A WHO hiába kongatja a vészharangot, a gazdag országok egyelőre csigalassúsággal juttatnak a szegényeknek a koronavírus elleni vakcinákból. Ez számukra egészségügyi katasztrófával ér fel, a világgazdaságnak pedig ezermilliárdokban mérhető veszteséget okozhat.
A kutatók a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztése óta egyre hangosabban jelzik annak a jelentőségét, hogy a vakcinákat globálisan egyenlő mértékben kell elosztani. A dolog lényege, hogy ha csak azok az államok tudnak nagy mennyiségben vásárolni belőle, akiknek telik rá, akkor a szegényebb régiókban továbbra is szabadon terjedhet a fertőzés, ez pedig teret ad az egyre nagyobb reprodukciós rátával rendelkező variánsok megjelenésének.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO igazgatója még 2021 januárjában hangoztatta egy sajtótájékoztatón, hogy az egyenlő elosztás nem csak erkölcsi minimum: a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara számításai szerint 9200 milliárd dolláros veszteséget szenvedhet el a világgazdaság, ha nem figyel oda a fejlődőnek nevezett országok immunizálására. Ennek elkerülésére hozták létre a Covax nevű kezdeményezést.
Az eddig beadott 1,8 milliárd dózisnak csak mintegy 0,4 százalékát adták be alacsony jövedelmű országokban. Ez erkölcsileg, járványügyileg és gazdaságilag is elfogadhatatlan
– kongatta meg a vészharangot az Egészségügyi Világszervezet feje egy júniusi donorkonferencia után tartott sajtótájékoztatón.
A gazdasági és a közegészségügyi veszély valós: a Nature-nek több kutató is arról nyilatkozott hétfőn, hogy a jelenlegi trend alapján még legalább két évig eltart, amíg a legszegényebb országok lakosságának jelentős részét be lehet oltani a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen. A Nemzetközi Valutaalap kutatói úgy látják,
ahhoz, hogy a világ népességének hetven százalékát megfelelően immunizálják, csaknem 11 milliárd adag vakcinára lesz szükség, ám július 4-ig mindössze 3,2 milliárd dózist adtak be.
Ha a mostani sebességgel haladnak az oltási kampányok, év végéig nagyjából hatmilliárd adagnál tartunk majd. (Korábban a hetvenszázalékos átoltottsági küszöbhöz kötötték a nyájimmunitás kialakulását, ami elég ahhoz, hogy sikerüljön megálljt parancsolni a vírus terjedésének, ám a fertőzőképesebb mutánsok felülírták ezt az álláspontot.)
A Nature-nek nyilatkozó tudósok súlyos problémára hívták fel a figyelmet: az Our World in Data nevű statisztikai oldal adatai a vakcinák mintegy nyolcan százalékát a magas és közepes jövedelmű országok lakosai kapták meg, az alacsonyabb jövedelmű országok lakóinak mindössze az oltóanyagok egy százalékát sikerült kiszórni, ami elkeserítő látlelet.
A júniusi cornwalli G7-csúcson Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, az Egyesült Államok a korábban ígért 87,5 millió dózist megtoldja ötszázmillióval, ezeket is a Pfizer és a BioNTech gyártja majd. Az Egyesült Királyság száz, Franciaország, Japán és Németország harminc-harmincmillió adag szállítását vállalta. Kína eddig mintegy harmincmillió adagot szállított 59 országba. Ám az észak-karolinai Duke Global Health Innovation Center igazgatóhelyettese, Andrea Taylor úgy véli, ezek a vállalások sem jelentenek áttörést, és a 2023-as dátumot nem hozzák előbbre.
Gátolja az oltási kampányok felpörgetését, hogy az uniós beszerzés körüli anomáliák miatt az EU megszigorította a vakcinák kivitelét az EU-ból. Februártól India is így tett, még a Covax keretében szállítandó vakcinák exportját is leállította az egyre eldurvuló járványhelyzet miatt. Mivel India a világ legnagyobb vakcinaexportőre – tíz adag oltóanyagból hat itteni gyárakban készül –, ez a lépés alaposan visszavetette az oltási ütemet. Az AstraZeneca sem tudta teljesíteni, amit a Covaxon belül vállalt, 2020 végéig négyszázmillió dózist gyártottak volna csak a szegény országoknak, idén márciusig 28 millió készült el. Idén február és május között csak az afrikai országoknak 66 millió Covax-vakcinát kellett volna megkapniuk, ebből 18,2 millió lett.
A Covax keretében azt fogadták meg a fejlett országok, hogy 2021 végéig biztosítják az alacsony és közepes jövedelmű országok egyötödének az oltást. A dolog már csak azért is egyre sürgetőbb, mert Afrika számos országában meredeken emelkedik a fertőzések száma, és azt az Afrikai Betegségmegelőzési Központ (Africa CDC) is megerősíti. A WHO friss jelentése szerint június utolsó két hetében 25–39 százalékkal emelkedett az új Covid-fertőzéses esetek száma.
Eközben a kontinens teljes népességének – ez mintegy 1,2 milliárd ember – csak a két százaléka kapott meg legalább egy oltást, és csak egy százalékuk immunizált teljes mértékben.
Egyenesen fogok fogalmazni: Afrikában ezt a harcot nem fogjuk megnyerni a vírussal szemben. Ezért nekem teljesen mindegy, hogy a Covaxból vagy más forrásból szerzünk vakcinákat. Egyetlen dolog számít, hogy gyorsan szerezzük be
– hangoztatta borúsan John Nkengasong, az afrikai CDC vezetője egy június végi sajtótájékoztatón.
Az Afrikai Unió más vonalon is próbálkozik, a Világbank pénzügyi segítségével mintegy négyszázmillió egyadagos Johnson&Johnson-vakcinát próbálnak beszerezni.
A fent idézett Andrea Taylor hangsúlyozta, most a gazdag országokon a sor, hogy fogják fel a helyzet súlyát, és azonnal küldjenek vakcinát a fejletlenebb országoknak. A WHO ugyanezt harsogja tagállamainak, ám Soumya Swaminathan, a szervezet vezető kutatója szerint már elkéstek, ez vezetett oda, hogy a vírus tovább terjedhetett és terjed most is.
(Borítókép: Idős emberek sorban állnak a Sinopharm-vakcináért 2021. március 29-én Zimbabwében. Fotó: Tafadzwa Ufumeli / Getty Images)