Csütörtöktől merőben más szabályok vonatkoznak a netes rendelésre és a webáruházak használatára. 22 euró alatt eddig nem kellett az unión kívülről rendelt terméket vámkezelni, és a postai, gyorspostai szolgáltatók áfa nélkül szállították ki a magánszemélyeknek ezeket az árukat. Ennek most vége.
Július 1-jétől új korszak köszönt be Magyarországon, akárcsak az unió többi tagállamában, az online rendelések történetében. Ez leginkább várhatóan drágulást jelent majd a vásárlók számára, mert csütörtöktől, azaz mától áfa és adott esetben vám is kerül az unión kívülről, eddig jellemzően Kínából, olcsón, neten rendelt termékekre.
Ragályi Mónika, a Trans-Sped Csoport vámosztályvezetője volt az Index segítségére, hogy megértsük az új EU-s szabályozás lényegét, és megismerkedjünk a praktikus teendőkkel.
Kiket érintenek az új uniós szabályok?
Tágabb értelemben a globális e-kereskedelmi szektor szereplőit, és persze a vásárlókat. Az új szabályozás befolyással lesz a webáruházak áfakötelezettségeire, melyek nemcsak a magyaroknak, hanem az EU többi országába is értékesítenek.
Pontosan mi változik, ha mostantól webshopból, online rendelek?
Nagy eséllyel csütörtöktől többet fogok fizetni az EU-n kívülről rendelt árukért, így összességében kevésbé éri meg online rendelni, különösen az olcsó kínainak mondott platformokról.
Hivatalosan arról van szó, hogy
július 1-től megszűnt az unión kívüli, harmadik országból érkező, 22 euró alatti áruk eddigi áfamentessége.
Vagyis mostantól minden, Európai Unión kívülről érkező termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől. 150 euró feletti értéknél pedig még a vámot is megfizettetik velünk, 150 euróig a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad.
Itt érdemes külön kiemelni, hogy néhány termék ezalól kivételt jelent, amire már 150 euró alatt is vámot kell fizetni:
Erre mégis miért volt szükség?
Főként azért, mert az EU érvelése szerint az unió vámhatárain túli online kereskedelem eddigi gyakorlata komoly bevételkiesést hozott a tagállamoknak, míg az EU-n kívüli kereskedők jogosulatlan üzleti előnyhöz jutottak. Éppen ezért az új szabályozás célja, hogy kiegyenlítettebb erőviszonyok jöjjenek létre az uniós és a nem uniós vállalkozások között.
Mondani sem kell, hogy az évtizedek alatt – különösen a pandémia hatására – hatalmasat robbant az e-kereskedelem. Ragályi Mónika szerint az online vásárlás 300 százalékkal nőtt az utóbbi másfél évtizedben, miközben csak az adózás, a fogyasztó és a termékbiztonság szorult háttérbe. Magát az eddigi 22 eurós áfamentes értékhatárt egyébként még a webes kereskedelem őskorában, 1983-ban vezették be. Ám azóta mára irdatlan mennyiségű áru ömlik az EU-ba, ráadásul igencsak kedvező feltételekkel, hiszen az eleve olcsó áru értékén és a szállítási költségen kívül máig nem kellett mást fizetni.
Nem csoda, hogy eddig bőven jobban megérte Kínából megrendelni például az olcsó mobiltelefontokot és magát a telefont, mint itthon besétálni egy üzletbe. Úgyhogy itt a boltok is valamilyen szinten védve lesznek. A vámszakértő arról is beszélt, hogy az korábban szintén számtalan problémát okozott, hogy az EU-n kívüli eladó nem az áru valós értékét tüntette föl a küldeményen, hogy beleférjen a 22 eurós értékhatárba. A kimutatások alapján a postán érkező ilyen típusú küldemények 62–65 százaléka ennél magasabb értékű volt.
Ez egy uniós szabályozás, szóval mégis melyik áfát fogom vásárlóként megfizetni, ha például egy kínai webshopból rendelek?
A 27 százalékos magyar áfát. Az új szabály úgy szól, hogy mindig a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes áfamértékkel.
Ha a terméket májusban vagy júniusban megrendeltem az unión kívülről, de még nem érkezett meg, akkor is kell áfát és/vagy vámot fizetnem?
Igen. Függetlenül attól, hogy eredetileg mennyibe került az adott termék, és mikor adtam föl a rendelést.
