Egyre több cég nyugdíjasokkal oldja meg a munkaerőhiányt, ugyanis a nyugdíjba vonulók közel harmada nem hagyja el a munka világát. Az időskorúak átlagosan havonta 100 ezer forinttal egészíthetik így ki a nyugdíjukat.
Úgy fest, a koronavírus harmadik hullámát követen ismét munkaerőhiánnyal néz szembe a magyar gazdaság. A jelenségről az elmúlt hetekben többször beszámoltunk:
Sokan a nyugdíjasokban látják a megoldást a problémára, ugyanis közülük egyre többen vállalnak ismét munkát, illetve a nyugdíjkorhatárt elérve sem mennek el nyugdíjba, hanem dolgoznak tovább.
Nem túlzás azt állítani, hogy a jövő a nyugdíjasoké (is)
– kezdte az Indexnek Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségének (KÖZÉSZ) alelnöke. Szerinte a dinamikusan fejlődő egészségipar, a modern orvoslás és az aktívabb nyugdíjaskor mind-mind azt hozza magával, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjba vonulás után már nem hagyják abba a munkát, inkább mindenféle lehetőséget keresnek, ahol hasznosan tölthetik el az idejüket.
A KÖZÉSZ alelnökétől megtudtuk, hogy
a nyugdíjas-szövetkezetet választók átlagosan heti két-négy napot dolgoznak négy-nyolc órában,
attól függően, hogy mennyi szabadidőt és egyéb elfoglaltságot szeretnének. „Ez egy nagyon alkalmazkodó forma, ahol a szövetkezetek megbízóinak munkaerőre van szükségük, a szövetkezetek pedig ezt az igényt maguk vállalják el aktív tagjaikkal. A nyugdíjasok rendkívül megbízhatóak, érdeklődőek, és fontosnak érzik munkájukat, örülnek a munkahelyi légkörnek és a társas kapcsolatok további ápolásnak” – fogalmazott Dolgos Attila.
A nyugdíjasok a kereskedelemtől a vendéglátáson keresztül egészen a feldolgozóiparig rengeteg feladatot el tudnak látni szerinte, jelenleg pedig túlnyomó részben könnyű fizikai munkát tudnak ajánlani a szövetkezetek, de alkalmanként irodai adminisztratív feladatok, nyelvigényes munkák is előfordulnak.
A Pénzcentrum a napokban összeszedte, hogy az ország különböző pontjain mennyit lehet keresni néhány felkínált pozícióban, ezek közül néhány példa:
Dolgos Attila szerint az átlagos kereset 80-120 ezer forint havonta, amit napi 4 óra munkával vagy heti két napban 8 órával el lehet érni. Viszont vannak, akik egész hónapban dolgoznak, ők 200-300 ezer forinttal is kiegészíthetik a nyugdíjukat.
A nyugdíjba vonulók nagyjából 5-15 százaléka nyugdíjas szövetkezeteken keresztül dolgozik tovább, kicsit több, 15-25 százalék lehet azon nyugdíjba vonulók aránya, akik főállásban maradnak munkában. Tehát a KÖZÉSZ adatai alapján minden harmadik nyugdíjas tovább dolgozik – persze nem teljes állásban, de életkorának és lehetőségeinek megfelelően.
Dolgos Attila az Indexnek elmondta azt is, hogy körülbelül 80 ezer aktív szövetkezeti nyugdíjas tag van Magyarországon, és körülbelül kétszer ennyien dolgoznak foglalkoztatottként. Mindkét szám dinamikusan emelkedik, az év végére pedig azt várják, hogy az aktív szövetkezeti tagok száma eléri majd a 100 ezer főt.
A KÖZÉSZ alelnöke szerint a nyugdíjas-szövetkezetek hamar ismertté váltak a munkaerőpiacon, a nagyobb vállalatok hamar meglátták bennük a stabil, megbízható munkaerőt, majd követték őket a kis- és középvállalkozások is.
A szektorra jellemző, hogy nagyon rugalmas, ezért biztosan nagy jövő előtt áll. A munkaerőpiac jelenlegi helyzetében, amikor alig van szabad magyar munkaerő, kevés a külföldi is, jelentősen megnő az atipikus szektor jelentősége a nyugdíjas-szövetkezetektől kezdve a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül a diákszövetkezetekig
– mondta az Indexnek Dolgos Attila, aki szerint ehhez még hozzájön, hogy várhatóan jövőre 20 százalékkal erősödnek a legalacsonyabb bérek, így a nyugdíjasok is tovább erősödő bérre számíthatnak. „Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon sokan választják ezt a munkavállalási formát” – tette hozzá a szövetség alelnöke.
(Borítókép: Egy nyugdíjas szállodai dolgozó takarítja a szobákat Floridában 2020. szeptember 25-én. Fotó: Jeff Greenberg / Getty Images)