezetője. Úgy vélte, hogy
az alapvetően jó szándékú és edukációs célú törvényi tiltás egyelőre alig pár terméket érint, és még annál is kisebb hatása lesz, mint amire előzetesen számítani lehetett.
Ráadásul ha a globális képet nézzük, akkor az élelmiszeripar, a kiskereskedelem vagy egyéb ipari szereplők messze több műanyag csomagolóanyagot használnak, mint a vendéglátás – hívta fel a figyelmet Győrvári Gábor.
Az egyik legáltalánosabb félreértés, hogy valamennyi ilyen egyszer használatos műanyag terméket érinti a tiltás, holott erről szó sincs – a részletekről, és arról, hogy pontosan mivel is jár ez a vendéglátók számára, itt írtunk bővebben.
Az ügyvezető szerint a tilalom közvetlenül inkább a nagykereskedelmi értékesítésben lesz először érezhető, a meglévő éttermi készletek pedig még felhasználhatóak. Beszélt arról is, hogy például a hagyományos, tetővel ellátott, kemény falú műanyag dobozokat nem érinti a változás.
Érdekes, hogy a helyben fogyasztásra használt műanyag tányérok mellett például a gulyásos tálakat is tiltja a jogszabály, de a fedeles verzióját már nem, ezért nem lennék meglepve, ha a plázák éttermeiben rövid időn belül fedéllel ellátott tálban szervíroznák a vásárlóknak a főzelékeket, a leveseket, amelyek fedéllel együtt kerülnek majd a kukába
– említ egy tipikusan várható magyar reakciót az ügyvezető.
Számos meglepő pontja van egyébként a júliustól hatályos törvénynek. Példaként említette, hogy amíg a kiskereskedelemben a 15 mikronnál vékonyabb nejlonzacskók – ugyan drágábban, mivel jelentősen megemelik az ezek után fizetendő termékdíjat, kilogrammonként 57 forintról 1990 forintra – továbbra is használhatók lesznek, addig a vásárlókat meglepetésként érheti, hogy a pénztárnál az erősebb, szalagfüles nejlontáskák már nem lesznek kaphatók.
Ugyancsak érdekes pontja a törvénynek, hogy
az eddig termékdíj nélkül forgalomba hozható, biológiailag lebomló műanyag tasakokat is megdrágítja július elsejétől,
ugyanis kilogrammonként 500 forintos termékdíjat róttak ki erre a termékköre, holott ennek szelektív gyűjtésével és komposztálásával csökkenthető a környezetterhelés.
Az új szabályozás az ugyan ipari körülmények között, de biológiailag lebontható, elsősorban magas keményítőtartalmú gabonafélékből (kukorica, rizs, búza) előállítható, hőre lágyuló műanyagból, azaz politejsavból (PLA) készülő egyszer használatos műanyagokat is a normál műanyagokhoz hasonlóan kezeli, ami például az evőeszközöknél okoz érdekes helyzetet. Eddig ugyanis az egyszerű műanyagból, a PLA-ból és bambuszból készülő evőeszközök voltak a piacon, de most, hogy a PLA-t is tiltják, marad a jobbára Kínából importált bambuszból, illetve FSC-tanúsítvánnyal ellátott egyéb fa alapanyagból készült egyszer használatos evőeszköz, ami a szállítás környezetterhelése miatt így már kevésbé csökkenti az ökológiai lábnyomot – jegyezi meg Győrvári Gábor.
A beszállítók tapasztalatai szerint a vendéglátósok többsége úgy reagált, ahogyan az várható volt.
Vagyis lehetőségeikhez mérten készletezni kezdtek, ezért az elmúlt hetekben egyes termékek ára is jelentősen emelkedett – mondta az Indepack ügyvezetője, hozzátéve, hogy a pandémia miatt tavaly óta eleve duplájára nőtt a kereslet a csomagolt evőeszközök iránt.
