Már a rajtkövön áll a kormány Úszó Nemzet Programja, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy minden magyar gyermek tanuljon meg úszni, és mindannyiunktól legfeljebb húsz perc távolságra legyen egy uszoda. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár mesélt a nagyszabású projekt részleteiről az Indexnek.
Meglehetősen riasztó tény, hogy hivatalosan a felnőtt magyar lakossága mindössze negyede tud úszni. Jó kérdés, hogy közülük ki bír tényleges, vízbiztos tudással, vagyis képes a vízben egyszerre kétszáz métert magabiztosan végigtempózni.
Az már kifejezetten rémisztő, hogy Európában évente 27 ezer ember fullad vízbe, többségében öt és tizenöt év közti gyermekek. Részben ezért is tűzte ki célul a kormány, hogy legkésőbb tízéves koráig minden magyar gyermek tanuljon meg úszni
– árulta el az Indexnek Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, mi a két éve életre hívott Úszó Nemzet Program lényege.
Bár a látványos stadionépítésekkel szemben kevésbé kapott nagy hírverést, a kormány tanuszodaprogramjának keretében 2014 óta
Pont egy hete nyitotta meg kapuit a Modern Városok Program keretében épült soproni, high-tech Lőver Uszoda, amely a maga 11 600 négyzetméterével jelenleg a Duna Aréna után a második legnagyobb befogadóképességű és alapterületű hazai sportuszoda.
Veszprém ötmedencés sportuszodáját szintén a közelmúltban, június közepén vehették birtokba a helyiek, az új nyíregyházi komplexumot pedig június elején. Így mára minden megyei székhelyű város elmondhatja magáról, hogy van saját fedett uszodája.
Az említett három létesítmény ráadásul ötvenméteres versenymedencével is rendelkezik, ezért nem csak a kicsik oktatására és a lakossági sportolásra alkalmasak, edzőtáboroknak és nemzetközi versenyeknek ugyanúgy otthont adhatnak.
+1. Az úszás nem utolsósorban erősebbé, egészségesebbé tesz.
„Azért is vágtunk bele az ambiciózus projektbe, mert túl azon, hogy jelentős hiány volt a vízfelületekből, nagyon régi, elavult uszodákat láthattunk, köztük balesetveszélyes épületeket. Például 2013-ban a zuglói BVSC-uszodában, ahol az egyik versenyen feldőlt a nézőtérre felvezető mobil lépcső, amitől többen is súlyosan megsérültek. Nyíregyházán, miközben egy 110 ezres városról beszélünk, gyerekkoromban élsportolóként is végig egy sátras medencében edzettünk” – emlékezett vissza Szabó Tünde a mai szemmel méltatlannak mondható körülményekre.
Az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes úszó, szakedző hozzáteszi, az uszodákat elsősorban a szerint építették, valamint húzzák fel folyamatosan, hogy
minden gyermek legfeljebb húsz perc alatt eljusson az uszodáig.
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) Minden gyermek tanuljon meg úszni programja már 2013 óta tanítja úszni az óvodásokat, kisiskolásokat, a jelenlegi kapacitás 35 ezer kisgyermek bevonására ad lehetőséget, 1137 óvodát és iskolát kiszolgálva, ami összesen egy adott tanévben az érintett korosztályok közel harmincöt-negyven százalékát fedi le. Ezt az arányt szeretné a kormány éveken belül száz százalékra emelni, mindezt úgy, hogy az úszásoktatást országszerte beépítik a tanrendbe.
Éppen ezért a szakemberek, köztük úszóedzők, pedagógusok és oktatáspolitikusok által összeállított Úszó Nemzet Program a logisztika, a gyerekek uszodába szállítása mellett számol azzal is, hogy a megvalósulásához éveken belül több ezer szakemberre lesz szükség, aki a medence széle mellől megtanítja úszni az óvodásokat, kisiskolásokat.
Bár Szabó Tünde szerint már most sem állunk rosszul, jelenleg 800 és ezer közé tehető itthon a hadra fogható profi úszásoktatók száma.
A pedagógusutánpótlás-nevelésről a Testnevelési Egyetemmel közösen a MÚSZ gondoskodik, elsősorban a testnevelő tanárok továbbképzésével, amely egyértelműen a legegyszerűbb módja annak, hogy helyi szinten legyen, aki az úszás alapjait átadja a gyerekeknek. Arról nem is beszélve, ha minden gyerek mielőbb úszni tanul, a jó szemű szakemberek már kicsi korban ki tudják emelni a tehetségeket. Ha van kiből válogatni, nagyon erős lesz az utánpótlás, és általa az élsport is
– magyarázta Szabó Tünde, akin hatéves korában vette észre az iskolai úszóedző, hogy a többieknél jobban fekszik a vízen.
Mivel a történetben viszonylag sok a változó, eltérő lehet a térség lakosságának megfelelően az alapterület, a medencék száma, akárcsak azok funkciói, különösebben nem érdemes átlagos uszodabekerülési költséget számolgatni. A nyíregyházi uszoda esetében a teljes beruházás összege például 3 milliárd forint, ebből 1,7 milliárd tao, a fennmaradó 1,3 milliárd forint pedig az Emmi által biztosított állami forrás volt, majd a létesítmény a műszaki átadás után az önkormányzat tulajdonába került. Ha egy város jelzi a kormány felé, hogy uszodát szeretne, a szakmai bizottság megvizsgálja a feltételeket, majd javaslatot tesz a kormánynak. A tanuszoda-építési program mindig kormány által támogatott beruházás, ami persze nem zárja ki azt, ha az adott települési önkormányzat szeretné, akkor üzemeltethetik ők a létesítményt. Ez azonban kevésbé jellemző, mert mint Szabó Tünde elmondta, egy uszodai beruházás ritkán rentábilis. A kormánynak mégis megéri az uszodaprogramot működtetni, bővíteni, mert semmi sem értékesebb az egészségünknél, és maga a prevenció még mindig olcsóbb, mint a későbbi, költséges kórházi, egészségügyi kezelések.
Az eredetileg 2018-tól fejlesztett Úszó Nemzet Program, ha tehette volna, már 2020 szeptemberében elindul, ám a koronavírus a gyerekek központi úszásoktatását is meghiúsította.
Végül ha minden jól megy, és nem szól közbe a negyedik koronavírus-hullám, szeptembertől pilotprojektként Móron, Tokajban, Debrecenben és a XXII. kerületben, valamint térségükben már mind úszhatnak a gyerekek, ami már így is összességében több ezer óvodást és alsó tagozatost jelent.
Nagyon szeretnénk, ha pár éven belül mindenhol befejeződne az építkezés, miközben a MÚSZ-szal folyamatosan monitorozzuk, hogy hol vannak még fehér foltok szerte az országban, ahova újabb uszodákat lehetne építeni. Már csak azért is, mert évek óta érezzük, hogy mindenütt hatalmas az igény az uszodára, nagyon várják a lakók és az önkormányzatok is. Hiába húztuk fel nemrég az uszodát, hirtelen kevésnek bizonyul a vízfelület ott, ahol korábban nem volt
– számol be a pozitív tapasztalatokról a sportállamtitkár.
(Borítókép: A Lőver Uszoda az átadás előtti napon Sopronban, 2021. június 21-én. Fotó: Filep István / MTI)