Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni – jelentette ki Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján kedden, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban. Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Bizottság által július 14-én bemutatott Fit for 55 klímavédelmi intézkedéscsomagról a tagállamok kifejthették a véleményüket. Az EB javaslatcsomag egyébként azt célozza, hogy az Európai Unió 2030-ra elérhesse az 55 százalékos szén-dioxid-csökkentési célját az 1991-es szinthez képest. 

Az államtitkár az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy beigazolódtak a kormány kezdeti félelmei, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is. Ez annyit jelentene szerinte, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk a költségek finanszírozásához, ami megfogalmazása szerint jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családoknak. Szavai szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, különben a 2050-es klímasemlegességet nem lehet elérni, de ennek érdekében megvalósítható célokat kell kitűzni.

Mi úgy gondoljuk, az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, nem jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük.

Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg – hangsúlyozta az államtitkár.

Mint kiderült, a bizottság javaslatot tett egy úgynevezett szociális alap létrehozására, de ez az államtitkár szerint első ránézésre túlbürokratizált rendszernek tűnik, és úgy vélte, hogy a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell a forrásokat felhasználni.