És nemcsak ezekből a kifutó egyszerű műanyagból, illetve PLA-ból készült termékekből van hiány a piacon, hanem egyes helyettesítő termékek alapanyagaiból is, mint a pizzásdobozokhoz használatos hullámkartonból, a tányérok, dobozok kiváltásához használt cukornádból, vagy az evőeszközöknél a bambuszból
– mondta Győrvári Gábor. A hullámkartonoknál például a korábbi két hét helyett most 6-8 hétbe telik, mire a jellemzően magyar, szlovén és a baltikumi gyártóktól származó alapanyagból készült termékekkel el tudják látni a partnereiket. A papíráruknál csak idén a harmadik áremelésen vannak túl a gyártók, ami a csomagolóanyag-forgalmazók életét is nagyon megnehezíti, mivel ha egy nagyobb partner ártartással kér árajánlatot, nem biztos, hogy ilyen szállítási körülmények mellett vállalni is tudják a teljesítését.
Ráadásul mivel az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos tiltás uniós irányelv alapján érvényesül július elsejétől – még ha a magyar szabályozás bizonyos pontokon szigorúbb is az uniósnál –, mindez azzal jár, hogy a teljes uniós kereslet rázúdult a koronavírus-járvány és egyéb okok miatt eleve lassabb és drágább logisztikával működő gyártókra.
Márpedig hiába rendel egy magyar cég a kínai gyártótól, ha egy eleve nagyobb piacot ellátó német versenytárs is bejelentkezik, nyilván nem minket fognak kiszolgálni először – jegyzi meg az ügyvezető. És mindez a termék árát is megdobja: példaként említette, hogy egy nemrég általuk importált, 40 lábas konténernyi kínai árut 3 ezer helyett 12,5 ezer dollárért tudtak Magyarországra szállíttatni. Ez azzal jár, hogy egy 3 forintos termék akár 6 forintba is kerülhet, a drágábbak esetében pedig nagyobb árréseket is elképzelhetőnek tart a piacon. Az evőeszközöknél pedig az eddig egyeduralkodó műanyagok helyett a bambusz és a mosható termékek felé nyomja a piacot.
Egyébként egyes gyártók már most elkezdték újrahasználhatóként hirdetni a hagyományos műanyag evőeszköz termékeiket, és szívószálaknál is megjelent már a mosogatható termék, bár kérdéses, mekkora lesz erre a fogyasztói kereslet
– említ egy egészen új trendet az ügyvezető.
Minderre pedig az ad lehetőséget, hogy a magyar szabályozás nem határozza meg, hogy hány grammos súlytól számít újrahasznosíthatónak például egy evőeszköz. Ha megszabták volna, hogy például 8–10 grammtól, akkor ez a kiskapu bezárható lett volna, így azonban a gyártói, a vendéglátós és a fogyasztói belátásra van bízva, mennyire rövid az útja a kukáig ezeknek a termékeknek.
Az éttermi csomagolóanyagok piacán azt láttuk az elmúlt évben az elviteles dobozok iránti őrült kereslet mellett, hogy a kisebb szereplőket, akiknek kevésbé volt megfelelő raktárkapacitásuk, nagyon megviselte a pandémiás helyzet, míg a hozzánk hasonló nagyobb cégeket kevésbé – mondta az Indexnek Győrvári Gábor, akinek a cége növekedéssel és több mint egymilliárd forintos árbevétellel zárta 2020-at. Szavai szerint idén eddig a tavalyihoz nagyon hasonlóan alakul az év, ezért egyelőre további növekedéssel kalkulálnak.
A júliusi változásokra már jó előre felkészültek, műanyag szívószálat például már egy éve nem forgalmaznak a vendéglátással foglalkozó partnereiknek, a nejlonzacskókra kirótt termékdíj emelése miatt pedig várhatóan maradnak a lebomló termékek forgalmazása mellett. Ugyanakkor az alapanyaghiány mellett a pandémia alakulásával – egy esetleges negyedik járványhullám bekövetkeztével – kapcsolatos bizonytalanságok még okozhatnak meglepetéseket az egyébként néhány 10 milliárd forintos piacon.
(Borítókép: Vendégek étkeznek egy zsúfolt étteremben, Miamiban 2016. június 11-én. Fotó: Jeffrey Greenberg / Universal Images Group / Getty Images)