Hazai nyitás ide vagy oda, a szezonálisan szokottnál egyelőre gyengébb a hazai baromfiszektor termékei iránti kereslet. Az egyes termékpályák szereplői váltakozó sikerrel tudják elismertetni a kiskereskedelemmel az egyes termékek árában az elmúlt egy év takarmányár-emelkedését, sok termék esetében még várat magára a megegyezés, és így az áremelés is, holott szükség lenne rá – mondta az Index érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A KSH május havi, termelői árakkal kapcsolatos jelentése szerint

ami 1,1 százalékponttal több az áprilisi emelkedésnél. Ezen belül a tyúkfélék árának emelkedése 3,7 százalékponttal 12,7 százalékosra gyorsult, a többi baromfiféle ára 6,9 százalékkal emelkedett tavaly májushoz képest, ami 1,4 százalékponttal mérsékeltebb az előző havinál. Az élő állat felvásárlási árának emelkedése azonban az elnök szerint nem biztosítja az ágazat jövedelmezőségét, az integrált termékpályákon szétterülő kockázatok miatt a feldolgozói átadási árakban is szükség lenne érdemi emelésekre. A KSH mérése szerint egyébként 2021 júniusában a baromfihús átlagosan 5,1 százalékkal került többe, mint 2020 azonos időszakában.

A takarmányhelyzet alakulásában eddig az aratás sem hozott érdemi változást, és egyelőre megjósolhatatlan, hogy a júniusi légköri aszály, majd a júliusi esőzések hogyan hatnak majd az őszi betakarítású takarmányokra, a napraforgó, a szója, de legfőképp a kukorica várható terméshozamára. Az Agrárközgazdasági Intézet friss gabonapiaci jelentése szerint 2021 júliusának második hetében a takarmánybúza 23 százalékkal került többe, mint egy éve – tonnánként 61,3 ezer forinttal kereskedtek vele Magyarországon, míg ótermésű kukoricához átlagosan 60 százalékkal drágábban, 79,8 ezer forintért lehetett hozzájutni. A full-fat szója 30 százalékkal többért, 175,9 ezer forintos tonnánkénti áron, a repcemag 38 százalékkal magasabb, 170 ezer forintos, míg a napraforgómag éves alapon 43 százalékos drágulás után 168 ezer forintos termelői áron cserélt gazdát szállítási költségeket nem számolva. A brojlertáp 2020 júniusához képest 12, idén májushoz képest pedig 4 százalékkal drágult júniusban. 

ezért érdemes lenne a kormánynak megfontolni egy, az építőiparihoz hasonló beavatkozást, még az őszi kukoricabetakarítás előtt – jegyezte meg Csorbai Attila. Szerinte a földalapú támogatást és a termelési költségek növekedését is figyelembe véve semmi nem indokol ekkora terményár-növekedést, arról nem is beszélve, hogy olykor fizikailag sem tudnak hozzájutni a saját takarmánytermő területtel nem rendelkező állattartók az új terméshez. Érezhető ugyanis egyfajta, magasabb árakkal kapcsolatos kivárás a piacon a raktárkapacitással bíró növénytermesztők részéről. Az elnök szerint stratégiailag is fontos lenne, ha az állattartás takarmányellátása biztosított lenne, lévén élelmiszer-előállításról van szó. Szavai szerint egyelőre ez nem kidolgozott javaslat, elképzelhetőnek tartaná az akár egy évre szóló állami tartalékalap létrehozását is. 

A takarmánydrágulás, illetve a gazdaság, a nemzetközi turizmus és horeca-szektor vártnál lassabb újraindulása miatti alacsonyabb kereslet leginkább az erősen exportorientált pulykaágazatban érezteti a hatását, mivel itt a hosszabb nevelési idő miatt lassabb a megtérülés is. Pontos adat még nincs, de az elnök becslése szerint 5-8 százalékkal csökkenhetett idén a pulykaállomány a termelői kedv visszaesése miatt. Ennél is jelentősebb lehet a víziszárnyas ágazatban – mind a hízott, mind a pecsenye szegmensben – a visszaesés, mivel ott jelentős exportpiaci keresletcsökkenés is van. Ezt részben a már feloldott madárinfluenzás exportkorlátozások okozzák, részben pedig az, hogy a legjobb távol-keleti felvevőpiacainkon a járvány miatti takarékoskodás miatt változtak a fogyasztói szokások, és kevesebb kacsahúst és libamájat igényelnek – mondta Csorbai Attila. 

A legjobban a hazai brojlercsirke ágazat viseli a piaci változásokat, mivel uniószerte volt termeléscsökkenés – a legnagyobb európai termelőországokat, így Franciaországot, Németországot és Lengyelországot is beleértve –, jobbára a koronavírus-járvány és a tavalyi madárinfluenzás esetek miatt, míg Magyarországon az előbbieknél jóval enyhébb az állományváltozás hatása. A BTT februári várakozása az volt, hogy ágazati szinten az élőbaromfi-felvásárlás visszatér a koronavírus-járvány előtti szintre, egyelőre várjuk, hogy az év hátralévő részében ez mennyiben teljesül majd – tette hozzá Csorbai Attila. Az elnök becslése szerint a brojlerállomány 5-8 százalékkal emelkedhetett eddig. 

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint egyébként az első negyedévben az EU27 baromfihús-kibocsátása 4,4 százalékkal maradt el az előző évitől. Éves szinten azonban már enyhe növekedést, 13,7 millió tonnás baromfihús-előállítást és 12,14 millió tonnás fogyasztást vár a bizottság piaci kitekintése 2021-re. Az év 28. hetében egyébként éves összevetésben 10,6 százalékkal magasabb brojlerárakat jegyeztek fel, mint 2020-ban, 203,6 eurót 100 kilogramm tőkehúsra számítva. 

A magyar termelők és feldolgozók piaci helyzetét kismértékben javítja az is, hogy egyelőre kisebb az EU-n belüli importnyomás is, mivel január és május között 189 ezer tonnányi baromfihús érkezett a közösség területére, szemben a 2020-as 215 ezer tonnával. Az elmúlt években komoly fejfájást okozó, ukrán vámmentes kvóták behozatali szabályait is újratárgyalták, ennek – leginkább a csirkemellre vonatkozó kiskapu bezárásával – és a madárinfluenza pusztításának  nyomán  pedig 54 százalékkal kevesebb baromfitermék érkezett a szomszéd országból az EU területére. 

A belföldi kiskereskedelemben egyébként a KSH inflációs kosarában szereplő termékeket figyelő mérés szerint most már második éve az az érdekes helyzet figyelhető  meg, miszerint a sertésrövidkaraj (júniusi, 1730 forintos átlagárával) olcsóbb, mint a pulykamellfilé (1920 forint/kilogramm) , illetve a sertéscomb (1480 forint/kilogramm) kevesebbe kerül, mint a csirkemellfilé (1560 forint/kilogramm). Mivel a sertés- és a baromfihús bizonyos szempontból egymás helyettesítő termékei, ezért ez a fogyasztóiár-alakulással kapcsolatos helyzet megnehezíti azt is, hogy mindkét termékpálya szereplői elismertessék a valós költségeiket a feldolgozói átadási árakon keresztül – tette hozzá Csorbai Attila. 

(Borítókép: Egy magyarországi  baromfitelep 2020. július 7-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)