Ki, mikor és hogyan fogja rajtunk az áfát és a vámot behajtani?
A megrendelt küldemények jelentős része várhatóan nagy e-kereskedelmi platformokról, azaz ismert, népszerű webáruházakból fog érkezni, akik bejelentkeztek az úgynevezett Import One Stop Shop rendszerbe (IOSS). Ezzel pedig nagyban leegyszerűsítik majd a vámadminisztrációt, mert az IOSS-rendszerben működő kereskedők az áfát már a vásárlás pillanatában beszedik a vásárlótól, és automatikusan fizetik meg azt az adóhatóságnak.
Ha valaki viszont olyan webshopból vásárol, amelyik nem tagja az IOSS-rendszernek, akkor a postai szállítmányozóknak egy különleges szabályozás (SA – Special Arrangement) keretében lehetőségük van arra, hogy automatikusan elvégezzék a vámkezelést, és utána szállítsák ki a csomagot. A postai szolgáltató a vámkezelésért külön díjat is felszámíthat. Ezzel a szállítmányozók még mindig egyszerűsítik az áfafizetést a vásárlók számára.
Ugyanezt kicsivel konkrétabban és megfoghatóbban úgy kell elképzelni, hogy a Magyar Posta már közölte, ők automatikusan vámkezelik ezeket a például Kínából érkező webáruházi termékeket. Feltéve, ha a vásárló másként nem rendelkezik, és minden adat rendelkezésre áll.
Az új rendszer hogy fog kinézni a Magyar Postánál?
A Posta a vámkezeléshez új díjrendszert alakított ki, és a termékek értékével arányosan, sávosan határozta meg az összegeket.
A vám elé állítás aktuális díjai a Magyar Postán:
Illetve ha a vásárló úgy dönt, hogy inkább maga szeretné intézni a vámkezelést, erre is lesz lehetősége. Szintén a NAV-hoz kell fordulni, ha sem az eladó, sem a fuvarozó nem alkalmazza a most felsorolt könnyítéseket. Ilyenkor vásárlóként az áfát a behozatali vámeljáráskor kell megfizetnünk.
Mit kell tudni a NAV új, eVÁM webalkalmazásáról?
Július 1-jétől a NAV új, eVÁM webes felületén keresztül is benyújthatjuk a vámáru-nyilatkozatot. Ez azért is éri meg, mert a vámkezelés ekkor díjtalan, ellentétben a fent említett postai tételekkel. A vámkezelt termék áfáját ezen az eVÁM portálon át is utalhatjuk.
Ugyanakkor az eVÁM webfelület csak olyan küldeménynél használható, amelynek értéke nem lépi át a 150 eurót.
A címzettnek érvényes ügyfélkapu-regisztrációval kell rendelkeznie, és a csomag megérkezése előtt értesítenie kell a szállítócéget is – például a Magyar Postát vagy a gyorspostai szolgáltatót – arról, hogy a webes felületen saját maga szeretné a vámkezelést intézni.
Az eVÁM portál lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyfél a vámáru-nyilatkozatait tervezetként elmentse, és a beküldést egy későbbi időpontban végezze el.
2021. július 1-jétől tehát a magánszemély ügyfelek az eVÁM felületén is kitölthetik a vámáru-nyilatkozatot, és – miután ezt az igényüket a postai szolgáltatónak, annak weboldalán jelezték – vámkezelési díj nélkül intézhetik az Európai Unión kívülről érkező, 150 eurót meg nem haladó értékű áruk vámkezelését.
Mire lesz még érdemes figyelni újabban az EU-n kívüli rendeléseknél?
Az unión kívülről érkező küldeményeknél minden eddiginél fontosabb lesz a pontos címadatok (név, cím) mellett az elektronikus elérhetőségek (e-mail, telefon) megadása is, mert a megfelelő adatok birtokában egyfelől a posta automatikusan elvégzi a vámeljárást, és kézbesíti a küldeményt. Másfelől, ha vámkezeléskor kérdés merül fel, a vámkezelést végző szolgáltató fel tudja keresni a címzettet.
+1 tipp az unión kívülről rendelőknek, hogy a rendelés és a fizetés után mentsék el az erről szóló visszaigazolást, vagy készítsenek róla képernyőfotót, mert előfordulhat, hogy szükség lesz rá a vámkezelés során.
(Borítókép: Egy nő online vásárol. Fotó: Carol Smiljan / NurPhoto / Getty Images)