Új zöld monetáris politikai eszköztár-stratégiát hirdetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ennek alapján a jegybank folyamatosan vizsgálja, hogy a monetáris politikai eszköztár egyes elemei hogyan segíthetik az árstabilitás elérése mellett a környezeti fenntarthatósági célok elérését – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.
Nyilvánvaló, hogy a környezeti feltételeket figyelmen kívül hagyva gazdasági növekedést elérni nem lehet, a klímaváltozásra mindenkinek reagálnia kell
– tette hozzá. A monetáris tanács a zöld jegybanki eszköztár-stratégiával összhangban és annak első lépéseként augusztustól Zöld jelzáloglevél-vásárlási program, majd októbertől NHP zöldOtthon Program elindításáról határozott. A programok további részleteit a következő hetekben egyeztetik a piaci szereplőkkel – mondta, és jelezte, az MNB hosszú távú célja, hogy elősegítse a zöld pénzügyi rendszer kiépülését Magyarországon. Közlése szerint
A ZÖLD OTTHON PROGRAMOT kétszázMILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEGGEL HIRDETIK MEG, CSAK LAKOSSÁGI ÜGYFELEK VEHETIK FEL A TELJES FUTAMIDŐ ALATT FIX KAMATOZÁSÚ HITELT.
Az MNB ezúttal is nullaszázalékos kamat mellett biztosít majd refinanszírozási forrást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig rögzített ügyleti kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfeleknek. A program keretében magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújtható hitel, legfeljebb hetvenmillió forint összegben és maximum 25 éves futamidővel.
Közölte: a Zöld jelzáloglevél-vásárlási program stratégiai célja, hogy célzott vásárlásokon keresztül hozzájáruljon a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtéséhez, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelek terjedéséhez. Mindez közvetetten támogatja az energetikai szempontból korszerű ingatlanok építését – mondta. A monetáris tanács döntése értelmében az MNB kétszázmilliárd forintos vásárlási összeg elérésekor felülvizsgálja a programot.
Kitért arra, hogy a jegybank már az elmúlt években is számos lépést tett, hogy elősegítse a zöld pénzügyi piacok fejlődését, valamint erősítse a környezettudatos fogyasztói szemléletmódot, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Mérföldkőnek tekinthető az alelnök szerint, hogy az Országgyűlés 2021. május 28-i döntése alapján az MNB mandátuma Európában elsőként a környezeti fenntarthatóság előmozdítására is kiterjed. Ezért az MNB a jegybanktörvényben rögzített feladataival összhangban küldetésének tekinti, hogy elsődleges árstabilitási céljának veszélyeztetése nélkül, hosszú távú környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett alakítsa ki monetáris politikai eszköztárát, amivel hozzájárul Magyarország fenntartható felzárkózásához.
Hangsúlyozta, hogy a környezeti fenntarthatóság érvényesítése nem érinti a monetáris politika irányultságát. A kamatemelési ciklus addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A havi emelések mértékét illetően a júliusi döntés meghatározó lesz.
A 2,5 százalékos kamat rendkívül kedvező, hiszen a legalább két meglévő gyermekkel (vagy két gyermek vállalásával) igényelhető csokhitel kamata például három százalék, ráadásul míg ezzel két gyermeknél tíz, háromnál pedig tizenötmillió forint a maximális hitelösszeg, a zöld lakáshitelnél hetvenmillió forint a plafon – írja a Bankmonitor.hu.
A szakportál szerint a 0,5 százalékos kamatkülönbség forintra váltva azt jelenti, hogy míg egy tizenöt millió forintos, húszéves futamidejű csokhitel havi törlesztője körülbelül 83 ezer forint, addig a zöld hitelnél 79,5 ezer forint lesz ugyanez. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal családnak érdemes megfontolnia, hogy a csokhitel helyett az új, zöld lakáshitelt válassza, már csak azért is, mert itt nem kell például gyermeket vállalniuk, ráadásul az eddigi információk szerint még csak a lakásban sem kell feltétlenül élniük. Az egyetlen kitétel az, hogy a megvásárolni kívánt új építésű ingatlan legalább BB energetikai besorolású legyen, ezt azonban az MNB adatai szerint jelenleg csak minden második új építésű lakás teljesíti.
(Borítókép: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 26-án. Fotó: Soós Lajos / Index)